TASZ: Jogtalanul használták a gumilövedéket

2007.07.05. 11:57
Hatásvizsgálat és rendszerbeállítási engedély nélkül, tehát a jogszabályi előírásokat megsértve vetett be gumilövedéket a rendőrség tavaly október 23-án, állítja a Társaság a Szabadságjogokért egy gumilövedékkel arcba és hátba lőtt férfi ügyében lezajlott nyomozásban napvilágra került adatokra hivatkozva. Az igazságügyi fegyverszakértői jelentés szerint a rendőrség által alkalmazott gumilövedékekkel csak olyan közelre lehet pontosan célozni, ahol már életveszélyes sérülést okoznak.

K. Károly ötgyermekes vállalkozó, kávézótulajdonos 2006. október 23-án gyalogosan hazafelé tartott munkahelyéről, amikor háromnegyed hét körül a Dohány utcából a Zsinagóga irányából körülbelül húsz-harminc egyenruhás, védősisakos rendőr fordult be a Síp utcába, egymás mellé álltak, az első sorban lévők letérdeltek, majd elkezdtek könnygázgránátokat lőni az utcába.

Ekkor K. Károly nagyjából öt méterre volt a saroktól, a rendőröknek látniuk kellett őt. Mögötte teljesen üres volt az utca, egy ház falához lapulva várta, hogy a rendőrök befejezzék a könnygáz kilövését. Elővette a zsebében lévő fehér konyharuhát, melyet mosásra vitt volna haza a kávézóból, és a rendőrök felé fordulva fehér zászlóként lengette, és kiabált, hogy ne lőjenek, szeretne elmenni onnan.

Ahogy ellépett a faltól, az egyik rendőr, aki a volt Metró Klub irányában állt, felé fordult, és felszólítás nélkül, fejmagasságban leadott rá egy lövést. A gumilövedék a bal szeme külső sarkánál találta el, azonnal elkezdett dőlni a vér a szeméből. Az egyik rendőr közelebb került hozzá, ráordított, hogy takarodjon onnan visszafelé. K. Károly erre elkezdett visszafelé futni a Síp utcában, de még ekkor is lőttek rá, öt gumilövedék hátulról eltalálta. Saját maga hívott mentőt, a Honvéd Kórházba szállították. Több retinaműtétet kellett rajta végrehajtani, maradandó látáskárosodása lesz.

A tettes ismeretlen maradt

K. Károly 2006. október 26-án feljelentést tett a Budapesti Nyomozó Ügyészségen, sértetti képviseletét a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) látja el. Az ügyészség a nyomozást 2007. június 7-én megszüntette, mivel nem lehetett beazonosítani az elkövetőt, azonban megállapították, hogy a K. Károllyal szemben fellépő rendőrök túllépték az adott helyzetben tömegoszlatáshoz szükséges kényszerítőeszközök alkalmazásának kereteit, hiszen K. Károly nem tanúsított olyan magatartást, mely indokolta volna vele szemben a gumilövedék alkalmazását.

A határozatban tényként megállapítják, hogy az ismeretlen, ezért felelősségre nem vonható rendőr megvalósította a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétségét, a gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétségét, valamint a segítségnyújtás elmulasztásának bűntettét.

Petrétei utólag engedélyezte

A K. Károly ügyében lezajlott nyomozás adatai alapján a rendőrség törvénytelenül használt gumilövedéket tavaly október 23-án, állítja a férfi sértetti képviseletét ellátó TASZ. A nyomozás során ugyanis megállapították, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat által használt gumilövedékek beszerzése és használatba vétele az ORFK Fegyverzeti, Műszaki szakterület szakmai közreműködése és jóváhagyása nélkül történt, és hogy a rendszerbevételi javaslatot az igazságügyi és rendészeti miniszter csak 2006. december 6-án hagyta jóvá.

A TASZ által megszerzett igazságügyi fegyverszakértői vizsgálat eredményéből kiderül, hogy a gumilövedék használatba vétele előtt nem volt próbahasználat, külső minősítés sem történt. Az ORFK REBISZ beosztottait egy 20 éves termékkatalógusban található, már régen nem gyártott töltények hatásadatai alapján oktatták. A 2006. október 23-án használt lövedékek a korábbinál lényegesen nagyobb sebességűek, sokkal nagyobb energiájúak, tehát lényegesen veszélyesebbek is, és nagyobb a sérülésokozó képességük.

Császárhúson tesztelték

Az igazságügyi fegyverszakértők próbalövéseket is végeztek a rendőrség által bevetett fegyverekkel és gumilövedékekkel, és azt állapították meg, hogy azokkal csak olyan közelre lehet pontosan célozni, ahol már életveszélyes sérülést okoznak - mondta Pelle Andrea, a TASZ jogsegélyszolgálatának vezetője.

A fegyverszakértői jelentésből kiderül, hogy az egy gumigolyós lövedék 50 méterrről még behatol a bőr alá, ám már 35 méteren 90 centiméter a szórása, ezen a távolságon túl pedig "reménytelennek tűnt a cél eltalálása". A gumisörétes tölténnyel 25 méterre leadott lövéskor a szóráskép 120 centiméter átmérőjű volt, a granulátumos tölténnyel 5 méterre leadott lövés 100 centiméteres szórásképet mutatott. A gumilövedékek átütő képességét nyers bőrös oldalasra leadott lövésekkel vizsgálták a fegyverszakértők.

Mivel a rendőrség a gumilövedékek használatára vonatkozó jogszabályi előírásokat minimális szinten sem tartotta be, a tömegoszlatók törvénytelenül használták ezeket a kényszerítő eszközöket. A sérültek polgári peres úton sikerrel perelhetik kártérítésért a rendőrséget, mondta Pelle Andrea. A TASZ jogsegélyszolgálatának vezetője érthetetlennek tartja, hogy az események kivizsgálásával hivatalosan megbízott, ezért minden információ birtokában lévő Gönczöl-bizottság jelentésében miért nem foglalkozott ezzel a nyilvánvaló törvénysértéssel.

Eredménytelenül zárult nyomozások

A 2006. szeptember 18-21. között és október 23-án történt utcai rendőri intézkedések nyomán indult eljárások, valamint a rendőrök fellépését sérelmező bejelentések kapcsán a TASZ jogsegélyszolgálatához számos megkeresés érkezett, 11 személy védelmét illetve jogi képviseletét látta el a jogvédő civil szervezet.

A 11 főből 8 ellen indult büntető-, illetve szabálysértési eljárás, további három fő ellen eljárás nem indult, viszont ők tettek feljelentést a rendőrök ellen. A büntetőügyekben a TASZ összes ügyfele esetében megszüntették a nyomozást, a szabálysértési ügyekben bírósági döntés született arról, hogy egyikük sem vonható felelősségre. Közülük négyen voltak előzetes letartóztatásban.

A rendőrök ellen tett feljelentések során a 11 főből 7 személy sértetti képviseletét látta el a TASZ, ezekből a nyomozásokból már csak egy van folyamatban. A lezárt nyomozások közül egy esetben sikerült csak azonosítani a rendőröket, a többi eljárást megszüntették, mivel nem sikerült azonosítani az elkövetőket.

Az általa képviselt konkrét ügyekben azt tapasztalta a TASZ, hogy a szeptemberi intézkedések során a tömegoszlatásnál nem biztosítottak megfelelő menekülési útvonalat azoknak, akik el akarták hagyni a helyszínt, számos esetben a rendbontásban részt nem vevő fiatalokat is elfogtak, és formalizált gyanúsítás alapján indítottak ellenük eljárást. Az előzetes letartóztatások után a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben megalázó bánásmódnak vetették alá a fogvatartottakat.