Atrocitások nélküli emlékezés a holokausztra
További Belföld cikkek
-
Navracsics Tibor: párthovatartozástól függetlenül támogatjuk az önkormányzatokat - Forgalomba állhat egy új, magyar elektromos busz
- Vadmacskát engedtek vissza a természetbe Budakeszin
- „Dohányzott, alkoholt és szereket is fogyasztott a terhességek alatt, de nem tehettem semmit”
- Kizuhant egy 13 éves fiú egy III. kerületi gyermekotthon második emeletéről
Már délután háromnegyed hatkor több ezer megemlékező gyülekezett a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontnál és környékén. A tömeg megtöltötte az utcát az Üllői út és a Tűzoltó utca között, a felvonuláson résztvevők számát a rendőrök 3-4 ezerre becsülték.
A Páva utcában gyülekező tömegben számos politikus felbukkant, köztük négy parlamenti frakcióvezető – Herényi Károly, Lendvai Ildikó, Eörsi Mátyás és Navracsics Tibor – és több miniszter (Hiller István, Kiss Péter, Kóka János) is. A holokauszton jóízűt (vagyis éppen, hogy kicsit ízléstelent) vitatkozó Gusztos-Suchman párosból az SZDSZ-es politikust láttuk, a szocialistát nem. A közjogi méltóságok közül Gyurcsány Ferenc kormányfő, Szili Katalin házelnök és Lomniczi Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke vett részt a menetben.
Atrocitás nélkül
A nagyjából egy órás fáklyás sétát semmilyen atrocitás nem zavarta meg, részben valószínűleg az erős rendőri biztosítás miatt is. A láthatósági mellényben lévő és láthatóan azonosítóval felszerelt rendőrök a menet idején az út mindkét sávját és a keresztutcákat is lezárták, akárcsak a zsinagóga környékét. A menetnek az idősek, a holokauszt túlélői mellett nagyon sok fiatal is a tagja volt.
Klikk a képre! (Fotók: Huszti István)
A rendőri rádióbeszélgetésekből azt hallottuk, hogy amikor a menet eleje már a Kálvin tér közelében volt, hátul nyolcfős, fiatalokból álló csoport csatlakozott hozzá, „nem tudni, milyen szándékkal”. Hamarosan kiderült, hogy picit részeg brit fiatalok voltak, ártó szándék, Árpád-sávok és Molotov-koktélok nélkül.
Megemészthetetlen, tömény fájdalom
A Dohány utcai zsinagógánál rendezett megemlékezésen – amelyen felavatták XXIII. János pápa emléktábláját – Szili Katalin mondott ünnepi beszédet. „Megemészthetetlen, tömény fájdalomról” beszélt, valamint arról, hogy Auschwitz után nem lehet büntetlenül zsidózni, nem lehet olyan jelképeket és szavakat használni, amelyekről bebizonyosodott, hogy utánuk füstölgő halál következik.
Az Élet menetét megelőzően több megemlékezést is tartottak Budapesten. A Cipők a Duna-parton emlékműnél Iványi Gábor metodista lelkész, míg a Terror Háza előtt Szili Katalin mondott beszédet. A miniszterelnök közleményt adott ki az emléknap alkalmából, amelyben úgy fogalmazott: „Auschwitzban mindannyiunkból meghalt valami… a kirekesztő ideológiák jelképei, zászlói nem számíthatnak elnézésre”.
Hatodik éve emlékezünk a holokausztra
Egy 2000-es országgyűlési döntés értelmében 2001-től minden év április 16-án van a magyarországi holokauszt emléknap. Annak emlékére tartják, hogy 1944-ben a Kárpátalján ezen a napon kezdődött el a magyar zsidóság gettókba kényszerítése későbbi deportálásuk céljából. A világban ismert holokauszt emléknap, a Jom Hásoá, a pusztítás gyásznapja Izraelben. A két emléknap ebben az évben szinte egybeesik: utóbbi április 15-e, előbbi április 16-a, akkor Lengyelországban indul az élet menete több tízezer résztvevővel.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
