Óriási probléma a miniszterelnök hitelvesztése
További Belföld cikkek
- A kormány „egyházi szereplőkkel” bővítené a nevelőszülői hálózatot, de az egyházakat nem értesítették
- A virológus figyelmeztetett: van nagyobb veszély a Covidnál
- Rászoruló gyermekeknek gyűjt karácsonyi ajándékokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
- Harminchárom éves bűnügy végére tett pontot a rendőrség, elfogták a paloznaki gyilkosság egyik elkövetőjét
- Nagyszabású konferenciát szerveznek a reformátusok a kegyelmi botrány feldolgozásáról
Nemet mondtak a miniszterelnöknek, aki az adócsomagja elfogadásához kötötte a saját politikai jövőjét. Mennyiben tekinthető az SZDSZ döntése újabb szögnek Gyurcsány Ferenc politikai koporsójában?
Tudjuk, mit mondott a miniszterelnök arra az esetre, ha nem fogadják el az adótörvényeket: ezt belekalkuláltuk a döntésünkbe. Ma már egy óriási probléma, hogy a kormány hitelvesztése már nem választható el a miniszterelnök hitelvesztésétől.
Előrehozott választásokkal számolnak ezután, vagy azzal, hogy az MSZP lecseréli Gyurcsány Ferencet?
Amikor átvettem a párt vezetését, párbeszédet kezdtem a pártok vezetőivel és világossá tettem, cselekvési programot várok a szocialistáktól. Ha elfogadható lett volna, tárgyalnánk róla, ha nem elfogadható, megyünk tovább, és jöhet a szakértői kormány kérdése. Ha azzal sem tudunk előre jutni, csak akkor jöhet az előrehozott választás. Ez a cselekvési program nem elfogadható.
Benyújthat a regnáló kormány – melynek személyi összetételét hiteltelennek nevezte – egy olyan adócsomagot, amiről hajlandóak volnának tárgyalni?
Mi ezt a mostani programot sem indulatból és helyből utasítottuk el, hanem alaposan megvitattuk. Elvileg elképzelhető olyan program, ami rendben van, de akkor fel fog vetődni a következő kérdésként, hogy ez a kormány megtudja-e valósítani. Emlékeztetőül: az SZDSZ éppen azért lépett ki a koalícióból, mert a miniszterelnök elfordult a közösen elfogadott programtól.
Elutasításuk üzenet a szociknak: tessenek miniszterelnököt cserélni?
Ezt a kérdést az MSZP-nek kell rendeznie.
Elnöki kampányának legfontosabb üzenete az volt, hogy vissza kell állítani az SZDSZ hitelességét. Sikerült?
A hitelességet nem lehet egyik napról a másikra visszaszerezni. Legalább 10-14 éves ez a történet. De elindultunk egy úton, ami jó irányba vezet.
Híreink szerint felmerült újra a frakcióvezetői poszt kérdése: jutottak-e előrébb most ebben az ügyben?
Nem merült fel személyi kérdés, szeretném határozottan cáfolni ezt az információt. Kóka János minden döntéssel egyetértett. A konkrét viták nem tartoznak a nyilvánosságra, de a meghozott döntésekhez mindenki tartja magát, ebben megállapodtunk.
Azt mondta, hiányzott Gyurcsány Ferenc bátorsága ahhoz, hogy a kormány hozzányúljon a jóléti újraelosztás struktúrájához. Önök mihez nyúlnának hozzá?
Vállalható cél például, hogy az emberek a boldogulásukat a munkára alapozzák. Az alapvitánk ott van, hogy azt mondjuk, nem lehet a társadalom legkiszolgáltatottabb részével további megszorításokat alkalmazni. Nem a segélyeken kell takarékoskodni, hanem a munkahelyteremtő programok hatékonyságát kellene növelni.
De a miniszterelnöki programban szó sincs a segélyek csökkentésértől.
Egy másfajta segélyezési struktúrát alakítana ki az elképzelés azzal, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülők körét szűkítené. Márpedig ez a társadalmi szolidaritás legalapvetőbb eszköze. Gyurcsány Ferenc szűkíteni kívánja a segélyezetti kört, elfogadva azt a hibás világképet, miszerint a segélyezett hibája saját szorult helyzete.
A monoki probléma lényege, hogy közmunkához kötnék a segélyjogosultságot. Arra utal, hogy ez a gondolkodás jelent meg a miniszterelnök programjában?
Az ideális az volna, ha minden munkaképes korú állampolgár találna munkát. De tudjuk, hogy ez - nem csak és nem is elsősorban a segélyezettek hibájából - nem így van Magyarországon. A legrászorultabbak támogatási körének szűkítése rossz, szolidaritás-ellenes irány. Az állami közfoglalkoztatás nem jelent kilépést a valódi munkaerőpiacra, erre csodafegyverként tekinteni botorság.
Ha a rászorultsági elvhez ragaszkodnak, akkor ez csak azt jelentheti, hogy a dolgozni képes és lehetőséggel is rendelkező milliós csoportokat a jóléti juttatások leépítésével a munka világa felé terelnék.
A munka felé terelést helyesnek tartjuk. A családi pótlék ügyében például lehetne lépni, hiszen ma a tehetősebbek is részesülnek e juttatásban. Helyes a rokkantnyugdíj-jogosultságok felülvizsgálata is. De van egy olyan kör, amelyiknek az életfeltételeit teremti meg a segély, és ezt nem lehet elvonni.