Az állam nem fordít pénzt és figyelmet a műemlékvédelemre

2000.09.22. 21:16
A magyar lakosság nagy része úgy véli, hazánkban jelenleg komoly gond a műemlékvédelem, ám a védett épületek karbantartására és felújítására az illetékesek nem fordítanak kellő pénzt és figyelmet. A legtöbben ezért az államot teszik felelőssé - derül ki a Gallup Intézet frissen nyilvánosságra hozott jelentéséből. Az állam tulajdonában a honi műemlékállománynak csupán kis része van, amelynek megóvására idén közel 15 milliárdot költenek. Ám kizárólag a fertődi Esterházy-kastély régóta esedékes felújítása felemésztené ezt az összeget.
Ezen a hétvégén mintegy félszáz országban rendezik meg, az Európai Tanács védnökségével a kulturális örökség napjait. Idén hazánkban a középkori templomok és templomromok állnak a rendezvénysorozat középpontjában. A hétvégén több mint kétszáz közintézmény és más épület látogathatható ingyenesen, amelyek között olyanok is találhatóak, mint a rendőrség Teve utcai székháza.vagy a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri épülete.

A kulturális tárca tájékoztatása szerint a program célja, hogy a nagyközönség figyelmét ráirányítsák azon épületek értékeire, amelyek máskor csak részlegesen, időlegesen, illetve csak a társadalom egyes rétegei által látogatottak, esetleg zárva vannak.

Gallup-felmérés a műemlékekről

A Magyar Gallup Intézet ebből az alkalomból készített felmérést arról, milyen vélemény él a lakosság körében a hazai műemlékek állapotáról és a műemlékvédelem fontosságáról. Az összes megkérdezett közel háromnegyede véli úgy, hogy hazánkban komoly, illetve nagyon komoly probléma a műemlékvédelem, és ugyanilyen arányban gondolják azt, hogy hazánk műemlékei rossz vagy nagyon rossz állapotban vannak.

Az Eszterházy-kastély jól mutat a fotókon
Kedvezőbb kép él az emberekben saját környezetük műemlékeinek állapotáról, mint az ország épített örökségének egyéb részéről. Azok körében, akik ismernek lakó-, vagy munkahelyük közelében műemléket, 56 százalék véli úgy, hogy ezek inkább jó vagy nagyon jó állapotban vannak, és 42 százalék azok aránya, akik szerint az épületek állapota rossz. A műemléképületek karbantartásának, felújításának, korhű megőrzésének finanszírozását a megkérdezettek 41 százaléka elsődlegesen az állam, 39 százaléka a tulajdonos és 17 százaléka az önkormányzatok feladatának tartja. A megkérdezettek több mint négyötöde teljes mértékben vagy részben igaznak tartja azt az állítást, hogy a kormány és az önkormányzatok nem fektetnek elég súlyt, nem fordítanak elegendő pénzt a műemlékvédelemre,

A műemlékvédelem csak részben állami feladat

Nemzeti kastélyprogram
A védelem alatt nem álló épületekkel együtt körülbelül kétezerre tehető magyarországi kastélyok és kúriák száma. A műemlékjegyzékben szereplő védett kastélyok közül legfeljebb húszban működik múzeum, és körülbelül ötven szállodaként üzemel. A kastélyok és kúriák többségében ma kórházak, iskolák vagy szociális intézmények működnek, és igen sok közülük teljesen üresen áll. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Műemlékek Állami Gondnoksága fennhatósága alá tartozik ezek közül mintegy hatvan tartósan állami tulajdonban lévő épület. A nemzeti kastélyprogram tervezete szerint magántőke bevonásával ezek közül a használaton kívül álló, de jelentős kulturális és turisztikai potenciállal bíró kastélyokat kívánják hasznosítani. A kastélyprogram első körben tíz ingatlant érint: a fertődi Esterházy-kastélyt, a dégi Festetics-kastélyt, a fóti Károlyi-kastélyt fehérvárcsurgói, füzérradványi és nádasdladányi kastélyt, valamint, az edelényi L'Huillier-Coburg-kastélyt, a majki Esterházy-kastélyt és kamalduli remeteséget, a sümegi püspöki palotát és a tatai Esterházy-kastélyt.
Magyarországon jelenleg körülbelül 11 ezer védett épület van, amelynek csak kisebb része állami, a legtöbb önkormányzati vagy magántulajdon. A rendszerváltás után az állam tulajdonában egyrészt a legértékesebb, másrészt a legrosszabb állapotban lévő műemlékek maradtak. Ezen jelenség magyarázata, hogy az önkormányzatok a nagyon leromlott állapotú épületekre nem jelentettek be igényt, hiszen azok karbantartása és felújítása onnantól kezdve az ő feladatuk lett volna - tudta meg az Index Salamin Kálmántól, a Kincstári Vagyonügynökség (KVI) Műemlékvédelmi osztályának helyettes vezetőjétől. A műemlékek védelméről szóló 1997-es törvény alapján pedig a mindenkori tulajdonos felel a védett épület állapotáért, így az önkormányzatokon kívül a mulasztást elkövető magánszemélyekre is kiszabhat büntetést, illetve kisajátíthatja az épületet a műemlékvédelmi törvény betartását felügyelő Országos Műemlékvédelmi Hivatal. Salamin Kálmán szerint egyébként hazánk, a műemlékek állapotát tekintve európai viszonylatban a középmezőnyben helyezkedik el. A hazai várak közül csak a Budai Vár épülete kielégítő állapotú, míg a többi mind felújításra szorul.

Nagyságrendekkel több pénzre volna szükség

Hazánkban az állam idén közel 15 milliárd forintot költ a műemlékek védelmére, amely bár sokszorosa a két-három évvel ezelőtti összegnek, a védett állomány állapotának fényében ennél nagyságrendekkel többre volna szükség - vázolta az anyagi lehetőségeket a KVI szakembere. Csupán a fertődi Esterházy-kastély felújítása kerül ennyibe, és akkor még nem beszéltünk a tartósan állami tulajdonban lévő mintegy 263 műemlékegyüttes, tehát több ezer épület állapotának javításáról és fenntartásáról- tette hozzá Salamin.