Kijöttek az első felvételi ponthatárok

A felsőoktatási intézmények az Oktatási és Kulturális Minisztériummal (OM) közösen szerdán határozzák meg az egyes szakok felvételi ponthatárait. Az adatokat hivatalosan este 8-kor hirdetik ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ weboldalán, a felvi.hu-n, a pontszámok továbbá megtekinthetőek lesznek az intézményekben. A hallgatókat levélben is tájékoztatják, illetve aki kérte, annak sms-t küldenek. Hiller István oktatási miniszter közölte, 104 181 jelentkezőnek összesen 388 194 sms-t küldenek szét a felvételi eredményekkel.

Idén 100 pontnál alacsonyabb teljesítménnyel egy szakra sem lehetett bejutni, mondta el az Indexnek Kövesi János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) oktatási rektorhelyettese. Hozzátette, hogy az egyetem vezetése tavaly év végén eldöntötte, hogy bár az OM lehetőséget adott a hallgatói létszám 48,4 százalékos bővítésére, ők ezt mégis 10 százalékban határozták meg. A döntés oka a minőségi oktatás mellet, hogy az intézmény a mesterképzésre tudjon koncentrálni, ami 2008 szeptemberétől indulna, magyarázta. Végül a tavalyihoz képest 7,4 százalékkal nőtt a BME-re felvett diákok száma.

Az idei felvételi eredményekről előzetesen elmondta, hogy továbbra is népszerű a mérnök informatikus és a villamosmérnök szakok, az alapképzésre mindkettőn 120 pont az idei határ, a felvehető hallgatóknak legalább a duplája jelentkezett. A mérnök informatikus szakon idén 525 fiatal kezdheti meg tanulmányait, a villamosmérnöki szakra pedig 460 hallgatót vettek fel.

135 pont kell az építészmérnökire

Még mindig hódit az építészmérnöki kar, az ötéves képzéshez idén 135 pontot kellett elérni, az építőmérnöki tanulmányok megkezdéséhez 115 pont is elég volt. Egyre népszerűbb a környezetmérnöki szak, amihez idén 120 pont kellett, így itt 75 hallgató kezdheti meg tanulmányait. A BME gazdálkodás és menedzsment szakra való bejutáshoz 126 pontot kellett szerezni, de nem volt könnyű felvételt nyerni a természettudományi karra sem. A matematikus szak ponthatára 134, a fizikusé pedig 126.

Hasonlóan magasra helyezték a lécet a gépészmérnök és mechatronika szakon, itt 135 pontban határozták meg a határt, a hagyományos gépészmérnöki szakra elég volt a 116 pont.

Lazulás az ELTE jogi karán

Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) Állam és Jogtudományi Karának a ponthatáráról a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) úgy értesült, hogy idén 135 pontnál kevesebbel is be lehetett jutni a nappalis alapképzésre. A politológus szak ponthatárairól még nincs előzetes eredmény.

A FISZ szerint a tavalyi évhez hasonlóan alakulnak a ponthatárok az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai karán. Tavaly a pedagógia szakra 126 pont kellett a bejutáshoz, a pszichológiára pedig 140. Az állami és a költségtérítéses hallgatók megoszlásáben sincs lényegi változás a tavalyihoz képest.

A veszprémi Pannon Egyetem bölcsészettudományi karán idén a legnépszerűbb szakok közé tartozott a nemzetközi tanulmányok, ahova az államilag finanszírozott alapképzésre 134 pont kellett a bejutáshoz, tájékoztatta az Indexet az előzetes eredményekről Rédey Ákos rektor. Az anglisztika és a germanisztika szakokra 121 pont volt a határ. Egyre kedveltebb szaknak számít a környezetgazdálkodási agrármérnöki, ahova 111 pont kellett, valamint a természetvédelmi mérnöki, ahol 123 pontban határozták meg a bejutási határt, ezek a számok szintén az államilag finanszírozott alapképzésre vonatkoznak.

Az Általános Vállalkozási Főiskola (ÁVF) államilag finanszírozott alapszakjaira tavalyi évben nem lehetett bejutni többletpontok nélkül, ez valószínűleg idén sem változik, de jó hír az idén felvételizőknek, hogy az államilag finanszírozott helyek száma 12 százalékkal nőtt a tavalyi évhez képest, tájékoztatott a FISZ.

78 pont alatt nincs esély

A felvételi ponthatárok megállapítása több szempont alapján történik, így a hallgatók teljesítményén túl figyelembe veszik a jelentkezési lapon feltüntetett intézményi rangsort, mivel egy hallgatót csak egy felsőoktatási intézménybe lehet felvenni. Az intézmények kötelesek figyelembe venni továbbá az adott szak finanszírozási formáját is, azaz hogy a hallgató államilag finanszírozott vagy költségtérítéses formában akarja-e folytatni tanulmányait.

Előfordulhat olyan is, hogy valakit nem vesznek fel, mert nem érte el az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt a jogszabályban meghatározott minimum pontszámot, a 78 pontot, ugyanakkor más jogcímen többletpontokat szerzett. Felsőfokú szakképzésre nem nyerhet felvételt az a jelentkező, akinek a többletpontok nélkül számított pontszáma nem éri el a 72 pontot.

Az oktaási minisztérium közleményben hangsúlyozta, hogy nem hivatalos ponthatárok jelentek az interneten. A hivatalos pontokat este nyolc után hozzák nyilvánosságra.