Sokszor használt módszerhez nyúlt a Fidesz

A mostani Igen, Magyarország! chartának hat célja van Orbán Viktor szerint: igent mondanak az aláírók az állami vagyon védelmére, a demokráciára és a köztársasági elnök méltóságára; a felelősségre és a számonkérésre; a magyar emberek alkotmányos jogaira. Arra, hogy az erőszak nem megoldás, és igenlik a tavaszi választási eredményeket is.

Idén volt már kiáltvány

Idén nyáron már indult egy fideszes aláírásgyűjtés: ennek Jó reggelt, Magyarország! kiáltvány volt a neve. Rogán Antal akkor hangsúlyozta, céljuk a pénzügyi helyzet eltitkolásáért felelős állami vezetők felelősségre vonása, és a felesleges megszorító intézkedések visszavonása. Pár nappal ezelőtt a Fidesz vezetői az Indexnek azt mondták, ez a kezdeményezésük még nem állt le. Vannak olyan információk, hogy a kiáltványt interneten mindössze 25 ezren támogatták, de ez nem hivatalosan megerősített adat.

2006-ban már az év elején is felmerült egy aláírásgyűjtő akció. Február közepén a Fidesz és a KDNP közösen a 14. havi nyugdíj bevezetésért akart kampányolni. Ez a kezdeményezés azonban elhalt.

2005-2006 fordulóján azért gyűjtött aláírásokat egy civil szervezet, amelyet a Fidesz is támogatott a XI. kerületben, hogy a Kelenföldi pályaudvar helyett legyen a 4-es metró végállomása a budaörsi virágpiac. Az aláírásgyűjtés során csak 4966 szignó jött össze, a megkívánt 10 ezer helyett, így a XI. kerületi képviselőtestületnek nem kellett megtárgyalnia a javaslatot.

Nemzeti Vagyonszerződés és szimpátiaszavazás az államfőről

2005 végén a Fidesz a Nemzeti Vagyonszerződéshez gyűjtött aláírásokat. Ebben azt határozták volna meg, hogy mit nem szabad magánkézbe adni, és hogy milyen ügyekben álljon le a privatizáció. Ez az akció népi kezdeményezésnek minősült.

2005 tavaszán a Fidesz az államfőválasztás előtt tartott szimpátiaszavazást. Több mint hétszázezer szavazat érkezett, ez körülbelül 553 ezer ember véleménynyilvánítását tükrözte. A voksok 38 százaléka Mádl Ferencet támogatta, utána Sólyom László következett.

Nemzeti Konzultáció és Nemzeti Petíció

2005 elején Nemzeti Konzultációt indított a Fidesz. A kezdeményezés lényege az volt, hogy megtudják, mit akarnak az emberek, mi legyen a következő négy év kormányprogramjában. Egyes adatok szerint 1,6 millió ember nyilvánított véleményt a konzultáció során.

2004-ben a Fidesz Nemzeti Petícióhoz gyűjtött aláírásokat. Orbán Viktor szerint a petíció a rendszerváltoztatás eredeti céljai melletti kitartást fejezi ki. Ez az aláírásgyűjtés az európai parlamenti választást előzte meg, és legalább egymillió (más források szerint 1,3 millió) szignó gyűlt össze. A kezdeményezéshez kapcsolódó törvényjavaslatokat, például a költségvetés módosítását a kormánypártok elutasították.

A kettős népszavazás és az olimpiai mozgalom

2004-ben a Fidesz csatlakozott a Munkáspárt és a Magyarok Világszövetsége egy-egy népszavazási kezdeményezéséhez, és így a kórházprivatizáció ellen, illetve a határontúliak kettős állampolgárságáért is gyűjtöttek aláírásokat. (Körülbelül félmillió kezdeményező szignó gyűlt össze.) Az aláírások hatására a két népszavazást 2004. decemberében végül megtartották, de eredménytelennek bizonyult a voksolás, mert egyik kérdésben sem érte el az igenek száma a kétmillió-nyolcezres határt. A kettős állampolgárságról szavazók 51,55 százaléka (1 millió 517 ezer fő) igennel voksolt. A kórházprivatizációnál a szavazók 65,01 százaléka (1 millió 918 ezer fő) állami kézben tartotta volna az egészségügyi intézményeket, 34,99 százalék (1 millió 032 ezer fő) támogatta a privatizációt.

2002 januárjában még kormánypártban kezdeményezett aláírásgyűjtést a Fidesz a 2012-es olimpia budapesti megrendezésére. A százezredik aláíró Kovács "Kokó" István volt a Budapest Társasággal közösen szervezett akcióban. Végül 650 ezernél több aláírás gyűlt össze, többek között Demszky Gábor, Medgyessy Péter és Kovács László is nevével támogatta az akciót.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!