További Budapest cikkek
-
A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten - Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Az elmúlt két évben megduplázódott azoknak a budapestieknek a száma, akik legalább heti rendszerességgel használják a városban elhelyezett hulladékgyűjtő szigeteket, így idén ez az arány már megközelítette a 60 százalékot, derült ki a Studio Metropolitana Kht. közvélemény-kutatásából, melyet a Főpolgármesteri Hivatal felkérésére készítettek és mutattak be kedden. A felmérés célcsoportja a budapesti háztartások voltak, az adatfelvételt 300 fő telefonos megkérdezésével végezték. Az eredményeket nagyban befolyásolja, hogy a szelektív hulladékgyűjtő szigeteket Budapesten 2004-ben kezdték el elhelyezni, a két évvel ezelőtti felméréskor közel 100 volt a városban, míg mára ez a szám 600-ra növekedett.
A megkérdezettek 90 százaléka vélte úgy, hogy a szelektív hulladékgyűjtés fontos kérdés, ugyanakkor ennél lényegesebb probléma például az egészségügy, a közbiztonság vagy a közutak állapota. A fogalom jelentésével majdnem mindenki tisztában volt, de csak a megkérdezettek 80 százaléka tudta, hogy a program Budapesten is működik.
Követendő norma a környezetvédelem
Összességében elmondható, hogy ma a fővárosban követendő normának számít a környezetvédelem, így a szelektív hulladékgyűjtés is, a megkérdezettek döntő többsége szégyellnivalónak tartja, ha egy európai fővárosban erre nem fordítanak kellő figyelmet. Az akadálymentesítést egyébként ennél is többen tartanák fontosnak. A kérdések ennél is tovább mentek, kiderült, hogy a válaszadók kétharmada szerint valamilyen szinten kötelezővé kéne tenni a szelektív hulladékgyűjtést, és a többség szerint ennek elmaradását büntetni kéne.
Ennek ellenére a fővárosiak 15 százaléka egyáltalán nem használja a szigeteket (ez az arány 2004-ben még 47 százalék volt), kétharmaduk szerint túl messze vannak, 14 százalék számára egészségi állapotuk jelenti az akadályt, ők elsősorban idősebb emberek, míg majdnem ugyanennyien mondták, hogy nincs szükségük rá. Azok viszont, akik használják a konténereket, döntő többségben a valóban elhelyezhető szemetet rakják le.
A tájékoztatás hiányára hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy a válaszadók háromnegyede szerint ki kéne írni a konténerekre, pontosan mit lehet beledobni. Szintén a téma kommunikációjához kapcsolódik, hogy a megkérdezettek 23 százaléka szerint a konténerekben szelektíven összegyűjtött hulladékot az elszállítás egy későbbi stádiumában összeöntik.
A problémás kategóriába tartoznak például a tejfölös dobozok, melyek a válaszadók 54 százaléka szerint mehetnek a műanyagos konténerbe, míg ennek a típusú szemétnek a szelektív gyűjtése egyelőre nem megoldott, azt a sim szemetesekbe kell dobni. Azt viszont egyre többen tudják, hogy bár a szigeteknél rendszerint nincs kialakítva külön gyűjtőhely, de az elemeket, akkumulátorokat és a gyógyszereket az erre kijelölt helyeken szintén szelektíven kell gyűjteni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
