Egészségügyi reform: se képlet, se palota

2007.09.25. 16:29
A hétfő esti sikeres koalíciós egyeztetés után kedden a kormánypártok kiálltak és tájékoztatni kezdtek. Egyes kérdésekre már léteznek válaszok, több alapadatnak tűnő számítás azonban csak becslés formájában hangzott el. Az biztos, hogy az új törvényt január elsején tervezik bevezetni, és 2009-ben elindulna az új rendszer. Egyelőre azonban zajlik a szakmai finomhangolás.

Nem lesz üvegpalota és luxusautó, jósolt puritán jövőt a koalíciós egyeztetés nyomán létrehozandó 22 területi egészségbiztosítási pénztárnak Kökény Mihály, az MSZP egészségügyi szakpolitikusa. Emlékeztetőül: az SZDSZ korábban azért kárhoztatta a szocialisták regionális egészségbiztosítási rendszerét, mert az több adminisztrációs terhet és hét új Audit (a pénztárak vezetőinek) jelent.

A szocialista egészségpolitikus viszont takarékosabban látja a jövőt, szerinte a 18 megyei és a 4 közép-magyarországi pénztár az OEP jelenlegi megyei ingatlanjait és infrastruktúráját veszi majd át. Hogy mégis miként és mennyivel nőnek az OEP az egészségügy évi 1500 milliárd forintos büdzséjéből jelenleg 1-2 százalékot felemésztő működtetési és adminisztrációs terhei, azt Kökény nem becsülte meg, csupán annyit ígért, semmiképp nem érik el a 8-10 százalékot.

Profitkorlát a biztosítóknak

Horváth Ágnes egészségügyi miniszter Horn Gáborral tartott keddi sajtótájékoztatón azonban említett néhány számot, bár a várható bevételekről például még nem végeztek pontos számítást, de úgy vélekednek, hogy 50-100 milliárd forint lehet összességében. A biztosítók számára 2-3 százalékos profitkorlátot is bevezetnek.

Horn Gábor beszélt arról is, hogy erős jogosítványt szeretnének adni a pénztárakban kisebbségi tulajdonos biztosítóknak, ami azt jelenti, hogy legyen beleszólásuk a menedzsment működésébe. Ebben a koalíciós felek között egyetértés van, e nélkül ugyanis nem találnának befektetőt, mondta a koalíciós egyeztetésért felelős államtitkár. Hozzátette, hogy a törvényalkotás után, az ősz végén kezdhetnek erről tárgyalni a biztosítótársaságokkal.

Mindenestre – állítja Kökény – az új szisztéma a betegeknek lesz jó, így se a háziorvosi körzetekre alapuló biztosítási rendszerért kardoskodó SZDSZ-nek, sem a regionális verzió mellett lándzsát törő MSZP-nek nem kell magát vesztesnek éreznie. (Kökényre rímmel Gyurcsány Ferenc is, a miniszterelnök szerint ugyanis a betegek érdekeit szolgáló, jó szakmai és szakmapolitikai döntés a kormánypártok által elfogadott új egészségbiztosítási modell.) Az MSZP-nek már csak azért sem kell szégyenkeznie, mivel legfőbb követelésük teljesült, azaz maradt az egységes egészségbiztosítás, csak a struktúra változott. "És ez a jövőben sem lesz másképp, mert az egészségügyi alapot senki nem akarja privatizálni" – üzente Kökény a magánosítás rémével riogató fideszes Mikola Istvánnak.

Szakmai finomhangolás

Hogy miként működik az elvileg 2009-ben startoló új modell, arról Kökény nem szolgált sok részlettel, mondván, a szakmai finomhangolás folyamatába nem akar politikai üzenetekkel belezavarni. Amit így is szalonképesnek tartott az mindössze annyi volt, hogy meggátolják a monopóliumok kialakulását, így egy biztosító legföljebb két szomszédos megye pénztárába vásárolhatja be magát, illetve másfél millió főben maximálják a pénztárak ügyfélállományát.

Azokon a területeken (egyetemi városok, Közép-Magyarország) ahol kórházbőség van, egyszerű a verseny képlete, az intézmények licitálnak egymásra, hogy velük szerződjön az illetékes pénztár. Ahol viszont egy ellátó kórház dominál, a biztosítók nem verhetik le az árakat, a verseny mindössze annyira szorítkozik, hogy az emberek egy év után pénztárat válthatnak, hátha a másik társaság jobb szolgáltatást kínál.

Évente lehet váltani

Horváth Ágnes ennél többet árult el, a biztosítók területi egységekre pályázhatnak, licitálhatnak, amennyiben megfelelnek a szakmai és a pénzügyi feltételeknek. Egy-egy működő pénztár minimum létszáma 500 ezer biztosított lesz, ezt elérheti úgy, hogy a pályázáskor több megyére licitál, de a feltételt toborzással is teljesítheti. A felső létszámkorlát másfél-két millió fő lesz, éppen azért, hogy ne jöjjenek létre monopóliumok, bővítette a Kökény által említett másfél milliós felső határt.

A tárcavezető azt azonban megerősítette, hogy a biztosítottak szabadon választhatnak a biztosítók között, döntésükön pedig évente változtathatnak. Az SZDSZ egyébként arra számít, hogy az új egészségbiztosítási rendszer első évében a lakosság 15-25 százaléka választ majd biztosítót, vélekedett Horváth Ágnes.

Országos hatáskör, valódi verseny

Horn Gábor szerint a most megkötött politikai megállapodás eredményeként valódi verseny alakulhat ki, így 2008 végére, 2009 elejére érzékelhetően jobb ellátást kapnak a betegek. Hangsúlyozta, hogy a rendszer fenntartja a nemzeti kockázatközösséget, továbbra is a jövedelemhez igazodó járulékfizetést tesz kötelezővé, de megengedi a valóságos választást, közben pedig területi biztonságot jelent azoknak akik, nem akarnak biztosítót választani.

"Nem az a kérdés, hogy hol van a biztosító székhelye, hanem hogy van-e szerződése az adott kórházzal, háziorvossal vagy járóbeteg-ellátással" – tette fel a kérdést. Hozzátette, hogy a biztosítók országos határkörrel alakulnak meg, például egy nógrádi lakosnak lehet szerződése a zalai biztosítóval, ha annak van szerződése nógrádi kórházzal.

Jövőre kezdődik a pályáztatás

Az államtitkár hangsúlyozta, függetlenül attól, hogy 22 terület jön létre, nem lesz 22 biztosító az országban. Arra számítanak, hogy 8 biztosítónál nem lesz több, ezért nem is tervezik módosítani a koalíciós megállapodást, amelyben 5-8 biztosító létrehozását rögzítették. A tervek szerint a törvény január 1-én lép életbe, a biztosítók számára a pályázatokat februárban írják ki, kéthónapos határidővel, ebben az időszakban lehet majd licitálni az egyes területekre, a tagtoborzás pedig ezután indulhat. Erre várhatóan 3-6 hónap áll majd rendelkezésre.

A koalíciós pártok többhónapos egyeztetés után hétfőn este állapodtak meg arról, hogy az egészségbiztosítási rendszer alapegysége a megye lesz. A 22 területi egységből 18-at tesznek ki a megyék, 4-et pedig a közép-magyarországi régió, azaz Budapest és Pest megye.