Kerékpáros álmok és légvárak a Millenárison

Nem kell elbontani a Millenárist, Budapest legrégebbi sporttelepét, állítják a tiltakozó civil kerékpáros szervezetek, amelyeket az dühített fel, hogy a Népstadion és Intézményei rekonstrukciójára, újjáépítésére kiírt ötletpályázat megszüntetné a kerékpárpályát.

A civilek azzal érvelnek, hogy az 1896-ban átadott stadiont történelmi értékei mellett azért is meg kell őrizni, mert relatív kis befektetéssel a hazai kerékpár- és tömegsport központjává lehetne tenni.

Kerékpáros álom

A kerékpárosok érveik nyomatékosítására tüntetést is szerveztek szerda délutánra, mivel állításuk szerint az intézmény vezetői nem tárgyalnak velük, noha konkrét javaslatokkal keresték meg őket.

"Kerékpáros bemutatótermet, biciklimúzeumot, biztonságos közlekedést okító kerékpáros iskolát szeretnénk, kávézót a Millenárisban néhány termében" - vázolta fel terveit az egyik magyar kerékpárgyártó, a Yasec vezetője. Madarász Gábor a stadion funkciójának megfelelően pályakerékpáros versenyeket és edzéseket is tartana, de a hangsúlyt a tömegsportra helyezné.

"Beköltözhetnének a kerékpáros egyesületek és szakágak is. Mi egy egész kerékpáros centrumot álmodtunk ide" - mondta, megemlítve, hogy a stadion termeiben egyelőre a sportfunkcióhoz nem köthetően, magánlakások vannak.

Madarász cége egyedül nem vágna bele a komplexum kialakításába, a pálya felújításához, további funkciók kialakításához szükség van még vállalkozókra, esetleg állami részvételre, vázolta terveit.

A kompexum vezetősége kevésbé lelkes, a Millenárisba szervezett demonstrációt például szokatlanul magas bérleti díjjal igyekezett ellehetetleníteni, állította. A cég bringás majálisához 130 ezer forintért kapta meg a velodromot egész napra, most viszont egy órára kértek tőlük 106 ezret.

Légvárak

"Érthetően magas a bérleti költség, mivel nem demonstrációra kértek engedélyt, hanem sportrendezvényre" - indokolt Török Ottó, aki az ügyben egész sor funkcióban említhető. Török a területért felelős Budapesti Olimpiai Központ vezetője, a Millenárist is érintő pályázat egyik kiírója és bírálóbizottságának tagja. Kerékpáros vonalon is van tisztsége, ő a pályakerékpározásért felelős Magyar Kerékpáros Szakági Szövetség elnöke.

Török szerint mivel sportrendezvényhez adják bérbe a pályát, szinte mindegy, egy napról, vagy egy óráról van szó, mert mindenképpen gondoskodniuk kell a szükséges biztosításról, mentőkről. Demonstrációnak egyébként nem adtak volna helyt, amit az Indexnek a szervezők is megerősítettek.

Ugyanakkor azt is megtudtuk, a 106 ezer forint bérleti díj nem tartalmazza például az ilyenkor kötelező mentős jelenlét költségeit. Így a stadion személyzetére valójában csak a kapuk kinyitásának feladata hárul, állították a szervezők.

"Ez egy légvár" - sommázta véleményét Török a sportcentrum tervéről. "A Millenáris fennmaradásának feltétele a felújítás, mert jelenlegi állapotában nem használható." Szerinte a helyreállításnak egyelőre azonban nincs realitása. Akkor jönne el a pályakerékpáros stadion építésének ideje, ha megnyernék a 2009-2010-es EB vagy VB rendezési jogát, amelyekre majd jelentkezni szeretnének, vázolta fel a fontolva haladás menetrendjét Török Ottó, aki amúgy a kerékpáros sport jövőjéért is felelős szövetségi elnök.

"A szervezők kocsmát is nyitnának a helyen, ez pedig ellentétes az olimpiai eszmével" - mutatott rá később az ideológiai problémákra.

Török egyébként úgy véli, korai az aggodalom, ők ugyanis csak ötletpályázatot írtak ki, a terveket nem kötelező megvalósítani. A harmadik helyezett pályamunka ráadásul számol is a Millenárissal, hozott példát.

Utánanéztünk, és egyrészt megállapítottuk, éppen a pályázat kiírói javasolják a Millenáris elbontását ("Az állam által biztosítani kívánt sportfunkciók és megfogalmazott sportszakmai igények kielégítéséhez nem szükséges a Millenáris, sem az abban biztosított funkciók megtartása."), másrészt az első három helyezett munka mindegyike társasházat, szállodát vagy konferenciaközpontot tervez a kerékpárpálya helyére. A Millenáris megtartásáról nincs szó.

Biciklis pályából tető

A Millenárissal egyébként nemcsak idealista civilek foglalkoznak, hanem egy építész, Anthony Gall is. Az ausztrál származású, tizenöt éve Magyarországon élő építész neve az Állatkert építészeként és épületeinek felújítójaként, vagy Kós Károlyról írt könyve miatt lehet ismerős.

Gall szerint a Millenáris állapota nem kritikus, felújítása nem milliárdok kérdése. Az általa kidolgozott minimálprogram szerint 30-40 millióból új felületet kaphatna a pálya, 2-300 millió forintból pedig rendbe lehetne hozni az egész stadiont.

Vannak nagyobb ívű tervei is, amelyeket nem befolyásol, hogy közben munkálkodnak a Millenáris műemléki levédetésén. Az építész úgy alakítana ki sportcentrumot a velodromban, hogy annak eredeti formáját egyáltalán nem kellene megbolygatni. A pálya ugyanis töltéssel van körülvéve, amit egy domb közepébe süllyesztett teknőnek kell elképzelni. Gall terve a dombot egy körbefutó épülettel helyettesítené, amelynek tetejét így maga a pálya képezné.

Az épületben sportcentrumot alakítanának ki, télen is használható, négyszáz méteres, fedett futópályával, sporttermekkel. Az építész hangsúlyozta, hogy mindez nem az él-, hanem a tömegsportot szolgálná, egy ekkora helyet ugyanis minden évszakban rengetegen használhatnának.

Gall számításai szerint a kivitelezés 1-3 milliárd forintba kerülne. Mindez egyébként több mint vízió, hasonló létesítmény működik ugyanis egy 1891-ben épült, londoni velodromban, ahol a futópálya mellett mászófal és fitness termek is működnek.

Nedves pénzek

A Millenáris melletti elkötelezettségét szerda délután mintegy háromszáz biciklista demonstrálta, azzal, hogy a zuhogó esőben elkerekezett a Felvonulási térről a pályáig, majd ott leírt néhány tiszteletkört.

A nedves pályafelszín miatt a pályakerékpáros bemutató elmaradt, a rendezők jövő szerdára hirdettek esőnapot. A civil lelkesültség bizonyítékaként a bőrig ázott kerékpárosok nedves pénzjegyeket dobtak be egy nedves dobozba, a pálya bérleti díjára, végezetül pedig fejük fölé emelték kerékpárjukat.