4-6-os-botrány: kihúzzák a választásokig?

2006.08.17. 16:32
Részletes szakértői jelentés készült a nagykörúti 4-6-os vonal elfuserált felújításakor elkövetett hibákról, de a BKV-t felügyelő fővárosi testület a felelősség kérdését továbbra sem vetette föl. Ehelyett újabb - egy műszaki szakértő számára nagy részben megválaszolhatatlan - kérdések feltevésével húzzák az időt. A több tízmilliárdos közlekedési beruházások levezetésében továbbra is szabad kezet kapó BKV eközben perelni akarja a civileket.

A Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) csütörtökön délelőtt bejelentette, beperli a cég tevékenységét bíráló Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) tömegközlekedési ügyekben aktív civil szervezet. Azt azonban nem közölték, hogy miért teszik ezt, mint a sajtóosztályon elmondták, a BKV vezetése erről még egyeztet jogászaival. Hogy miért fenyegetőznek mégis - a Népszabadság szerint hitelrontás miatt indítandó - perrel, nem tudtak választ adni (lásd a keretest).

A jövő héten indulhatnak újra a Combinók
A Siemens befejezte a Combino villamosok javítását, mondta az MTI érdeklődésére Farkas Szilvia, a Siemens Zrt. kommunikációs igazgatója csütörtökön. Aba Botond, a BKV Zrt. vezérigazgatója közölte, hogy a villamosok a jövő héten indulhatnak el újra. A hat járművet folyamatosan tesztelik az 1-es villamos vonalán, eddig újabb meghibásodásokat nem tapasztaltak. A villamosokat a BKV is teszteli, azt a BKV dönti el, hogy a villamosok mikor kerülhetnek újra forgalomba. Az 54 méter hosszú "hernyóvillamosok" augusztus 1-je óta nem közlekednek a Nagykörúton, miután többször meghibásodtak. Elsősorban az ajtókkal voltak problémák, típushibáról van szó. Ezért döntöttek a villamosok visszahívásáról és ellenőrzéséről. A BKV összesen 40 Combinót vásárolt a Siemenstől. A gyár folyamatosan szállítja a járműveket, eddig 14 érkezett be az országba.
Per: "Pótcselekvés, hülyeség"
"A VEKE a nagykörúti felújítás vizsgálati jelentése kapcsán nyilvánosságra hozott állásfoglalását megismerve a BKV Zrt. jogászokkal konzultálva vizsgálja, hogy milyen jogi lépések tehetők mind a társaság, mind munkatársai jóhírnevének és becsületének megvédése érdekében. A BKV Zrt. megítélése szerint a VEKE anélkül vonta le következtetéseit a jelentésről, hogy az érintettek véleményét, valamint a jelentés alapjául szolgáló dokumentumokat alaposan megismerte volna. Következtetései ezért vélhetően prejudikációra alapulnak." (a BKV közleménye)
Pótcselekvésnek tartja a VEKE a BKV részéről, hogy per indítását fontolgatja. A BKV feltehetően azért indítanak pert, mert a VEKE hétfői sajtótájékoztatóján "kivesézte" a vizsgálati jelentést. "Hitelrontásról beszélnek, miközben csupán a jelentés állításai, és az abban foglalt tények alapján vontuk le a következtetéseinket, és állítottuk azokat szembe a korábbi BKV-nyilatkozatokkal" - írják közleményükben. A civil szervezet leszögezi, hogy "a nagykörúti üzemzavarok kapcsán tett korábbi kijelentéseit, az üzemzavarok okára és a felel&sségi viszonyokra vonatkozó, a BME vizsgálatán alapuló állásfoglalásait fenntartja."
"Ez az egész hülyeség, én nem nem pereltem volna be a VEKE-t" - kommentálta a BKV perfontolmányát Székely Gábor, az önkormányzati cég felügyelő bizottságának SZDSZ-es elnöke.
A BKV összesen 500 milliárd forintnyi beruházás felett rendelkezik
Az önkormányzati tulajdonú cég eddig mindig megúszta komolyabb felelősségre vonás nélkül, ezért szabadon menedzseli a következő óriásprojekteket: az eletronikus jegyrendszer bevezetése, ami 2003-ban még tízmililárd forintba került, de mivel a BKV késett, a 20 milliárd forintosra nőtt projektet nem is vezetik be egyelőre; a 2-es metró felújítására (2004-2007) 43 milliárd forintot költenek; a 4-6-os vonal felújítása 3,4, az új Combinók 41 milliárd forintba kerülnek; a 4-es metró 300 milliárd forintba került. 30 milliárdért csinálhatja a Siemens a 4-es metró áramellátási rendszerét, és várhatóan a kiépítés második szakaszát is megnyeri, ugyanekkora nagyságrendben. A 4-es és a 2-es metró új szerelvényeinek leszállítását az Alstom nyerte 65 milliárdért.

Csütörtökön azonban sokkal jelentősebb esemény is történhetett volna: ma ült össze ugyanis a BKV felügyelőbizottsága. A fővárosi képviselőkből álló testület, aminek feladata a fővárosi tulajdonú tömegközlekedési cég ellenőrzése, azért ült össze, hogy megtárgyalja a nagykörúti villamospálya felújítása közben és után történt üzemzavarokról a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) által készített független szakértői véleményt, és levonja a konzekvenciákat.

Székely Gábor mosolya

Mivel a bizottsági ülésen elhangzottak üzleti titoknak számítanak, ezért a nyilvánosság csak az ülést követő sajtótájékoztatóból értesülhetett az eredményről. A tájékoztatón azonban csak annyi derült ki, hogy újabb kérdéseket tettek fel a szakértőnek, ezért az oszlopdőléssel, súlyos üzemzavarokkal, leállásokkal tarkított és mind több pénzbe kerülő nagykörúti felújítás felelősét, vagy felelőseit nem nevezték meg.

A jóhiszemű adófizető természetesen nem gondol semmi rosszra, hiszen bízik abban, a tisztánlátás még a gyorsaságnál is fontosabb erény, legyen szó akár egy 41 milliárdos forintos beruházásról is.

Mégis van okunk kételkedni abban, hogy a csütörtöki ülés jelentősége csak az időhúzásban, a botrányos villamosvonal-felújítás elmaszatolásában fogható meg. Nem mellékesen erre utalt, hogy a sajtó konkrétumok iránt érdeklődő munkatársai előtt Székely Gábor bizottsági elnök sem tudta komolyságát megőrizni.

A BME vizsgálati jelentéséből ugyanis szinte minden hibára fény derült, amit a nagykörúti villamosvonal felújítása közben elkövettek, az pedig nem várható a műszaki egyetemtől, hogy a felügyelő bizottság helyett az egyetem nevezzen meg felelősöket.

A jelentés főbb megállapításai (Az eredeti jelentés)

 

  • A beruházás ütemezésével kapcsolatban megállapítja, hogy "igen feszített volt az ütemezés". Az eredetileg tervezett, a felsővezeték-rendszer teljes cseréjéhez szükséges 4+4 hetes, a villamosforgalom leállítását jelentő vágányzár helyett "felmerült az igény" a 4+3 hetes vágányzárra, jóllehet már januárban jegyzőkönyvbe vették, hogy ennyi idő alatt a munka elvégzése "nem lehetséges".
  • Kiderült az is, a Siemens Combino villamosainak megfelelő felsővezeték-rendszer cseréjénél eltértek a tervektől, amikor előbb a háromszor súlyosabb új felsővezetéket szerelték föl, és nem a vezetékeket tartó szerkezeteket, kereszttartó sodronyokat.
  • Kiderült az is, az új felsővezetékeket nem feszítették meg hosszirányban, ezért a megengedett 20 cenitméteres maximális kilengés helyett kétszer-háromszor nagyobb kilengést produkált a vezeték, ami eltörte a Ganzok áramszedőit összesen 24 üzemzavart, azaz óriási dugóval járó leállást okozva (a BKV ezt sosem ismerte el, 12 esetről beszélt, sőt, hazugsággal vádolta a magasabb - de a valóban megtörténtnél még így is alacsonyabb esetszámot állító - VEKE-t).
  • A vizsgálat azt is megállapította, a kivitelező nem is műszerrel, hanem szemre, egy pálcával mérte a felsővezeték kilengését. A kivitelezés fővállalkozója, a német Siemens, amely a - valamikori BKV-vezérkarból verbuválódott - TEN-T Rt.-t mint alvállakozót bízta meg a feladattal. Az egyeztetésekről készült jegyzőkönyv szerint a beruházó BKV-nak is tudnia kellett arról, hogy eltértek a tervektől.
  • A TEN-T Rt.-nek nem voltak megfelelő műszerei a felsővezetéket tartó háló megfeszítésére, és a kilengés mérésére (Információink szerint végül a független műszaki vizsgálatot tartó szakemberek mértek, és adtak tanácsokat a BKV dolgozóinak, azóta nem is történt üzemzavar.).
  • A BKV "szemrevételezéssel" a TEN-T Rt. - mérésekkel később megcáfolt - kivitelezési nyilatkozatára támaszkodva vette át a felújított nagykörúti villamosvonal első 16 állomását, jóllehet az "anomáliák a helyszíneken, szemrevételezéssel is jól azonosíthatóak" voltak.
  • A jelentésben ugyan nem szerepel, de jó tudni: a nagykörúti villamosvonalat még mindig nem adták át, ugyanis még mindig nem fejezték be a felsővezeték-rendszer teljes cseréjét. (Ennek fényében érdekes összeszámolni, hány sajtótájékoztatót tartott Demszky Gábor főpolgármester és Aba Botond vezérigazgató az átadással kapcsolatban.)
  • A felsővezetékrendszer cseréjének legnagyobb visszhangot kiváltó eset volt, amikor két Margit-hídi oszlop kidőlt, amikor a keresztsodronyokat megpróbálták megfeszíteni. A jelentés megállapítja, hogy ha - mint az a jegyzőkönyvben is szerepel - valóban történt március 20-án próbaterhelés, akkor az előírt terhelés felénél már ki kellett volna dőlnie, hiszen a július 15-ei balesetnél kiderült: a tartóoszlop alsó része jelentősen korrodálódott.
  • Összességében a jelentés megállapítja, a nagykörúton elvégzett munkák minősége erősen kifogásolható.

A délelőtt összegyűlt újságírók tehát nem miden ok nélkül várták, hogy Székely Gábor, a bizottság elnöke végre megnevezi a felelősöket, vagy legalábbis szűkíti a kört.

Jó-jó, de újabb kérdések merültek föl

Ehelyett azonban a bizottság elnöke újabb 13 kérdést terjesztett a BME szakértője elé, továbbá a BKV-vezérkar is megfogalmazott még 21-et.

A BKV kérdései ugyan nem, de Székely Gábor által előterjesztett, és a bizottság által elfogadott kérdések ismertek (a vizsgálati eredmény utolsó oldalain - a képfájl több oldalas!).

A bizottsági ülésen jelen lévő, de neve elhallgatását kérő forrásunk beszámolt arról, hogy maga Aba Botond BKV-vezér is jelezte, a vizsgálati anyag megállapításainak 99 százalékával egyetért.

Úgy tudjuk, a felkért szakértő egyébként jelezte, hogy az újabb kérdések egy részére a vizsgálati anyag már válaszolt, míg a többire később sem fog tudni, hiszen nem kompetens az ügyben.

Miért? Miért? Miért?

Nehezen értelmezhető ugyanis, miért a műszaki, szakmai ügyekben kompetens egyetemnek kell megválaszolnia, hogy volt-e az egész beruházásnak generálkivitelezője, illetve -tervezője vagy sem. Miért a műszaki egyetemnek kell tudnia, hogy volt-e hangosbemondó beszerelve a megállókban az utasok tájékoztatására a villamosforgalom leállásakor.

Miért a BME-nek kell tudnia a választ arra, hogy a BKV szabályzatai megfelelőek-e egy felújított villamospálya átadására, amikor a minőségellenőrzésről kormányrendelet rendelkezik, illetve - ha szabad szemmel is láthatók a hibák - milyen előírás kell ahhoz, hogy ezeket észrevegyék? (Ráadásul a BKV-nál 16 éve egy egész beruházási osztály működik, miért most merül fel az alkalmasságuk?)

Miért a műszaki egyetemnek kell megválaszolnia, hogy mi okozta az időkényszert a beruházásnál, miért tértek el az eredeti ütemtervtől, annak ellenére, hogy már januárban tudták, nem tarthatók a határidők?

(A bizottsági ülésen egyébként elhangzott a válasz: a 2-es metró felújítása miatt. Az ütemezést a BKV végzi, ez is elhangzott. Hogy miért kell ilyen fokozott ütemben felújítani, átadni, beruházni, arra talán az a válasz, hogy a 2006-os év választási év.)

Szeretnének kicsivel többet tudni

"Nem biztos, hogy minden kérdésre kapok választ, de szeretnék kicsivel többet tudni" - mondta kérdésünkre Székely Gábor, aki egyébként meggyőzőnek és alaposnak nevezte a BME tanulmányát. A bizottsági elnök szerint a kérdések megalapozottak, bár amikor arról kérdeztük, hogy miért tért el a BKV az ütemtervtől, tudta rá a választ.

Székely Gábor kérdésünkre elmondta, a BKV felügyelő bizottságának az a feladata, hogy a "tulajdonos érdekeit képviselje".

A kérdéseket öt nap múlva kapja meg a szakértő, és - ha a munka nem igényel hosszabb számításokat - nyolc nappal később megválaszolja őket, azaz legközelebb két hét múlva ül össze a bizottság, hogy az elfuserált beruházás felelőseiről beszámoljon.

A Fidesz kiegészíti büntetőfeljelentését

"Ki fogják tudni húzni ezt a másfél hónapot" - jelentett ki kérdésünkre a BKV tulajdonosi bizottságának fideszes tagja, Wintermantel Zsolt, aki szerint a "demokrácia megcsúfolása" zajlott a bizottság ülésén, amikor a "szakmaiság mögé bújva", egy műszaki szakértőre hárítják a kérdéseket.

Az ellenzéki városatya szerint az ügyben október 1-je, a főpolgármester-választás előtt nem lesznek felelősök megnevezve, és a jelentés által is említett, a beruházást kényszerűen felgyorsító "külső nyomás" egyértelműen Demszky Gábor felelősségét is felveti. Wintermantel szerint a felősvezetékrendszer-csere csúsztatásokkal, félretájékoztatásokkal terhes története különösen annak fényében érdekes, hogy a liberális főpolgármester identitását valamikor a szamizdatos ellenzéki idők határozták meg.

A Fidesz egyébként a július 15-ei oszlopdőléssel kapcsolatban bűntetőfeljelentést tett a rendőrségen, amit most kiegészítenek - a jegyzőkönyvekben szereplő ellentmondások miatt - a közokirathamisítás gyanújával.