Bukjon együtt a kormánnyal! - II. rész
További Belföld cikkek
- Rubik Ernő első bevételéből olyan autót vett, amelyhez ötven év után is kötődik
- Magyar Péter: Vogel Evelin nyakláncának a medáljában volt a lehallgatótechnika
- A havas tájakon kemény mínuszokra ébredhetünk
- Kigyulladt egy raktár a IV. kerületben, a tűzoltók megfékezték a lángokat
- Hadházy Ákos a Kelenföldi pályaudvaron ragadt, durva szavakkal támadt neki Lázár Jánosnak
Előző részünkben nagy gazdasági buktákat emlegettünk fel. Megtudhatták, hány adónkkal akasztottuk ki a brüsszeli adminisztrációt, hogyan állunk az uniós pénzek felhasználásával, és kik nélkül dübörög a gazdaság. Most a bukott politikusok, törvények, közjogi javaslatok jönnek.
Bukott politikusok:
A ciklus legnagyobb buktája kétségtelenül Medgyessy Péter miniszterelnökhöz köthető. A kormányfő túlélte, hogy kormányzásának első hónapjaiban kiderült az ügynökmúltja, sőt, a szocialisták népszerűsége azóta sem látott csúcsokra tört. A helyén tudott maradni a 2003-as forintválság alatt és után is, és első körben túlélte a közjogi javaslatainak a kiütését (bővebben lejjebb) is. Aztán elindult a csúszás. Medgyessy gyakorlatilag az előző év nagy részében azzal etette a sajtót és a népet, hogy majd ősszel, majd akkor jól átalakítja kormányát, megújulás, reform, satöbbi.
Majd eljött a várva várt pillanat, ami az addig hivatalban lévő miniszterek és államtitkárok ide-oda tologatását jelentette, ráadásul Csillag István gazdasági minisztert az SZDSZ ellenkezése ellenére akarta kipenderíteni kormányából. Se reform, se előrelépés. Az SZDSZ megtette azt, amit sokak szerint már a D-209-es sztori kipattanásakor is meg kellett volna tenniük: az asztalra csaptak és azt mondták: Medgyessynek mennie kell. És Medgyessy ment is.
Második helyezett
Ha sorrendet kellene állítanunk, akkor második helyre a kormánypártok államfőválasztási töketlenségét tennénk. Az ugye önmagában is elég nagy pofon, hogy a parlamenti többséggel bíró koalíció nem tud egy olyan jelöltet állítani, aki meg is kapná a meglévő többséget. Ennél már csak az bukhat nagyobbat, aki ennek ellenére mégis reménykedik, sőt beszáll a ringbe. Szili Katalin csúnyán bebukta, még sírt is. A parlament elnöke és támogatói rosszul mérték fel megválasztásának esélyeit, nem is lett belőle államfő. Szili politikusi képességei ezzel egyest kaptak, de osztályismétlésre nem buktathatjuk, hiszen továbbra is ő az ország második legfőbb közjogi méltósága.
Szoknyapecér
Harmadik helyre a nagy szoknyapecért, Kovács Lászlót tesszük. Kovács az MSZP elnökeként, Medgyessyvel megnyerte 2002-ben a választást, és ott folytathatta, ahol 1998-ban abbahagyta: külügyminiszter lett. Átvészelte a kormányválságot, és pár hétig a Gyurcsány-kabinet minisztere is lehetett.
Aztán jött az első nyakleves: Kovács Lászlót az Európai Bizottság energetikáért felelős biztosának jelölték. Bár ennél valószínűleg jobb posztot is kaphattunk volna egy másik jelölttel, Kovács igyekezett, tanult, készült, és bizonygatta, hogy ő igenis ért az energetikához. Bizottsági meghallgatásain azonban a téma valódi szakértőit a lenyűgözés helyett megnevettette frissen polírozott állítólagos ismereteivel. Ekkor úgy tűnt, hogy menthetetlen az ügy, végül az egyik legsúlytalanabb posztot, az adóügyit sikerült megkaparintania.
Killer
Emlékeznek még a közpénzügyi államtitkárra, aki az előző ciklus kínosnak tartott ügyeit ágyúval sorozta, ám mégsem sikerült egyetlen komolyabb trófeát begyűjtenie? Keller Lászlót főként a Happy End, az Országimázs Központ, az autópályaépítés közpénzvisszaéléseinek felderírése/számonkérése kötötte le, de beletört a bicskája, igaz, ehhez a szerinte egyértelműen „bűnpártoló/fideszes” ügyészség asszisztálása is kellett. Keller hivatalát még Medgyessy szüntette meg.
Futottak még
Ha a kormányváltás miatti változásokat nem számoljuk, akkor az alábbi miniszterek buktak a mostani ciklusban: Kiss Elemér, László Csaba, Draskovics Tibor, Németh Imre, Kóródi Mária, Jánosi György, Görgey Gábor (Bővebben az utóbbi három menesztéséről.)
Alkotmányossági bukták:
A Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány is beleszaladt jónéhány alkotmányossági pofonba, ráadásul ezek között rengeteg olyan volt, amelyről előre lehetett tudni: nem viszik át a taláros testületnél a lécet.
III/
Vegyük például az ügynöktörvényeket. Az egyik azután készült el, és lett az MSZP által „kiherélve”, miután kiderült Medgyessy Péter ügynökmúltja. Ez az Alkotmánybíróságig nem jutott el, de mivel a szocialisták akadékoskodása miatt csak a törvény egyik felét tudták elfogadni, nyugodtan beszélhetünk a múlt feltárására tett kísérlet elbukásáról.
Az ügynöktörvény idén is slágertéma lett, miután több ügynöklista is nyilvánosságra került, és gyakorlatilag minden hétre jutott egy-egy nagyobb leleplezés. Ezúttal Gyurcsány Ferenc érezte megérettnek a helyzetet az előző rendszer állambiztonsági szervezeteinek átvilágítására. A sajtó hetekig a koalíciós pártok civakodásától volt hangos, az ellenzék pedig jó előre megmondta: necces a parlament elé terjesztett és később el is fogadott törvényjavaslat. Az aggályokat Mádl Ferenc is osztotta, és végül az Alkotmánybíróság mondta ki: alkotmányellenesek a törvény azon rendelkezései, amelyek a személyes adatok kellő védelme nélkül teszik megismerhetővé az elmúlt rendszer állambiztonsági szolgálatainál foglalkoztatott személyeknek a levéltárban kezelt személyes adatait.
Vonat
„Vajon ha azt skandálnák a sportpályán, hogy az alkotmánybírákat vigyék Auschwitzba, akkor hogy döntöttek volna?” – méltatlankodott a néhányfős többséggel elfogadott gyűlöletbeszéd elleni törvény alkotmányellenessé nyilvánítása után a Mazsihisz elnöke. A sportpályákon elhangzott (és azóta is előforduló) antiszemita rigmusok miatt született törvényjavaslat a jogszabályban addig szereplő "uszít" megfogalmazást a tágabb értelmű, így szigorúbb szabályozást eredményező "izgat" kifejezésre cserélték. Az Alkotmánybíróság szerint ezzel azonban oly mértékben kitágították a büntetendővé nyilvánított magatartások körét, hogy azzal a szabad véleménynyilvánítás sérelmét eredményezték.
Drogs
"Nem létezhet a kábulathoz való alkotmányos jog" - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab), a Büntető-törvénykönyv (Btk.) kábítószerrel való visszaélésre vonatkozó rendelkezéseinek vizsgálata után. A testület több passzust is alkotmányellenesnek talált. Az egyik alkotmánybíró és az Ab-t perelő jogvédő szervezet szerint a testület példátlan módon kodifikációs beavatkozást végzett. A Medgyessy-kormány egyik első lépése volt, a Fidesz által bevezetett zéró tolerancia enyhítése, de az alkotmánybírók nem értettek egyet a kabinet javaslataival.
PSZÁF Károly
Nagy vihart kavart a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének és a hivatal működését szabályozó törvénynek az átalakítása, amely – a kormány szerint nem kimondottan, az ellenzék szerint viszont tudatosan – a brókerbotrány kirobbantásában és vizsgálatában is érintett Szász Károly elnök elmozdításával járt. A parlamenten átpasszírozott törvényben az Ab pont a PSZÁF elnöke és helyettesei megbízatásának megszűnéséről hozott szabályokat találta alkotmányellenesnek.
Futottak még
Alkotmánybírósági buktákből is bőven lenne még mit felidézni. Mádl Ferenc idén leköszönt köztársasági elnök jogérzékenysége hibátlannak tekinthető: az összes kifogását helybenhagyta a taláros testület. Íme néhány további alkotmányossági bukta, címszavakban: kórháztörvény, felsőoktatási törvény, a kisebbségi választási törvényjogegyenlősége, Mécs-bizottság működése.
Közjogi javaslatok:
Közös, négypárti Európai Parlamenti lista, 250 fős parlament, közvetlen elnökválasztás. Emlékeznek még ezekre a sokkoló ötletekre? Medgyessy Péter 2004 februrájában, valószínűleg amerikai tanácsadói javaslatára dobta be a népszerűségét javítani hivatott közjogi javaslatokat, amelyek az SZDSZ-nél azonnal kivágták a biztosítékot. A szóbeszéd szerint a parlamenti bejelentés előtt Medgyessy az SZDSZ –frakció ülésén is felvázolta terveit, és a megrökönyödött szabad demokraták arca láttán csak annyit kért Kuncze Gábor pártelnöktől, hogy majd nevezze érdekesnek a javaslatot. Kuncze a parlamentben így is tett, és azt mondta, “Hát, érdekes javaslatok”. Természetesen egyik felvetésből sem lett semmi, igaz a kisebb parlamentről azóta is egyeztetnek a pártok, de ebben a ciklusban már kevés az esély az előrelépésre. És mi lett az ötletgazdával? Valószínűleg a közjogi javaslatok átgondoltságának is köszönhetően hatalmasat bukott. Talán a legnagyobbat ebben a ciklusban.(Lásd feljebb.)
Mentőöv?
Utódja is próbálkozott a közjogi berendezkedés átalakításán, igaz Medgyessynél sokkal óvatosabban, ám ugyanakkora sikerrel. Gyurcsány nemrég a választási törvény módosítását vetette fel. Ennek egyik célja az SZDSZ életben tartása lehetett volna, ők viszont pont az ellehetetlenülésükre hivatkozva tagadták meg a mentőövnek tűnő jogászkodást. Ízekre szedték az alkotmányjogászok Petrétei József igazságügy-miniszter azon javaslatát, amely egy új alkotmány írását vetítette az égre. Elképzelése szerint a megújult közjogi rendszerben nem lennének kétharmados törvények, és ezáltal hatékonyabb lehetne a kormányzás.
Időközi választások, EP-választások, népszavazás
A ciklusközi szavazások közül az Európai Parlamenti választásokon taknyolt legnagyobbat a kormány. Az elnyerhető 24 magyar mandátumból 13-at szerzett meg az ellenzék (Fidesz: 12, MDF: 1), a szocialisták 9, a szabad demokraták pedig 2 képviselői helyet kaptak. A szocialisták leszerepeléséhez hozzájárulhatott az a tréning is, amelyen az MSZP izraeli tanácsadója Ron Werber és az akkori kampányigazgató háborút hirdetett.
2002 óta két egyéni választókerületben tartottak időközi választásokat. Sopronban és Szécsényben is az Európai Parlamentbe megválasztott fideszes képviselők utódlása miatt kellett az urnákhoz járulni. Mindkét hely narancssárga maradt, a kormánypárti jelölteket kiütötték.
Az ellenzék egyértelmű buktájának számít az egy évvel ezelőtti kettős népszavazás. A Magyarok Világszövetsége a határon túli magyaroknak akart kettős állampolgárságot kiharcolni, a Munkáspárt pedig a kórházprivatizációnak akart megálljt parancsolni. Mindkét kezdeményezést felkarolta a Fidesz, és a két "IGEN"-re buzdított, de az eredmény bukó lett, ugyanis nem mentek el elegen szavazni. Igaz, mindkét kérdésre a többség igennel szavazott, a kórházprivatizációs népszavazás eredményessége azonban kevesebb mint százezer szavazaton múlt.
Ami a nagy buktaszámlálóból kimaradt
Kértük, írják meg, milyen buktákra emlékeznek még, és Önök nem voltak, restek, megírták. Kimaradt regadós bukta, forintárfolyamos bukta két tételben, a felemás ízű evás bukta és a nagy gazdaságpolitikai bukta leminőítéssel ízesítve. Ez lesz még.