Szinte mindenki akar valamilyen Gárdát

2007.08.14. 07:30
Hét éve rendszeresen felvetik jobboldali politikusok, hogy legyen valamilyen önkéntes gárda, amelynek tagjai segítik a hadsereget. Demeter Ervin fideszes politikus a hétvégén újra utalt az ötletre, de csak egy másik téma kapcsán példaként jutott eszébe a javaslat. Az SZDSZ nagyon nem akarja, az MSZP elvben nem zárja ki, hogy legyen egyszer Honi Gárda.

Demeter Ervin fideszes képviselő vasárnapi sajtótájékoztatóján hozta szóba azt a régi jobboldali javaslatot, hogy legyen valamilyen önkéntes félkatonai testület Magyarországon. Ez volna a Honi Gárda. Mivel a közelmúltban a Jobbik elnöke bejelentette, hogy vezetésével Magyar Gárda alakul, ezért Demeter kiszólása a sajtótájékoztató egyik legfontosabb üzeneteként kapott nyilvánosságot. A képviselő az Indexnek azt mondta, hogy semmilyen aktualitása nem volt, hogy elővette az állami gárda ötletét. "Én arról beszéltem, hogy egy erős ország meg tudja védeni magát, csak gyenge országok őriztetik magáncégekkel objektumaikat. Megemlítettem, hogy a Simicskó István által javasolt Honi Gárda segítheti például e feladatok megoldását." Sajtótájékoztatóján Demeter egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a hadsereg és az NBH egyes épületeit magáncégek őrzik.

Simicskó István kereszténydemokrata (korábban fideszes) képviselő már a harmadik parlamenti ciklusban próbálkozik valamilyen önkéntes, a honvédség irányítása alatt működő félkatonai szervezet megteremtésével. Legutóbb idén áprilisban fordult Szili Katalin házelnökhöz, hogy foglalkozzon a parlament a Honi Gárda megteremtésével. Simicskó szerint "a területvédelem, a tartalékerő feltételrendszerének hosszabb távú kialakítását, a nemzet önvédelmi tudatának fenntartását" segítheti az új testület. A Gárda tagjai békeidőben segítenének a katasztrófavédelemben, háború esetén pedig a honvédség rendelkezésére állnának. Demeter Ervin vasárnapi ötlete szerint tagjai őrizhetnének objektumokat is. Hogy pontosan hogyan működne a Gárda, arról még el se kezdődtek az egyeztetések, még az se biztos, hogy idáig eljutnak a tárgyalások ebben a ciklusban.

Elméletileg most is van lehetőségük civileknek katonáskodni, de a valóságban az önkéntes tartalékos rendszer nem működik. A hadkötelezettség megszüntetésekor jött létre az önkéntes tartalékosság. Az ebben részt vevők első alkalommal 25 napos kiképzésen vesznek részt, majd évente 15 napra behívják őket. Ezért kezdetben évi egyhavi, az idő múlásával pedig két vagy három havi bért kapnak, annyit, mintha hivatásos katonák lennének.

A rendszer azonban csak papíron létezik. Eleve kevés volt a jelentkező, és a haderőreform idején az összes szerződést felfüggesztették. Addig is csak a tartalékos helyek ötödét sikerült betölteni. A fő probléma az volt, hogy az évi két hetes kiképzést az önkénteseknek szabadságuk terhére kellett volna vállalniuk. Voltak kísérletek a munkáltatók kárpótlására, hogy engedjék el embereiket néha katonáskodni, de aztán nem született erről törvény. Pedig Kladek András nyugalmazott ezredes a Honvédelmi Szemlében megjelent tanulmányában arról ír, hogy jó lenne, ha a rendszer működne, mert nyolcszor olcsóbb egy tartalékos mint egy hivatásos, akkor is, ha kárpótolják munkaadóját. Ha a papíron létező rendszer működne, akkor kérdéses, hogy a Honi Gárda miben különbözne tőle, illetve lenne-e elég jelentkező a párhuzamos önkéntes szervek feltöltésére.

Szeptemberben újra kezdik

Júniusban az öt parlamenti párt a javaslatról már beszélt egymással, akkor annyira jutottak, hogy szeptemberben újra tárgyalnak. A nyár eleji megbeszélés után Iváncsik Imre honvédelmi államtitkár arról beszélt, hogy "együtt gondolkodással" kell majd megállapítani, hogy tényleg kell-e egy ilyen szervezet. Július 1-én Vadai Ágnes vette át Iváncsik posztját, ő ezt mondta a Gárdáról vasárnap: "az álláspontok még nagyon messze vannak egymástól (..). De készek vagyunk konstruktívan tárgyalni az ügyben." Vasárnap Szekeres Imre honvédelmi miniszter is csak annyit erősített meg, hogy szeptemberben tárgyalnak majd a pártok a javaslatról. Az MSZP tehát elvben nem ellenzi az ötletet, de egyértelműen nem is állt mellé. Egy, a honvédelmi tárca által rendelt tanulmányából kiderül, hogy a Honi Gárda felállítása elvben megoldható lenne, de nem látszik, honnan lehetne pénzt szerezni rá. Ha a honvédség pénzéből költenének rá, akkor a NATO-nak tett ígéreteket még rosszabbul lehet csak teljesíteni, máshonnan pedig a konvergencia program miatt nem lehet pénzt átirányítani, figyelmeztet a szöveg szerzője.

Határozottan ellenzi viszont az SZDSZ. "A munkásőrséghez hasonló, pártpolitikai alapon felállított félkatonai szervezetek képe sajnos még élénken él a társadalom történelmi emlékezetében. Erre emlékeztető, központosított, a felelős szervek feladatkörét így-úgy átvállaló militáns csoportok létrejöttét a liberálisok a jövőben sem tudják elfogadni" - áll Gusztos Péter közleményében.

Nemzetőrtség vagy valami

Simicskó István a 2000-es évek elején, még az Orbán-kormány alatt a Nemzetőrség megteremtését szorgalmazta. Amikor felmerült a sorkötelezettség eltörlése - ezt végül a Medgyessy-kormány tette meg - akkor Simicskó azt javasolta, hogy a 18 éves fiúk egy nyári kiképzésen vehessenek részt. A nemzetőrök különböző kedvezményeket, juttatásokat kaptak volna, és katasztrófa-helyzetben behívták volna őket. Az ötlet végül nem került a parlament elé.

2004-ben már szerepelt a gárda szó Simicskó aktuális javaslatában. 2004-ben így vezette fel az ötletet a parlamentben: "Nemcsak a hagyományos katonai támadások esetén van vagy lenne jelentősége a nemzetőrségnek vagy a nemzeti gárda típusú intézményeknek, hanem például a terrorizmus elleni harcban is." Lezsák Sándor (Fidesz, korábban MDF) 2005-ben hozta újra elő a gárda-témát, a honvédelmi törvény vitájakor.

Az évek óta alvó javaslat az SZDSZ ellenállása és az MSZP óvatos vonakodása miatt valószínűleg a közeljövőben sem válik törvénnyé. Civil gárdák viszont sorra alakulnak az országban. A Jobbik-közeli, fekete ruhát viselő Magyar Gárda augusztus 20-án alakulhat meg. Papp Lajos szívsebész néhány hete Kárpát-haza Nemzetőrség néven jelentette be új csoport megalakulását. 2007 július 7-én egy Nemzeti Gárda nevű testület tagjai mutatkoztak be a gyáli Galopp Majorban, lóval és hagyományos katonai viseletben. 1999-ben pedig már létrejött egy Magyar Nemzeti Gárda nevű szervezet, amelynek tagjai elvben hagyományőrzéssel, karitatív tevékenységgel, honvédelmi képzéssel és sporttal foglalkoznak, bár megalakulása óta a nyilvánosság előtt nem hallattak magukról.