Kolompár Orbán: Beteg a magyar demokrácia

Az üldöztetés, a diszkrimináció és a jogfosztottság ma is valóság, nem a múlt szimbóluma, jelentette ki Osztolykán Ágnes politológus a roma holokauszt emléknapján rendezett megemlékezésen, csütörtökön délután Budapesten. "Emlékeznünk kell az áldozatokra, ugyanakkor össze kell kapcsolnunk a pusztítást a jelenkori előítéletekkel, hogy ezzel tegyük jogszerűtlenné ezek napjainkban való megjelenését" - fogalmazott Osztolykán Ágnes a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont udvarán tartott rendezvényen.

A származásuk okán ártatlanul elhurcolt és egy eszme, a gyilkos kirekesztés és fajiság jegyében megölt honfitársainkra kell emlékezni. "Felfalták őket a lángok, de ma itt vannak velünk" - mondta Szita Szabolcs történész professzor. A történész felidézte, hogy 1944 novemberében a komáromi csillag erődből hurcoltak el körülbelül 4-5000 cigányt, majd a koncentrációs táborokban a nőkön és a gyermekek közül többeken orvosi kísérleteket végeztek.

Méltó emlékhelyet kell állítani

A történész felidézett több, a cigányok ellen a csendőrök, a rohamosztagosok és a nyilasok által elkövetett merényletet is. Mint mondta, ezeken a helyeken ki kell írni az áldozatok neveit, méltó emlékhelyet kell állítani, "ezek a helyek nem mehetnek feledésbe". Hangoztatta, a cigányok áldozata a nemzeti emlékezet része kell, hogy legyen.

A rendezvény résztvevői mécseseket gyújtottak a vészkorszakban meggyilkolt romák emlékére, majd a Nehru parkba indultak, ahol a holokauszt roma áldozatainak tavaly felavatott emlékművénél tartottak megemlékezést a roma szervezetek, a Roma Polgárjogi Alapítvány, a Romédia Alapítvány és a Romaversitas Alapítvány.

A kétszáz részvevő előtt Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke arról beszélt: "ha azt tapasztaljuk, hogy velünk együtt élő emberek évtizedekkel korábban hallnak (...); ha tudjuk, hogy házatlanul nem lehet hazája senkinek, élelem nélkül nem lehet élete senkinek és, ha kollektíven tehetetlennek érezzük magunkat mindezekkel szemben, akkor emlékezzünk arra, hogy a gyilkos rendszerek a kollektív felelőtlenség és a kollektív tehetetlenség talaján fogantak". A nyomor, az irigység és az összefogás hiánya tudja csak szembeállítani az embereket, tette hozzá.

Nem kell a többségtől csodát várni

Kállai Ernő kisebbségi ombudsman azt mondta, kötelességünk emlékezni a 63 évvel ezelőtt történtekre, ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal is, hogy egy nép identitása nem táplálkozhat kizárólagosan ebből a szörnyűségből. "Jelentős hibánk, hogy a csodát mindig a többségi társadalomtól, annak józan belátásától, azt is mondhatnám: kegyétől várjuk" - fogalmazott a kisebbségi ombudsman. Hozzátette, ebben azonban jó ideje csalatkoznunk kell.

Mint mondta, "nagyon úgy tűnik, hogy alapvetően csak magunkra számíthatunk. Összefogásra és modernizációra van szükség. Ennek első lépése, hogy a roma politikusok tegyék félre sokszor kicsinyesnek tűnő konfliktusaikat, nem túl színvonalas vitáikat".

Nem engedjük a gettóban élést

Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere beszédében azt mondta: "Budapesten nem engedjük meg a szegregált, gettóban élést, amely önmagában konfliktusokat gerjeszt és kizárja az esélyegyenlőséget, valamint a kommunikációt a többségi és kisebbségi társadalom között. Ennek érdekében a főváros rehabilitálja azokat a kerületeket, ahol a cigány közösség nagyon nagy számban él."

A beszédek után református, metodista és zsidó istentiszteletet tartottak. Az emlékezők - többek között - a kormány, az MSZP, az SZDSZ, a Fidesz, az MDF, civil szervezetek, az Amerikai Egyesület Államok nagykövetsége és kisebbségi önkormányzatok képviselői koszorúkat helyeztek el az emlékműnél.

Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) székházának falán elhelyezett emléktáblánál csütörtökön csaknem száz ember emlékezett a holokauszt roma áldozataira. A szónokok a megkülönböztetés elleni fellépésre szólítottak fel, és a mindenkori többség felelősségét hangsúlyozták.

Emlékezni kell a romák sorsára

A roma holokauszt 63. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen mondott beszédében Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára úgy fogalmazott, "gyászolni gyűltünk össze és emlékezni. Gyászolni a náci téboly, a roma holokauszt áldozatait és emlékezni a romák még napjainkban sem konfliktusmentes sorsára".

A gyász mellett szembe kell néznünk a saját felelősségünkkel is, számba kell vennünk a magunk eszközeit annak érdekében, hogy egy befogadó, türelmesebb és békésebb világot teremtsünk, mondta. Gémesi Ferenc hangsúlyozta, a holokauszt emléke arra tanít, hogy tennünk kell az elnyomás, az embertelenség, a kisebbségek hátrányos megkülönböztetése, megalázása és kiirtása ellen.

Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke beszédében a gyűlöletbeszéd elleni jogi szabályozás fontosságát hangsúlyozva azt mondta: "hatvanhárom év után (...) én azt látom, hogy beteg a magyar demokrácia. Beteg a magyar demokrácia, mert van egy szélsőséges (...) náci eszmét valló csürhe (...), aki megcsúfolja (...) a roma emberek önbecsülését."

A szólásszabadságba burkolóznak

Eljutottunk oda, hogy "a szólásszabadság jegyébe burkolva, ma mindenki mondhat ránk, romákra, honfitársainkra, sorstársainkra, a magyarországi zsidókra mindent" - tette hozzá. Kolompár Orbán hangsúlyozta, a demokrácia szabályai megálljt kell, hogy parancsoljanak ezeknek a szélsőséges csoportoknak.

Mohácsi Viktóra szabad demokrata európai parlamenti képviselő beszédében kiemelte, Európában 8-12 millió roma él, akik a legkiszolgáltatottabb helyzetben vannak az oktatás, a foglakoztatás, az egészségügyi hozzáférés területén.

A beszédek után az emlékezők, a Köztársasági Elnöki Hivatal, a Miniszterelnöki Hivatal, a Fővárosi Önkormányzat, az MSZP, az SZDSZ, a KDNP, az OCÖ, civil szervezetek, a cseh, a lengyel, a német, az olasz, az orosz, az osztrák, a szlovák nagykövetség képviselői koszorúkat helyeztek el az emléktáblánál. Az ünnepség végén az OCÖ székházában megnyitották a roma holokauszt áldozatainak emléket állító fotókiállítást.

A roma holokausztról 1972 óta emlékeznek meg a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján.