Szabadlábon a VII. kerületi ingatlanpanama egyik gyanúsítottja

2008.11.29. 14:10
Kiengedték az előzetes letartóztatásból Nagy György ügyvédet, aki a zsidónegyed bérházainak eladása miatt került rövid időre rács mögé. Nagy vádalkut kötött, és miután vallomást tett, a héten előzetesbe helyezték Gál Györgyöt, a VII. kerületi SZDSZ-frakció vezetőjét is.

Úgy tudjuk, hogy több mint három hetes előzetes fogvatartás után szabadlábra helyezték Nagy Györgyöt, az Erzsébetvárosi Lakásépítő Kft. ügyvezetőjét. Az Indexet Nagy György egykori Király utcai ügyfelei értesítették arról, hogy a 700 milliós csalás ügyében érintett ügyvédet a napokban többször is látták, ahogy a környéken, többek között éppen a Király utcában járkált.

 

Bár Nagy kiengedéséről több lap is beszámolt, a vizsgálatot irányító központi nyomozó főügyészség nem volt hajlandó sem megerősíteni, sem cáfolni az értesülést. Fazekas Géza szóvivő az Index kérdésére azt mondta, nem kommentálja az ügyet, érdemben hétfőn nyilatkozik.

A 2006-ban indított nyomozás első érdemi lépése volt, hogy november elején őrizetbe vették a jogász végzettségű Nagy Györgyöt. A gyanú szerint Nagy közrejátszott az Erlak nevű vállalkozásával több, a zsidónegyedben található háztömb kiürítésében és eladásában. Sajtóértesülések szerint Nagy az ügyletekben szintén részes barátnőével, Szijjártó Piroskával együtt vádalkut kötött a nyomozókkal és az ő vallomásuk alapján vették hétfőn őrizetbe Gál Györgyöt az erzsébetvárosi önkormányzat szabad demokrata képviselőcsoportjának vezetőjét.

 

A főügyészség korábbi közleménye szerint a nyomozás eddigi adatai szerint a gazdasági bizottság gyanúsítottként kihallgatott elnöke és a vele együttműködő vállalkozó a VII. kerületi önkormányzatnak 700 millió forint kárt okozott, és további mintegy 1,6 milliárd forint kár okozását kísérelték meg. A gyanú szerint a főváros VII. kerületi önkormányzata gazdasági bizottságának elnöke 2002-től kapcsolatban állt azzal a vállalkozóval, aki az önkormányzat tulajdonában álló több lakóházat forgalmi érték alatt akart megvásárolni, majd a vásárlást követően - offshore társaságok közbeiktatásával - rövid időn belül, jelentős haszonnal a már egyébként is érdeklődő külföldi befektetőknek értékesíteni - olvasható a közleményben. Az ügyészek hozzáteszik: a vállalkozó elképzelésében a bizottság elnöke is jó üzleti lehetőséget látott, ezért azt támogatta.

Az MTI-ben kiadott közlemény szerint az ingatlanok vételárára vonatkozó előzetes egyeztetésük alapján megállapodtak abban, hogy a vállalkozó projektcégeket alapít, amelyek a valós forgalmi érték alatti vételáron fogják megvásárolni a kiszemelt ingatlanokat. A vállalkozó az egyes cégekbe a bizalmas ismerőseit strómanként helyezte el. Mint írják, a vételárról történt egyeztetés során a gazdasági bizottság elnöke közölte a vállalkozóval, hogy mennyit kell neki fizetnie azért, hogy az adott házat az általa alapított projektcégnek adja el az önkormányzat.

Ezután a gazdasági bizottság elnöke felvette a kapcsolatot az ügyletbe bevont értékbecslő cég vezetőjével, akivel megbeszélte, hogy mely ingatlant és milyen forgalmi értékre kell felértékelnie. A valótlan tartalmú értékbecslés felhasználásával a gazdasági bizottság elnöke az ingatlan valós forgalmi értékét tekintve a gazdasági bizottság tagjait és a képviselő-testületet tévedésbe ejtette - ismerteti a főügyészség.

A megalapozott gyanú szerint ezzel a módszerrel nyolc önkormányzati lakóházat értékesítettek 2003-ban és 2004-ben - írják. A közlemény szerint a gazdasági bizottság gyanúsítottként kihallgatott elnöke összesen 195 millió forintot kért és kapott a vállalkozótól a támogató segítségéért. Hozzáteszik: a gazdasági bizottság elnöke a főügyészség határozatai és a gyanúsításközlés ellen panaszt jelentett be, tagadva a bűncselekmények elkövetését.