Génpiszkált élelmiszerek hazánkban

Egy genetikai beavatkozás, amelynek keretében egy faj-idegen gént, gén-részt ,,ültetnek" az adott növénybe, előre nem látható torzulásokat okozhat az egyeden. Már az első kísérletek bizonyították, hogy a GM növény levelei egyes esetekben nagyobbak lettek, a termése kisebb-nagyobb, esetleg más színű. Akarva-akaratlan az egész növény struktúrája megváltozhat. Ez megtörténhet egy, vagy akár - lappangva, nem egynyári növény esetében - több év alatt is. Vizsgálata mégis egy-két év alatt történik az Egyesült Államokban. A vizsgálat után a cég megállapítja, hogy fennáll-e a lényegi azonosság az eredeti, és a genetikailag módosított típus között. Ha igen, a termék mehet a kereskedelembe.

Gyomirtással kezdődött

A történet a mezőgazdasági termelést elősegítő gyomirtással indult. Az termesztett növényt, genetikai úton rezisztenssé tették a gyomirtó egy fajtájára, így az csak a gyomot pusztította el. Nem számoltak azonban az átporzással, és egyéb tényezőkkel, melyek következtében pár éven belül kialakultak a gyomirtóra ugyancsak rezisztens gyomok. Ekkor más típusú gyomirtó következett hasonló módszerrel, amire ugyancsak pár év alatt megjelent a gyom rezisztens változata is. Az Egyesült Államok területén már háromszorosan rezisztens vadrepcefajok is élnek.

Manipulált paradicsom

Nem csak a növények világára lehet hatással egy ilyen beavatkozás. A rovar kártevők ellen, a kilencvenes évek közepén létrehozott növények, melyek egy ,,gyilkos" bacilus toxinját termelik (BT-bacillus thuringiensis), átporzással ,,megfertőzték" környezetük egy részét is. Jó példa erre a Danais lepke (egy amerikai védett vándorlepke faj) esete. A GM növények környezetében élő lárvák elpusztultak.

A természetbe nem elég körültekintően történő beavatkozás következményeire példa a DDT (diklór-difenil-triklóretán) rovarirtó esete. Ezért a szerért a feltalálót, Herman Müllert Nobel-díjjal jutalmazták, mivel a DDT viszonylag hatásos volt a maláriaszúnyogok ellen. Gyorsan kiderült azonban, hogy ,,mellékhatásként" - csak egy példa a sok közül - elvékonyítja a madártojások héját, aminek következtében a költő madarak alatt összetörtek a tojások. Pár évvel később még az antarktiszi pingvinekben is kimutattak a DDT-nek tulajdonított változásokat. A DDT-t gyorsan betiltották, de hatása még ma is érződik egyes egyedeken.

A GM alapanyag hatásai

Pusztai - a meghurcolt zászlóvivő Pusztai Árpád 1956-ban emigrált Skóciába, ahol a genetikailag manipulált termékek hatását vizsgálta. Hóvirágból kivont géneket keresztezett a krumpliban, amitől az ellenállóvá vált a rovarokkal szemben. A hagyományos burgonyával és a kivont fehérjével etetett kísérleti patkányok egészségesek maradtak, a módosított burgonyával tápláltakon azonban szövettani elváltozások, gyulladásos tünetek jelentkeztek. Pár nappal azután, hogy Pusztai a televízióban, röviden elmondta eredményeit, munkahelyéről kirúgták, kutatási eredményeit lefoglalták. Az állami Royal Society felülvizsgálta eredményeit és hamisnak minősítette azokat. Amikor évekkel később Pusztai végre publikálhatta eredményeit a sajtóban, a lap szerkesztőjét megfenyegette a Royal Society.

A GM alapanyagok hatásai - ha vannak - három csoportba sorolhatók: allergén, toxikus és palogén hatások. A ,,megkezelt" növény vizsgálata a civil, környezetvédő szervezetek szerint felületes, rövid. Véleményük szerint mindeddig csak a Pusztai-kísérletsorozat tekinthető alaposnak. Pusztai Árpád következtetése szerint a GM alapanyagok szövettani elváltozásokat és akár gyulladásos tüneteket is okozhatnak.

Az ember egészségét is károsíthatja

A tavaly év végén kirobbant Aventis-botrány és a belterjes takarmánykukorica példája megmutatta, hogy a genetikailag módosított összetevők az emberi egészségre is károsak lehetnek. Az amerikai Food and Drug Administration (FDA - Élelmiszer- és Gyógyszer-felügyeleti Szerv) által tavaly állati takarmányozásra engedélyezett belterjes kukoricáról kiderült, hogy módosított fehérjéi nagyon sokáig bennmaradnak a szervezetben. Ezek elfogyasztása allergén hatásokat is kiválthat.

A másik példa is az Egyesült Államokhoz kötődik. Az Aventis cég által forgalmazott, az egész világban exportált tortilla és chips szállítmányokban tavaly, egy egészségre káros, Starling nevű genetikailag módosított fehérjét mutattak ki. A hír hallatára több mint negyvenen adtak be keresetet a cég ellen ételmérgezésre, szédülésre hivatkozva. Az FDA mintegy tizenöt esetben jogosnak ítélte a keresetet.

Magyarországon 1999 óta van szabályozás

Hazánkban a géntechnikai tevékenységet az 1999. január elsején hatályba lépő, 1998. évi XXVII törvény szabályozza. Ennek értelmében egy genetikailag módosított termék forgalomba kerülését megelőzi egy tíz hónapig tartó kísérletsorozat. Ezt követően meg kell szerezni az állami fajtaelismerést, ami kb. három évet vesz igénybe. Ennek értelmében, optimális (pesszimista) esetben az első, Magyarországon termesztett genetikailag módosított alapanyagokból is készült élelmiszerek 2003-ban kerülhetnek a boltokba.

Behozott ,,műkaják"

A Shoprite A Shoprite egy azon cégek közül, amik olyan termékeket forgalmaznak, melyek nagy mennyiségben tartalmaznak genetikailag módosított alapanyagokat. Termékei Magyarországon is megtalálhatóak, árulnak például juharszirupot és mogyoróvajat.

Más a helyzet az exportált élelmiszerek esetében. Itt nagyon fontos a származási ország. Az Egyesült Államokban például egyes termesztett növények 40 százaléka (!) genetikailag módosított. Brazília viszont egyáltalán nem termeszt ilyeneket. Az Ökotárs Alapítvány felmérése szerint Magyarországon a nagy cégek nem alkalmaznak GM összetevőket. A nagyobb áruházláncok viszont forgalmaznak ilyen termékeket (Shoprite).

A fenti törvény értelmében a terméken jelölni kell, ha genetikailag manipulált DNS-t, vagy fehérjét tartalmaz a termék, mint a szója, a szójaolaj, vagy a kukoricaolaj esetében. Azonban, ha a termékben pl. szójalecitin van, az nem feltüntetendő, hiszen manipulált mivoltát nem lehet már kimutatni. Ezek az egészségre sem károsak. Erre elsősorban erkölcsi ellenérvei vannak a környezetvédőknek. Példájuk: ,,Ha egy gyönyörű, szemkápráztatóan megkapó szőnyeg Pakisztánban készült gyermekmunkával, akkor azt nem veszem meg, holott a szőnyeggel semmi baj nincs".

Tiltakozások a GM ellen Az aktivisták folyamatos akciózásukkal arra az amerikai politikára akarják felhívni a figyelmet, hogy az Egyesült Államok génmanipulált terményeket exportál, amelyek veszélyt jelenthetnek a fogyasztókra. Ötévnyi tárgyalássorozat után a múlt januári montreáli konferencián a génmanipulált termékek kereskedelmével kapcsolatban számos szabályt sikerült elfogadtatni, s az Egyesült Államokat is - ahol egyes termények mintegy 40 százaléka már génmanipulált - engedményekre kényszeríteni.

Magyarországon jelenleg minden behozott élelmiszert az OÉTI (Országos Élelmiszer és Táplálkozástudományi Intézet) vizsgál. Ennek az intézetnek azonban a hazai környezetvédelem szerint botrányosan alacsony a költségvetése, ezért felszereltsége, az infrastruktúrája is gyenge. Az intézet elmondása szerint sem képesek megfelelő szinten elvégezni a felméréseket. Néhány civil szervezet ezért ma nyugati cégeket bíz meg saját forrásból, hogy a hazai élelmiszerpiacot a fenti szempontok szerint vizsgálja.

Magyarországon 1999-ben egy fejlett, nyugati testvérét sok szempontból túlszárnyaló törvény jött létre. Hibák azonban mindenhol vannak (lásd Shoprite és a mexikói chips és tortilla példáját), ezért az ember jobban teszi, ha elolvassa a feliratot az árun, mielőtt megveszi azt.