Gyurcsány bocsánatot kért, de nem azért

Átszavazás nélkül, a kormánypárti képviselők támogató, és az ellenzékiek nem szavazatával zárult pénteken a bizalmi szavazás a parlamentben. A kormányfő végül 207:165 szavazataránnyal kapott többséget, a 209 kormánypárti képviselőből csak a két nem szavazó, az ülést vezető Világosi Gábor és a balesete miatt kórházban fekvő Toller László nem támogatta a bizalmi szavazáson a kormányfőt. Hiányzott a szocialista Hunvald György is, a független Gyenesei István viszont igennel voksolt. Gyurcsány is igennel szavazott önmagára.

'Hazudtam vagy sem?'

A szavazást megelőző vitát a miniszterelnöki expozé indította. Ennek kezdetén Gyurcsány úgy fogalmazott: "Békét és nyugalmat szeretnék, mert erre van szüksége az országnak. A békének ára van, világos, egyszerű kérdésekre őszinte válaszokat kell adni, és eszerint kell cselekedni". A miniszterelnök feltette a kérdést: "Hazudtam vagy sem? Csalárd módon szereztük-e a kormányzati felhatalmazást vagy sem? Kell-e bocsánatot kérni?" Utóbbira azt válaszolta, igen.

Bocsánatot kért is, de nem a hazugságokért. Hanem a beszéd szenvedélyességéért, az amiatt használt, "nyilvánosság próbáját ki nem állt" szavakért. Valamint azért, mert halogatták a szembenézést egy tarthatatlan politikával, téves hitben ringatták magukat, elhitették, hogy a szociális igények kielégítése akarat kérdése, továbbá azért is, mert nem mondták ki, hogy "amit a riválisok 2001-től, mi 2002-től tettünk, az felborítja az egyensúlyt".

A miniszterelnök két tapssal megszakított beszédében arra is kitért, hogy az őszödi beszéd ürügy lett a harmadik magyar köztársaság elleni támadáshoz, amiben az ellenzéki politikusok is részt vesznek. Holott a miniszterelnök szerint jól működik a politikai rendszer, bár a politikai elit létrehozta a hazugságok politikáját. Szerinte a kormány nem hibázott, bár személyesen benne volt egy adag túlzott magabiztosság.

Orbán monnyonle

Gyurcsány, majd az őt követő kormánypárti vezérszónokok, Lendvai Ildikó (MSZP) és Kuncze Gábor (SZDSZ) többször támadták az ellenzéki pártokat, elsősorban a Fideszt, és annak elnökét, Orbán Viktort. Gyurcsány szerint Orbán folytatja a kampányban már mutatott kettős beszédet, hamis nyelvet használ, minden választói körnek mást ígér. Az orbáni ígéreteknek az eredménye államcsőd, 2500 milliárddal emelkedő hiány és 320 forintos euró lesz az eredménye, rémisztgetett Gyurcsány, aki szerint a vita az alkotmányos rend elleni támadásról szól, és arról, hogy engedjenek-e a kisebbség zsarolásának.

Lendvai Ildikó nemcsak a gazdaságot, de a békét is féltette Orbántól, aki szerinte kivitte csapatait és önmagát az utcára, és nem tud onnan visszajönni. A szocialista frakcióvezető szerint Orbán-csomag is lenne, míg Kuncze Gábor ismét felszólította Orbán Viktort: mondjon le parlamenti mandátumáról, mert aki képviselőként a parlamentre támad, az kiiratkozik onnan.

Gyurcsány monnyonle

Az ellenzéki felszólalókat nem győzte meg Gyurcsány védekezése és látszólagos bocsánatkérése. Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője "teológiai reflexióval" támadta Gyurcsányt, emlékeztetve a kormányfőt: a bűnbocsánatnak van néhány feltétele. Szerinte a bevallás nem azonos a lebukással, a megbánás nem azonos egy színházi előadással.

A jóvátételről azt mondta, tegyen valamit vissza a költségvetésbe, míg a penitenciának a nagyon egyszerű módja a kormányfő lemondása Semjén szerint. A kereszténydemokrata politikus szerint az országot százezrek tudnák kivezetni az országból, de a milliárdos Kóka, Gyurcsány és Veres nem (a pénzügyminiszter a vagyoni helyzetével kapcsolatos kiszólásra reagálva közös kapálásra hívta a háztájiba a kereszténydemokrata politikust). Semjén szeretné a bal-jobb megosztottság feloldását, és egy szakértői kormány megalakulását, utóbbiban baloldali szakértők is lehetnének, míg Gyurcsánynak azt üzente: legyen bátor, vállalja a titkos szavazást.

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője arra emlékeztetett, hogy Gyurcsány gyakran a külföldi szereplései kapcsán is "nagyvonalúan bánt" a valósággal, példaként említve a Bush-találkozó, a Merkelnél vagy a pápánál tett látogatása utáni incidenseket. Szerinte a kormány folyamatosan támadta a független intézményeket, átvágta a baloldali szavazókat, és az igazság csak "kicsusszant" a májusi frakcióülésen is.

Navracsics azt mondta, már augusztusban tudta, hogy baj van, amikor az augusztus 20-i, öt halálos áldozatot hozó tragédia után nem vállalták a felelősséget. Szerinte a kormány számára a politikai felelősség csak egzotikus kategória, és egy 2004-es beszédére emlékeztetve azt kérte a kormányfőtől: távozzon.

Dávid mindenkit támadott, a független igennel szavaz

Dávid Ibolya szerint Gyurcsány Ferencnek korábban kellett volna bocsánatot kérnie. Az MDF elnöke szerint a pártoknak be kell fejezniük a buta politikai szerepjátszást. Szerinte felelős politikus nem mondhat igent, mert Gyurcsány elveszítette a hitelét.

Támadta ugyanakkor a négy órakor kezdődő nagygyűlést miatt a Fideszt is, mondván: méltatlan a nemzeti gyásznaphoz a beharangozott zenés-táncos, vekkeres tüntetés. Boross Péter volt miniszterelnök sem jutott a nagygyűlést szervezők eszébe, hogy ma nemzeti gyásznap van.

Megkapja az egyetlen független képviselő támogatását a kormányfő - mondta Gyenesei István. A Somogy megyei politikus Gyurcsánynak azt ajánlotta, hogy azon az úton menjen tovább, amit a mostani beszéde tükrözött.

Ötórás lehetne a vita

A bizalmi szavazás előtti vita a miniszterelnök 40 perces expozéjával kezdődött. Ezt a vezérszónokok 20-20 perces felszólalásai követték, ezt követően a képviselők kaphatnak szót. A frakcióknak - a vezérszónoki 20 percekkel együtt - összesen 306 percük van a szónoklásra, elvileg ezt követi a kormányfőről szóló bizalmi szavazás.

A miniszterelnöknek 193 igen szavazat kell ahhoz, hogy megerősítsék pozíciójában. A kormányoldalon az MSZP 189, az SZDSZ 20 képviselővel rendelkezik, és elvileg mindkét frakció igennel támogatni fogja Gyurcsányt a nyílt szavazáson.