Gyurcsány nem akart többé közéleti szerepet

Az ÉS cikke szerint a KISZ-ben már a nyolcvanas évek közepén, a gorbacsovi reformok hatására megindult a bomlás, illetve a politikai erjedés. Ennek előzménye egy 1986-os debreceni találkozó volt a Vekeri-tónál.

Ezen a tanácskozáson olyan KISZ-en belüli vagy ahhoz kapcsolódó szerveződések vettek részt, mint a Vega Szövetség (Korom Pál vezetésével), a KISZ KB kutatócsoportjában dolgozó Pál Tamás "vándorprédikátor" köre, valamint a Mikroműhely nevet viselő csapat, továbbá a Vekeri-tavi tanácskozás fő szervezője, a KISZ KB Középiskolások és Szakmunkástanulók Tanácsa. A debreceni értelmiségi találkozón az ÉS szerint részt vett egyébként Orbán Viktor is.

Gyurcsány, Bajnai, Szilvásy és Merényi

A KISZ-en belüli reformtörekvések 1988-ban erősödtek fel. Az Élet és Irodalom ennek kapcsán Stumpf István egy korábbi tanulmányára hivatkozva megállapítja, hogy 1988. november 23-án egy Unió a Demokratikus Szocializmusért (UDSZ) nevű szervezetet akart létrehozni egy KISZ-en belüli csoport. Ez az UDSZ új politikai ifjúsági mozgalom lett volna, és olyanok voltak a kezdeményezői, akik a Közgázról ismerték egymást.

Az ÉS szerint ennek az akciónak a résztvevői között volt Gyurcsány Ferenc, Merényi Miklós, a gazdasági minisztérium jelenlegi kommunikációs igazgatója és Szilvásy György, aki a rendszerváltás előtt a KISZ KB apparátusában osztályvezetőségig emelkedett 1988-ig, ma pedig politikai államtitkár és kabinetfőnök Gyurcsány mellett.

Az UDSZ vezetője Bajnai Gordon lett, aki a rendszerváltás után a Wallis Rt. első embere lett, jelenleg pedig a brit befektetőknek eladott Budapest Airport Zrt. elnöke. Bajnai 1989-ben már radikális hangot ütött meg, és kijelentette: "közvetlenül" nem vállalják az MSZMP-vel kötendő "stratégiai szövetséget". Bajnai a KISZ kongresszusán adta ezt elő, miközben a népi baloldal és a szociáldemokrácia mellett állt ki.

Gyurcsány vs. Nagy Imre

1989-ben az UDSZ-ben is aktív Gyurcsány Ferencet a KISZ KB titkárává nevezték ki, és ekkor az ÉS szerint Gyurcsány bírálta a korábbi mozgalmi vezetést, és áttételesen kiállt a Fidesz mellett is: "A KISZ csendben volt, amikor a Fideszt folytonosan fenyegették, a KISZ csendben volt, amikor a mi erőink egy részét is - de nem azért, mert a mieink voltak - gumibotozták március 15-én."

Az UDSZ és Gyurcsány reformkísérletei hamarosan azonban kudarcba fulladtak: a KISZ átalakult, és felvette a Demisz nevet. A névváltoztatás ellenére a kommunista ifjúsági szervezet utódja nem tudott gyökeres váltást végrehajtani. Sőt, a Demisz elnöki tisztéért versenybe szálló Gyurcsány vereséget szenvedett Nagy Imrétől, a KISZ KB korábbi első titkárától (ő később a Caola vezérigazgatója lett).

Gyurcsány vs Kiss Péter

A KISZ-t reformálni próbáló Gyurcsány nemcsak Nagy Imrével került ekkor szembe az ÉS szerint, hanem Kiss Péterrel is, aki jelenleg kancelláriaminiszter a Gyurcsány-kormányban.

Kiss 2004-ben, Medgyessy Péter megbuktatása után Gyurcsány legfőbb ellenfele volt a kormányfői posztért vívott harcban. Emlékezetes, az MSZP vezetése Kiss Pétert támogatta, Gyurcsány "alulról szerveződő" mozgalom élén jutott a miniszterelnöki székbe.

Kiss Péter és Gyurcsány között éles véleménykülönbség volt 1989-ben az ÉS szerint: akkor Kiss úgy nyilatkozott a Magyar Ifjúságnak, hogy a KISZ-vagyon egy része politikai privilégium, hiszen az ingatlanok közül nem egy a KISZ-es fiatalok munkájával épült. Gyurcsány ezzel szemben a KISZ-vagyon "társadalmasítását" javasolta "az ifjúság köreiben". (Kiss Péter egyébként cáfolta az Indexnek, hogy 1989-ben véleménykülönbség lett volna közte és Gyurcsány között, és azt is tagadta, hogy az ÉS által neki tulajdonított mondatot nyilatkozta volna a Magyar Ifjúságnak 17 évvel ezelőtt.)

Többé nem

Gyurcsány kudarca után kivált a Demiszből, és saját szervezetet hozott létre, az Új Nemzedéket. Ez mindössze pár hónapig élt, és a rendszerváltás forgatagában valójában soha nem is figyeltek fel erre a kezdeményezésre.

Az Új Nemzedék rendszerváltáskori bukását Gyurcsány újabb csalódásként fogta fel. Az ÉS szerint felelősnek érezte magát a kezdeményezés felbomlásáért. Ez a tagoknak írt leveléből derül ki, amelyben elnézést kért tőlük, és kijelentette: többet nem próbálkozik közéleti szereppel.

Hiányos dokumentumok

Az Élet és Irodalom cikke részben a KISZ iratainak, dokumentumainak áttanulmányozása alapján született. Ezeket a papírokat a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltárban őrzik.

Az ÉS több mint egy éve adott be kérelmet a rendszerváltás korában keletkezett KISZ-, illetve Demisz-anyagok kutatására, de kérelmét elutsították azzal, hogy a levéltári törvény 15 év kutatási moratóriumot szabott a korszak nem minősített anyagaira.

Az adatbázis áttekintésére ezért csak a múlt év végétől, illetve 2006 elejétől nyílt lehetőség. A kutatható anyag azonban az ÉS szerint hiányos, több KISZ-vezetőségi ülés, -értekezlet anyaga nem került be a levéltárba és az alternatív szervezetek üléseiről sincs írásos dokumentum.