Alkotmányellenes a felsőoktatási törvény

Alkotmányellenesnek nevezte az Alkotmánybíróság (Ab) az új felsőoktatási törvény több pontját is. A testület szerint az új felsőoktatási törvénynek az államfő által támadott rendelkezései sértik az alkotmányban biztosított tanszabadságot, a tudományos élet szabadságát és a felsőoktatási intézmények autonómiáját. A határozathoz Kovács Péter párhuzamos indoklást, Kiss László pedig különvéleményt csatolt.

A miniszterelnök bizalma továbbra is töretlen Magyar Bálint oktatási miniszter iránt, mondta László Boglár kormányszóvivő a határozat kihirdetése után.

Alkalmas?

"Magyar Bálint olyan, oda nem illő paragrafusokat illesztett a törvénybe, amelyeket az Alkotmánybíróság egyértelműen alkotmányellenesnek talált" - jelentette ki Almássy Kornél, az MDF alelnöke az MTI-nek. Mint mondta, az MDF a törvény első verziójának megjelenése óta hangoztatta aggályait.

Almássy Kornél kijelentette, a felsőoktatási törvény elfogadásának kudarca újra felveti azt a kérdést, hogy Magyar Bálint alkalmas-e az oktatási miniszteri poszt betöltésére.

Büszkék

"A liberálisok büszkék a liberális oktatási miniszterre, és nincs ok arra, hogy a tárcavezető lemondását bárki fontolgassa" - nyilatkozta Horn Gábor szabad demokrata ügyvivő az MTI-nek. Horn Gábor szerint a határozat részben technikai, részben különböző módon értékelhető kérdéseket kifogásol és ezeket még akár az őszi ciklusban módosítani lehet.

A május 23-án elfogadott jogszabályt Mádl Ferenc korábbi államfő küldte meg véleményezésre a testületnek, mivel álláspontja szerint több ponton is ellentétes az alaptörvénnyel. Az AB keddi határozata alátámasztotta Mádl véleményét. Az idén leköszönt államfő ezzel hibátlan mérleggel zárt, az AB valamennyi előzetes normakontroll-kérelmének igazat adott.

Kifogások

Az előző köztársasági elnök szerint a törvény egyes szabályai ellentétesek a tudományos élet szabadságával, amelyet az alkotmány kiemelten fontos alapjogként biztosít. A törvény ugyanis több olyan kérdést az újonnan létrehozandó irányító testületek hatáskörébe utal, amelyek a felsőoktatási intézményeken belül a tudomány kérdéseit közvetlenül érintik.

A korábbi államfő alkotmányellenesnek találta azokat a szabályokat is, amelyek a kormányt hatalmazzák fel azoknak a tudományágaknak a meghatározására, amelyekben doktori képzés folyhat.

Kifogásolta még, hogy a törvény az oktatási miniszter bizonyos fenntartói döntéseivel szemben nem biztosítja a bírósághoz fordulás jogát a felsőoktatási intézmények számára.

Az oktatási tárca korábban ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy Mádl Ferenc alkotmányossági aggályai nem érintik a törvényjavaslat legfontosabb elveit és elemeit: a szakmai irányítás szétválasztását a gazdasági irányítástól, ezzel összefüggésben az irányító testületek létrehozását és a szenátus felállítását.