Mit titkol a BKV?

Nem hozza nyilvánosságra a reklámszerződéseire és bevételeire vonatkozó adatokat a BKV. Az ügyben egy magánszemély kezdeményezett bírósági eljárást, és bár első fokon a bíróság jogosnak találta a keresetet, a BKV arra hivatkozva fellebbezett, hogy a Peron Reklám Kft. nem járult hozzá az üzleti titkának számító adatok kiadásához.

Kulcsár Zoltán adatvédelmi szakértőnek 2006 nyarán tűnt fel egy ütött-kopott, "legalább tíz éve kiragasztott" Opel reklám a Keleti pályaudvari (Baross téri) BKV-forgalomirányító épülete tetején.

Egy reklámra volt csak kíváncsi

Kulcsár azt szerette volna megtudni, hogy a láthatóan elhanyagolt reklámfelületből mekkora haszna van a közlekedési cégnek, ha van egyáltalán. Ha ugyanis származik belőle bevétel, nem nézne ki ilyen szakadtan.

A BKV azonban nem tudott választ adni a kérdésre, mert átalánydíjban állapodott meg a Peron reklámcéggel, vagyis arról nincsen adatok, hogy konkrétan a Baross téri Opel-reklámból mekkora bevétele származik a cég.

Kulcsár ezért kikérte a BKV-től a Peronnal kötött szerződést, illetve azt is, hogy a BKV-nak mekkora bevétele származott a reklámokból 2005-ben és 2006-ban. A cég arra hivatkozva, hogy a Peron üzleti titkairól van szó, nem adott tájékoztatást.

"Fordulhattam volna az adatvédelmi ombudsmanhoz, aki ugyan megállapíthatja, hogy közérdekű adatokról van szó, de jogosítvány híján azok kiadására nem kötelezheti a BKV-t. Lehetőség lett volna büntető feljelentést tenni, de hiába találják meg a bűnöst, adataim még akkor sem lesznek. Ezért döntöttem a közérdekű adat kiadása iránt indítható per mellett, kötelezze a bíróság a BKV-t" - mondta az Indexnek Kulcsár Zoltán.

Nem titok, de mégsem adják ki

A bíróság pedig Kulcsárnak adott igazat, és kötelezte a BKV-t a Peronnal kötött szerződések és az ezekből származó 2005-2006-os bevételek nyilvánosságra hozatalára.

Az adatvédelmi törvényre támaszkodó indoklásban az áll, "minden gazdálkodással kapcsolatos bevétel közérdekű adatnak tekintendő", mivel a BKV közfeladatot ellátó szerv.

"A BKV-nál kétféle álláspont fogalmazódott meg: a pert vagy elveszítjük, vagy nem, ezért a cég a fellebbezés mellett döntött" - nyilatkozta a BKV részéről Regőczi Miklós a cég kommunikációs igazgatója.

Bár a bíróság az indoklásában ennek ellenkezőjét mondta ki, a BKV bízik abban, hogy mivel bevételről és nem kiadásról van szó, hivatkozhatnak arra, hogy a kért adatok a Peron üzleti titkának számítanak. "A BKV kiadná, de a Peron Reklám Kft. ebbe nem egyezett bele" - fogalmazott Regőczi, de annyit elárult, 6-700 millió forintos éves reklámbevételről van szó.

Regőczi szerint ha másodfokon is igazat ad az adatokat kérő felperesnek a bíróság, precedens értékű ítélet születhet, hiszen akkor az összes állami tulajdonú intézménynek el kell számolnia bevételeivel. A BKV jogászai arra számítanak, ez nem fog megtörténni.

"Közérdekű adatokról van szó, amit ki nyilvánossá kell tenni. Ez ugyanis arra hívja fel a figyelmet, hogy a BKV valamit el akar titkolni, valami nem stimmel" - fogalmazott az Indexnek a BKV felügyelőbizottsági tagja, Vitézy Dávid.

Az ügy a Fővárosi Bíróságon folytatódik tovább.

Az információ közbezárt szabadsága

Kulcsár Zoltán 2006-ban írt tanulmányt arról, mennyiben érvényesül az információszabadság, az adatvédelmi törvény Magyarországon. Kulcsár azt vizsgálta, a minisztériumok honlapjai mennyire teljesítik a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalának kötelezettségét, az eredmény lesújtó volt: az adatvédelmi törvényt kodifikáló tárca munkatársai sem voltak tisztában jogaikkal és kötelezettségeikkel.

Hasonló élményekről tudnak beszámolni az Index újságírói: a közérdekű adatokhoz való hozzáférés - legyen szó minisztériumi, önkormányzati gazdálkodást érintő adatról (közbeszerzési ügyek, tanácsadói szerződések, stb.) - a legtöbb esetben lassú és hiányos.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!