Gráf és Juhász maradhat miniszter

Alapelvek, programpontok, szerkezet, személyek – Gyurcsány Ferenc ehhez a sorrendhez akarja tartani magát, amikor kormányt alakít, ugyanúgy, mint 2004-ben. Gyurcsány akkor arra kérte az újságírókat, hogy ne kérdezzék őt a kormányátalakításról, mert előbb az SZDSZ és az MSZP egyeztet egymással, és csak ezután tájékoztatják az eredményekről a parlamentet és a sajtót.

Ugyanez várható most is. Bár Kuncze Gábor és a kormányfő egy autóban utazta körbe a fél országot, és valószínűleg sok dologban már meg is állapodtak. A személyi kérdések azonban valószínűleg csak hetek múlva dőlnek el, illetve kerülnek nyilvánosságra.

Gráf a biztos pont

Gráf Józsefről biztosan tudni, hogy tagja lesz a következő kormánynak. Az idén a gazdákat még megnyugtathatták azzal, hogy háromszázmilliárd forint támogatás kifizetését az első negyedévre előrehozták, ami aztán közrejátszott a nyolcszázmilliárdos költségvetési hiányban. Más kérdésekben viszont a vidék több döntési lehetőséget, és persze több forrást igényel.

Gráfon kívül azonban Gyurcsány Ferenc további miniszterjelölteket nem nevezett meg, sőt, az Indexnek adott interjújában azt mondta: "aki velem arról akar beszélni, hogy kiből mi lesz, és hány minisztérium lesz, annak megköszönöm a beszélgetést."

Gyurcsány a másfél évvel ezelőtti kormányváltáshoz hasonlóan, ismét csak az utolsó pillanatokban fogja nyilvánosságra hozni, hogy kik lesznek az új Gyurcsány-kormány tagjai. Az Index kérdésére a legtöbb szocialista politikusok egyetért ezzel a menetrenddel, mert szerintük Gyurcsány így szakít azzal a hagyománnyal, hogy a kormányfő először a bizalmi embereit veszi maga köré, és hozzájuk keres egy-egy feladatot.

Juhász maradhat díszminiszter?

Értesülésünk szerint az agrárminiszteren kívül valószínűleg Juhász Ferenc is megtarthatja posztját. Egyrészt Juhász Gyurcsány Ferenc bizalmi emberének számít, másrészt ez az a terület, amelynek eddig sem volt túl nagy jelentősége, de a következő években, amikor a legnagyobb energiákat biztosan a költségvetési hiány lefaragására összpontosítják, gyakorlatilag teljesen jelentéktelenné válik, ki tologatja a műanyag tankokat a terepasztalon.

A szabad demokraták a kampányban már jelezték, hogy szeretnék megkapni az egészségügyi tárcát, mert ehhez programjuk és emberük is van. Gyurcsány – némileg erre reagálva – viszont azt érzékeltette többször is, hogy szocialista oktatási minisztert szeretne következő kormányában. A tervek szerint az oktatási tárca, mint önálló minisztérium megszűnne, és a kulturális minisztériummal együtt csúcsminisztériumként működne tovább. Egyik forrásunk szerint nem elképzelhetetlen, hogy az összevont oktatási és kulturális tárcához csatolják az ifjúsági és a sportügyeket is. A miniszteri posztért pedig jó eséllyel indulhat Hiller "HAver" István, hacsak Gyurcsány Haver nem tesz egy visszautasíthatatlan ajánlatot arra, hogy maradjon továbbra is főállású pártelnök.

Az SZDSZ küzd az oktatásért is

Az oktatási tárcához viszont erősen ragaszkodna Magyar Bálint, aki valamiért sikeresnek gondolja saját miniszterségét. Magyar az Indexnek kijelentette: "Az SZDSZ nem mondott olyat, hogy lemondana az oktatási tárcáról". Mint mondta, az oktatás pártja kiemelt témájaként szerepelt a kampányban. Bár a minisztériumok elosztásáról ő sem akart konkrétumokat elárulni, nyilvánvalóvá tette, hogy az SZDSZ az oktatási tárcáért is küzdeni fog.

"Nem alaptalan pletyka, de azért még csak találgatás" – válaszolta Fodor Gábor, amikor rákérdeztünk az igazságügy-miniszterségéről terjedő hírekre. Mint mondta, ez is a koalíciós tárgyalások része lesz, de ez nem jelenti azt, hogy ácsingózna a posztra.

"Az SZDSZ szeretné megkapni a gazdasági tárcát" – árulta el Kóka János, bár később hozzátette, hogy őt személy szerint nem érdeklik a pozíciók. "Sokkal nagyobb ambíciók fűtenek: vegyük ki a fékeket a magyar gazdaságból. Ma este erre kaptunk felhatalmazást."

Tizenkét minisztérium marad

Gyurcsány Ferenc korábbi nyilatkozataiban már jelezte, hogy csökkenteni szeretné a minisztériumok és az apparátus számát, leginkább arra van esély, hogy tizenkét önálló minisztérium lesz. A jelenlegi kormányzati struktúrában a Miniszterelnöki Hivatallal együtt tizenöt minisztérium működik, emellett két területért – az európai integrációs ügyekért és a regionális fejlesztésekért – tárca nélküli miniszter felel. Egy januárban kiszivárgott tervezet szerint a minisztériumok száma a kancelláriával együtt tizenegyre, tizenkettőre vagy tizenháromra csökkenne.

Az, hogy milyen szinten lehet átalakítani a kormányzati struktúrát, nem utolsó sorban az ellenzéken is múlik. Vannak olyan kétharmados módosítást igénylő törvények, amelyek erősen leszűkíthetik a kormány mozgásterét. Hogy csak egy példát említsünk, az önkormányzati szférát kivonnák a belügyminisztérium hatásköréből, a kétharmados törvényben viszont számos helyen (például a katasztrófavédelemmel kapcsolatban) a belügyminisztert nevezik meg döntések felelősének.

Harminc napon belül biztosan összeül az új Országgyűlés, de a kormányalakításig akár több mint két hónapnyi időt is adnak a jogszabályok: a köztársasági elnök azonban jelezte, arra törekszik, hogy mielőbb hivatalba léphessen az új kabinet.