Peronzárra készül a BKV, de előbb a pótdíj drágul

Március elejétől fokozatosan szigorítja a BKV a jegyellenőrzést a metrón és a HÉV-en. A bliccelés elleni projekt része annak az ötvenpontos programnak, amely a cég átalakítására készült Antal Attila, az új vezérigazgató kinevezése után.

Projektek és alprojektek

A bliccelés elleni projekt több alprojektből áll, magyarázta keddi sajtótájékoztatóján Regőczi Miklós, a BKV kommunikációs igazgatója, akit immár projektvezetéssel is megbíztak a közlekedési cégnél.

Regőczi az alprojektek közül felidézte, hogy a szigorított metróbejárati ellenőrzés után március közepe óta a HÉV-ek külső szakaszain is dolgoznak ellenőrök. A visszajelzések szerint mindez a bliccelők nagy részét jegyvásárlásra ösztönzi, így a cég bevételei naponta átlagosan 6 millió forinttal emelkedtek. (Regőczi elismerte: az utasok egy része most inkább gyalog megy, más járatokon bliccel, vagy éppen az autójába ül, de a többség inkább jegyet vásárol a "lógás" helyett.)

Van, akit 210-szer kaptak el

A pótdíjak több évig is behajthatóak, jelenleg 1,2 millió ilyen lezáratlan ügye van a cégnek. Regőczi szerint a legnagyobb adósságot egy 210-szer elkapott bliccelő halmozta fel a társasággal szemben, ő 2,4 millió forinttal tartozik a BKV-nak, rajta kívül még öten vannak az egymilliós "álomhatár" fölött.

A BKV keményen behajtja pótdíjakat: jogi eszközöket is bevetnek, követeléskezelőket is megbíznak, fejtegette Regőczi, akár végrehajtót is kiküldetnek, és a notórius bliccelők, akik milliós tartozást halmoznak fel, vagyonuk elárvereztetésére is számíthatnak.

Dráguló pótdíjak

A BKV más eszközöket is bevet a bliccelők ellen. Június elsejétől, a Fővárosi Közgyűlés döntésével új, magasabb összegű pótdíjakat vezetnek be. A bérletbemutatás díja 2500 forintra, a helyszíni pótdíj ötezerre, a harminc napon belül utólag befizetett pótdíj tízezerre, a 30 napon túl befizetett pótdíj összege húszezer forintra emelkedik.

Regőczi szerint vannak, akik hamisított jegyekkel vagy bérletekkel próbálkoznak a BKV-n, évente több száz eljárás indul, amelyekben a rendőrség és az ügyészség is közreműködik. 2005-ben például 134 hamisítást észleltek az ellenőrök, és természetesen ugyanennyi feljelentést tettek a rendőrségen.

Egy furcsa ítélet

A kommunikációs igazgató ugyanakkor megjegyezte, a bíró gyakorlat néha igen érdekes: egy 80 ezer forintos értékű hamis bérlettel lebukott személyt például mindössze 30 ezer forintos pénzbírságra ítéltek.

A feljelentéseken kívül az elkobzások sem ritkák: 2006-ban 1347 hamis bérletszelvényt vagy jegyet koboztak el az ellenőrök, 2007 május 23-áig 630 ilyen eset történt.

Peronzár a BKV-nál is

Regőczi szólt arról is, hogy tanulva a MÁV példájából, ahol a Nyugati pályaudvaron peronzárat vezettek be a szigorúbb jegyellenőrzésre, a BKV is a metrón és a lezárható HÉV-állomásokon jövő januártól fizikai akadályokat létesít majd. Ez azt jelenti, hogy lezárják majd a metró és a HÉV-állomások egy részét, addig nem lehet majd belépni ezek területére, amíg valaki nem érvényesíti jegyét, vagy nem rendelkezik bérlettel.

A MÁV a Nyugati után állítólag a Déli és a Keleti pályaudvarokon is be akarja vezetni a peronzárat, hogy szigorúbban ellenőrizhesse az utasokat - hivatkozott értesüléseire Regőczi.

A BKV számításai szerint a bliccelés 6-10 milliárd forint kárt okoz évente, ezért további beruházásokat kell tenni a jelenség visszaszorítására. Becslések szerint jelenleg a BKV utasainak 20-30 százaléka nem érvényes jeggyel vagy bérlettel száll fel a járatokra.