Gyurcsány: 1956 emléke kettős szorításban él

Gyurcsány Ferenc szerint nem lehet egyszerre tisztelni 1956-ot, elfogadni annak demokratikus hagyományait, majd ábrándozni egy magyar prezidenciális rendszerről, mert a kettő nem fér össze. A miniszterelnök a Parlamentben hétfő este tartott emlékülésen úgy fogalmazott, nem lehet 1956-ról álmodozni, és ugyanakkor megkérdőjelezni Nagy Imre és mártírtársainak helyettesíthetetlen történelmi szimbolikus erejét.

Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta, napjaink gondjai, bajai nem írhatók 1956 számlájára. "Nincs ok arra, hogy azért, mert a demokrácia nehéz műfaj, mert felelősséget igényel, ezért azt mondjuk, hogy a mai problémáinkra '56 relativizálása, megtagadása, esetleg elárulása, a demokratikus alkotmányosság csorbítása lenne a válasz".

Hozzátette, nem elég időnként koszorúzni, 1956 politikai örökségét is tiszteletben kell tartani. "Elutasítok minden olyan kísérletet, amely a parlament és a parlamentnek felelős kormány hatás- és felelősségi körének szűkítésére irányul" - hangoztatta.

Gyurcsány Ferenc úgy látja, 1956 emléke kettős szorításban él. Szavai szerint volt egy ígéret, amely szerint a szabad, demokratikus Magyarország egy jobb életet hoz el, de ez nem teljesült. Ehelyett azonban 33 éven keresztül volt egy rendszer, amely nem hozta meg a politikai szabadságjogok egyenlőségét és a demokráciát, de sokak számára korábban soha nem tapasztalt módon teremtett szociális és kulturális egyenlőséget.

Mint mondta, magyarok százezrei kétlelkűek, mert az eszükkel tudják, hogy hol áll a morális igazság, de ennek érvényesülését nem érzik az 1956 és 1989 közötti időszak minden pillanatában. Ennek nyilvánvalóan messzemenő következményei vannak, vélekedett a kormányfő.

Beszélt arról is, látja, hogy van, aki feszengve viszonyul 1956-hoz, bajlódik annak értékelésével, ami azt is jelenti, hogy nincsenek jól megfogalmazva a mondataik. Nem vagyunk ennek a történetnek a végén, jelentette ki. A miniszterelnök kiemelte, be kell bizonyítani, hogy a szabadság mellett a szociális és a kulturális egzisztenciális lehetőségek is bővülhetnek.

Álláspontja szerint emlékeztetni kell rá és érvelni kell a szabadság pótolhatatlansága mellett, amellett, hogy az ember nagyszerűsége csak demokratikus körülmények között teljesíthető ki. "Ne jusson eszébe senkinek sem, hogy választani kell a politikai szabadság és a szociális felemelkedés között" - mondta.

Emlékeztetett arra, hogy 1956 e tekintetben egy nagyszerű kísérlet volt, a szabadság, a függetlenség, a demokrácia történelmi kísérlete. Úgy fogalmazott, 1956 egy félbemaradt dráma, katarzis nélkül. Mint mondta, 1989-ben már nem történhetett meg ez a katarzis, és sok gondunk, bajunk részben éppen ebből származik. Az a fajta katarzis, amely annak eredményeként jön létre, hogy cselekvő százezrek alakították át az országot, nem lehetett ajándéka a dráma főszereplőinek, fogalmazott a miniszterelnök.

Gyurcsány Ferenc kitért arra is, 1956 öröksége sokszínű, de az nem kétséges, hogy az az örökség, ami a pozitív hagyományokhoz tartozik, csak az 1956-ban emelt barikádok egyik oldalán található meg. "Nem lehet összemosni a barikád két oldalán küzdők hagyományait, idáig nem terjed 1956 színessége" - szögezte le.

Boross Péter szerint nagysága és hősi önfeláldozása miatt Nagy Imrének, az 1956-os forradalom miniszterelnökének méltó helye van a magyar nemzeti panteonban. A Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke hétfő este tartott emlékülésen azt mondta, az elmúlt 160 évben miniszterelnöknek lenni nem előnyökkel járó pozíció, mert többen is erőszakos halállal haltak meg.

Boross Péter az első kivégzett magyar miniszterelnökhöz, Batthyány Lajoshoz hasonlította Nagy Imre halálának körülményeit. Szavai szerint iszonyú lehetett Nagy Imrének átélni azokat a napokat, hogy milyen átalakuláson ment át, amíg hazafi és magyar lett. Úgy fogalmazott, Nagy Imre tudta, hogy a történelemnek is dolgozik, mert aki a magyar történelmet ismeri, tudja, hogy véráldozat kell a nemzetnek, hogy igazán emlékezni tudjon. Nagy Imre ezért nagy személyiség, tette hozzá.

Boross Péter felidézte, 1956-ban ott volt a Kossuth téren és - mint mondta - a mámor mellett "egy vérig sértett nemzet dühkitörése" is volt a forradalom.