Kihúznák a szőnyeget az Albert házaspár népszavazása alól
További Belföld cikkek
-
Több kilométeres torlódást okozott egy hibásan működő vasúti biztosítóberendezés - Karácsony Gergely után Vitézy Dáviddal is tárgyaltak a diákszervezetek
- Megszólalt a polgármester, akinek a városában nem kívánatos személy lett Koltai Róbert
- Komoly szócsata alakult ki a gyulai polgármester és Magyar Péter között
- Idén is meghirdették a jó emberek Oscar-díját
A Fidesz vizitdíjról, tandíjról és kórházi napidíjról szóló népszavazási kezdeményezése mellett az Alkotmánybíróság korábban zöld utat adott Albert Zsolt és felesége népszavazási kezdeményezésének is. A házaspár kérdése így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?”
A népszavazási kezdeményezést és az aláírásgyűjtést civil szervezetek, köztük a Liga Szakszervezetek, a Magyar Orvosi Kamara és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete karolták föl, de a Fidesz is támogatja.
„Álláspontom szerint az Albert házaspár népszavazási kérdése a jelenlegi formájában sem vonatkozik az egészségbiztosítási törvényre" - mondta az Index kérdése Kökény Mihály az egészségügyi bizottság szocialista elnöke. A biztosítóknak fontos szakmai ismérveik vannak, például kockázatarányos díjat szabnak meg. Ez nem jellemző az egészségbiztosítási rendszerre, szögezte le a politikus.
A bizottság elnöke megerősítette: benyújtottak egy olyan módosító javaslatot a törvényhez, amely a preambulumban a korábbinál határozottabban mondja ki, hogy Magyarországon egységes, egybiztosítós társdalombiztosítási rendszer működik több pénztárral.
„Ez olyan, mintha a nép arról szavazna, hogy az ország fővárosa ne Kecskemét legyen”, mondott egy példát liberális forrásunk. A parlamentnek ebben az esetben tudomásul kellene vennie ezt a döntést, de jogalkotási kötelezettséggel ez nem jár. Ha az Albert házaspár kezdeményezésére eredményes népszavazás lenne, az a kormánypártok értelmezésében legfeljebb azt jelentené, hogy onnantól három évig nem lehetne mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő, több-biztosítós egészségbiztosítást bevezetni.
Az egészségpénztárak létrehozását is leíró egészségbiztosításról szóló törvényt decemberben fogadta az országgyűlés, de a köztársasági elnök nem írta alá azt, hanem megfontolásra visszaküldte a parlamentnek. A törvényről – kisebb módosításokkal - február 11-én tárgyal újra a parlament.
A Fidesz az országgyűlésben kezdeményezett törvényt megerősítő népszavazást az egészségbiztosítási törvényről. A népszavazásról a parlamentnek kell döntenie. Borítékolható, hogy a kormánypárti többség nem fogja támogatni a javaslatot.
Az egyház nem szállhat be egészségpénztárba
Mivel a Magyarországi Református Egyház maga is fenntart egészségügyi intézményeket, közvetlenül nem szerezhet tulajdont az egészségpénztárakban. Ugyanakkor az egyház által alapított szervezet megteheti ezt - az Egészségügyi Minisztérium közleménye szerint erről tájékoztatták az egyházat. A Kossuth Rádió Esti Krónika című műsorának Bölcskei Gusztáv református püspök szerdán azt mondta: érdeklődésükre két elutasító választ is kaptak, de azt a feltételrendszert, amelyek alapján ezek a pénztárak működni fognak, nem ismerhették meg.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
