Európa első autós faluja nyílt meg Budapest mellett

2007.10.27. 09:10
Egy Budapest melletti zsákfalu mostantól csak az autósoké. A Csömört kettészelő körgyűrű EU-pénzből épült felüljárói ugyanis leginkább autókkal járhatóak. Így a kis falu gyalogosai mostantól vagy autóval mennek iskolába és dolgozni, vagy néha tigrisbukfenccel vetik le magukat a felüljáróról. A túloldalt dolgozó kerekesszékesekkel nem kell törődni, mert kevesen vannak, nyugtat meg a beruházó.

Jelentős EU-támogatással megvalósult az első autós falu Magyarországon. A budapesti agglomeráció zsákfaluja, Csömör ugyanis októbertől már csak autón közelíthető meg biztonságosan. A gyalogos vagy kerékpáros kalandoroknak az épülő M0-ás felett átívelő, járda és kerékpárút nélküli felüljárón kell átverekedniük magukat, ha úgy döntenek, nem a csömöri HÉV-vel mennek be a közeli fővárosba, például mert az éjjel nem jár, vagy a falu sok részéről egyszerűbb megközelíteni a gödöllői vonalat, esetleg egy budapesti buszt.

A kísérlet ígéretes, hiszen a körgyűrű miatt sűrűsödő forgalom várhatóan evolúciós tényezővé válik, kiszelektálva az autóval nem rendelkező egyedeket a faluközösségből. Így kialakulhat az első kiegyenlített vagyoni helyzetű és ideológiájú emberek lakta autós település Európában.

A szelekciót elősegíti, hogy nem csak a falut a 3-as úttal és a gödöllői hévvel összekötő útra építettek járda nélküli felüljárót. Tudnivaló, hogy Csömör két, egymástól egy beépítetlen sávval elválasztott részből áll. Itt megy majd az M0-ás, és ide került a másik evolúciós tényező, elrekesztve egymástól a település két, egymástól 5-600 méterre fekvő részét.

Út az iskolába

A helyiek, akik elmondásuk szerint leginkább gyalog közlekednek a kis faluban, azonban nem értik az idők szavát, és tiltakozásba kezdtek. A Csömöri Civil Egyesület nonszensznek nevezte a beruházást, és szeretné elérni, hogy autó nélkül is járható legyen a falu. Gyalogos felüljárókat és kerékpárutat követelnek a frissen épült felüljárókra. A történet szürreálisnak tűnt, úgyhogy személyesen is megtekintettük a kísérlet helyszínét.

Találkozás a bátor gyalogossal

Az első benyomásunk érdekes módon inkább meggyőző volt. A felüljáró pedánsan megépített műtárgynak tűnt. Biztonságos szalagkorlátok határolták, az aszfalt szépen elsimítva, és percek alatt értünk be a falu központjába. Itt jutott csak eszünkbe, kedvező benyomásainkhoz hozzájárulhatott, hogy mi magunk is autóval érkeztünk, így rögtön a helyiek szondáztatásába kezdtünk.

Már az elején kiderült, hogy jó esély van a tiszta autós társadalom kialakulására, az első megkérdezettnek ugyanis fogalma sem volt a problémáról. Igaz, ő is gépkocsival közlekedik. "Nincs járda a felüljárón?" - kérdezett vissza.

Nem volt nehéz azonban további nyilatkozókat találni. A közértben lelassult a kiszolgálás, amikor felvetettük a kérdést. Egy asszony hosszasan fejtegette: "Hogy járnak haza a gyerekek az iskolából? Egy megállóra nem érdemes buszra ülni, de ki engedné ezentúl, hogy egyedül menjenek át a hátsó (a falu közepére épített) felüljárón. Az nincs is kivilágítva. Sötétedés után életveszélyes."

Egy másik nő meglepő módon a falu biciklicsapatát féltette. "Nem lesz könnyű ezentúl edzeniük. Autóval kell kivinniük a bicikliket a faluból."

A hiteles mintavételre törekedve gyalog vágtunk neki a falut kettévágó felüljárónak. Bár az út már a faluban sem volt idilli, mert járda ott sem volt, de legalább könnyedén lehúzódhattunk a házak mellé, a fűbe, ha teherautó vágtatott el mellettünk. A felüljáróhoz közeledve azonban egyértelművé vált, hogy ott testesebb jármű közeledésekor az egyetlen menekülési lehetőség, ha átvetjük magunkat a szalagkorláton a meredek rézsűbe, vagy rá az M0-ásra.

Járda+kerékpárút

A gyalogosoknak azonban még így is könnyebb, mert tudnak az út és a korlát közti, negyven centi széles, süppedős sárban caplatni. A kerékpárosok lehúzódását azonban lehetetlenné teszi a magasított padka. Az autók pedig a záróvonal miatt nem kerülhetik ki őket.

Kalandunk legizgalmasabb pontján, egy kamion elől a szalagkorlátra tapadva találkoztunk a bátor gyalogossal. A lány tíz éve jár a most már felüljáróval dúsított úton, a Budapest felől érkezőket ugyanis nem messze teszi le a 31-es busz. "Onnan egyszerűbb gyalog jönni. A csömöri busz ritkán jár, és miért fizessek 300 forintot, mikor tíz perc alatt beérek gyalog? A lovaim miatt jövök minden nap. De amúgy is sokan járnak itt, mert ez a leggyorsabb út ebből az irányból. Járda eddig sem volt, de biztos, hogy mostantól sokkal több baleset lesz. A felüljáró veszélyes és a forgalom is nőni fog" - mondta a lány kedélyesen, amit valószínűleg az indokolt, hogy hamarosan itt hagyja az ilyen jellegű problémákat, és külföldre költözik.

Félmegoldás

"A felüljáró másik oldalán működik egy csökkent munkaképességűeket foglalkoztató szövetkezet. Ezzel a felüljáróval őket hozták a legnehezebb helyzetbe. Kerekesszékkel egy ilyen felüljárón lehetetlen áthajtani" - egészítette ki a képet Fábri István, a Csömöri Civil Egyesület elnöke.

"Beszélnek ugyan két gyalogos felüljáró építéséről is, de ezek még csak az engedélyezési szakaszban vannak. És ha meg is épülnek, nem ott lesznek, ahol indokolt lenne, ahol a legnagyobb a gyalogos forgalom" - mondta a civil szervezet elnöke, felvázolva az autós társadalom egyik jellegzetességét: az autók számára a legcélszerűbb útvonalat biztosítják, a gyalogosokat pedig kerülőre kényszerítik, figyelmen kívül hagyva, hogy közlekedési eszköz nélkül néhányszáz méternek is jelentősége van.

A tervezett gyalogos felüljáró ráadásul nem oldja meg a kerékpárosok gondját, hiszen a legtöbben nem szívesen kapják vállukra a biciklit egy intenzív lépcsőzéshez. A kerekesszékesek számára pedig a gyalogos felüljáró is leküzdhetetlen akadály.

Komplikált szülés

"Ez egy állami beruházás. Nem mi vagyunk az építtetők, a kivitelezők, sem az engedélyező hatóság. A felüljárók tulajdonosai sem mi vagyunk" - tárta szét a kezeit a polgármester. Bátovszki György hangsúlyozta azt is, hogy támogatják a vasárnapi demonstráció céljait, habár sajnálatát fejezte ki, hogy a civil szervezet éppen őket okolja a hibákért.

"A nagyapám, aki jogász volt, megmondta, ha polgármester leszek, még a komplikált szülésért is én leszek a felelős. A beruházó kötelessége lett volna, hogy megfelelő felüljárókat építsen" - mondta a polgármester, mi pedig értetlenül kérdeztünk vissza: eszerint az önkormányzatoknak semmi beleszólásuk nincsen abba, hogy mit építenek a területükön?

Kiderült, hogy a beruházónak be kell mutatniuk a terveket az önkormányzatnak, aminek vétójoga van. Bátovszki György azonban hangsúlyozta, határozott kérésük volt, hogy "közlekedésbiztonságot feltételező" műtárgyat építsenek.

Azaz konkrétan nem kértek sem járdát, sem közvilágítást a faluba épített két felüljáróra, noha lett volna rá lehetőségük. Hiszen az alkudozás során azt elérték, hogy a beruházó építsen még egy bekötőutat, és szó van az említett gyalogos felüljárókról is. Az önkormányzat vélhetően tehát egyszerűen csak nem gondolt ilyen igényekre.

No future

A civilek késedelmes reagálásával magyarázta a furcsa helyzetet a beruházásért felelős Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. egyik vezetője. Állítása szerint a lakosok megtekinthették volna a terveket, de panasszal mégis csak akkor éltek, amikor már folyt az építkezés.

Ezt egyébként cáfolta Fábri István, aki szerint a tervek bemutatásakor, 2006 novemberében a helyiek jelezték, hogy szükségük lenne kerékpárútra is az M0 felett.

Az illetékes szerint amúgy "nem logikus, hogy járda épüljön a felüljárókra, mert az úton eddig sem volt járda, bicikliút és közvilágítás". Amely érvelés nem csak annak tükrében meglepő, hogy a beruházás 85 százalékban EU-pénzekből valósul meg, és így a fejlesztést szolgálja, hanem úgy általában, a civilizáció fejlődése szempontjából is. Szerencse, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t nem a középkorban alapították, mert akkor még mindig bokáig sárban közlekednénk a patkányoktól hemzsegő utcákon, hiszen ha eddig sem volt kövezet és higiénia, miért kellene ezután?

A csökkent munkaképességűek problémájáról pedig megtudtuk, hogy az nincs is, mert a hivatal tudomása szerint mindössze napi 3-4 kerekesszékes akarna átkelni a felüljárón. Ők pedig vagy telepedjenek le Csömör elzárt részén, vagy legyenek nagyon ügyesek, vonta le a következtetést a riporter. (Információink szerint a szövetkezetben egyébként háromszázan dolgoznak.)

A beruházó mindazonáltal leszögezte, hogy technikailag nem lehetetlen a járda kialakítása, csak ebben a szakaszban már nagyon drága lenne.

Az eset egyébként nem csupán a csömöriek szempontjából érdekes, hívta fel a figyelmünket a vasárnap három órára tiltakozást meghirdető civil szervezet elnöke. A közeljövőben építenek ugyanis felüljárókat Kistarcsa, Kerepes, Nagytarcsa, Isaszeg, Fót környékén is.