Támogassuk a gyógyszercégeket, vagy fizessenek a betegek?

Az országgyűlés várhatóan hétfőn vagy kedden szavaz a gyógyszergazdaságossági törvényről, teljes nevén a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvényjavaslatról.

A javaslat leginkább a patikán kívüli gyógyszerforgalmazás sokat vitatott ötletete miatt ismerős, emellett azonban számos húsbavágó új rendelkezést is tartalmaz. A törvény például nagyon érzékenyen érintheti a hatalmas gazdasági potenciállal rendelkező gyógyszercégeket. Az Index annak próbált utánajárni, milyen lobbiérdekek figyelhetők meg a törvényjavaslathoz benyújtott 179 módosító indítvány között.

A gyógyszergazdaságossági törvény egyik legfontosabb célja, hogy féken tartsa az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) (vagyis végsősoron a központi költségvetés) hatalmas gyógyszerkiadásait. A gyógyszereink többségét ugyanis – a tb-járulékainkból - az OEP fizeti ki részben vagy teljes egészében helyettünk. Ha többet fogyasztunk, az államnak többet kell vásárolnia a gyártóktól. Mára az is világossá vált, hogy a gyógyszerekkel nagy mértékű pazarlás is folyik, az elmúlt években kétszeresére nőtt a magyar lakosság gyógyszerfogyasztása. A gyógyszertámogatás összege ezért ebben az időszakban egyre nagyobb mértékben lépte túl a megengedett mértéket.

Bezárul a buksza

Az OEP idén közel 400 milliárd forintot költ gyógyszerre, közel annyit, mint amennyit fekvőbeteg-ellátásra fordít. Az egészségügyi kassza a konvergenciaprogam értelmében a jövőben zárt lesz, azaz a biztosító csak egy meghatározott összeget költhet orvosságra. Ha ennél több fogy, azt valakinek meg kell fizetnie. A kiadások megfékezésére és a pazarlás csökkentésére ezért az új törvényben közös felelősségvállalást fogalmaz meg a gyógyszergyártók, a terjesztők, a gyógyszert rendelő orvosok, a betegek és az állam között.

A törvény alapelve, hogy a legnagyobb megrendelő a piacon az OEP, s mint ilyen joggal várhat el kedvezményt a gyártóktól. A javaslat szerint ezért az eddigi egyedi alkuk helyett a gyártóknak egységes árkedvezményt kell adniuk az államnak: a fix összegű OEP-támogatás alá eső gyógyszerek esetén az éves támogatás 14 százalékát, nem fix összegű támogatás esetén a támogatás 16 százalékát kell befizetni a gyártóknak a tb-kasszába (nem véletlen, hogy a gyártók ezt valójában forgalmi adónak tekintik).

Ez az előzetes kalkulációk szerint 30-35 milliárd forint bevételt hozhat, amely kompenzálná a gyógyszerkassza túlépését. Aki egy meghatározott mértéknél olcsóbban kínálja a gyógyszert három évig, az mentesülhet a befizetés alól.

A hazai ipar a betegekkel szemben?

Ez a lépés érthető módon nagyon érzékenyen érinti a gyártókat, meg is indult a lobbizás a háttérben. Az országgyűlés egészségügyi bizottsága november 8-án egy az eredeti javaslatot jelentősen megváltoztató módosító indítványt nyújtott be. A szöveg szerint a fix támogatású gyógyszerek után csak 8 százalékot kellene befizetni a gyártóknak, a nem fix összegűeknél pedig sávosan változna az adó mértéke: 1000 forintos termelői ár felett 8-25 százalékig.

A javaslat indoklásában az is szerepel, hogy ez áttételesen a hazai ipar támogatását szolgálja. Az olcsóbb, generikus készítmények gyártói ugyanis nagyobb részt hazai vállalkozások (a generikus gyógyszerek már lejárt szabadalmú, egyedi készítmények olcsóbb változatai).

A módosító javaslatot kritizálók szerint az adó sávok szerinti meghatározása azonnal egy kiskaput nyit, hiszen a törvény dobozárra szabja meg az adó mértékét. Így egész egyszerűen a fajlagosan drágább gyógyszerek kevesebb hatóanyaggal, kisebb kiszerelésben kerülnének a piacra, amivel egy, a 25 százalékos adósávba tartozó gyógyszer jó eséllyel a 8 százalékosba kerülhetne. A felelősség pedig nem oszlana meg, hanem teljes mértékben a betegre hárítaná.

Ki lobbizott kinél? Sejthetnénk, hogy a háttérben a bizottságban többségben lévő szocialisták állnak, de informátoraink szerint ezt a javaslatot az SZDSZ-es Kóka János által vezetett gazdasági minisztérium támogatta a hazai vállalkozások szubvencionálása érdekében.

Alkotmányossági és EU-s problémák

A javaslat ellen már benyújtása napján, azaz november 8-án közleményben tiltakozott az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete, amely az eredeti, tehát jóval drágább gyógyszereket gyártó cégeket képviseli. Értetlenül szemléljük, milyen lobbitevékenység eredményeként került be ez a módosító javaslat a gyógyszergazdaságossági törvényhez, válaszolta az Index kérdésére Bidló Judit, a hazai gyógyszerforgalom 60 százalékát adó 27 gyógyszeripari vállalatot tömörítő Egyesület igazgatója.

Bidló Judit szerint bár a javaslat nem nevesít senkit, a generikus készítmények gyártóinak befizetéseit csökkentené, márpedig a hazai cégek többsége ilyen készítményeket állít elő. Az eredeti gyógyszereket fejlesztő, külföldi tulajdonú cégek gyártmányainak többségének ára eleve 4500 forint fölé esik, így nekik ezek után a legmagasabb 25 százalékos "adót" kellene fizetni – érvelt az Egyesület képviselője.

A hazai vállalkozások támogatása persze nemes cél, a kérdés csak az, egy ilyen javaslat nem okoz-e nagyobb kárt mint hasznot. Azt Bidló Judit is egyértelművé tette, hogy ez igen súlyos és diszkriminatív lépés lenne a korszerű, nagyhatású készítmények forgalmazóival szemben, amely alkotmányossági problémákat vet fel és az EU versenyjogi szabályozását is sértheti.

A pozitív diszkriminációnak helye van

Az indoklás nem része a joganyagnak, csak a képviselők munkáját segíti – mondta kérdésünkre Kökény Mihály az egészségügyi bizottság szocialista elnöke, aki hangsúlyozta: nem az ő, még csak nem is a szocialisták javaslatáról van szó, hanem a bizottságéról. A jogszabálymódosítás szövege csak azt tartalmazza, mondta, hogy ha egy gyógyszergyártó olcsóbb terméket állít elő, annak a termelői ára és a nyereségtartalma is kisebb, ezért neki kevesebbet kelljen befizetni a kasszába.

A Magyarországon működő gyógyszercégek jelentős része is külföldi tulajdonban van, de ezek a vállalkozások munkalehetőséget adnak és finanszírozzák a kutatásfejlesztést: a pozitív diszkriminációnak ebben az esetben helye van – állt a javaslat mellé Kökény Mihály.

Optimális legyen a betegnek

A kormányzatnak nem azok a szempontjai, hogy milyen lobbiérdekek érvényesülnek, hanem az, hogy a törvény megfeleljen három kritériumnak: az EU jogi szabályainak, kiállja az alkotmányosság próbáját, és a beteg számára optimális legyen - monda az Indexnek Molnár Lajos egészségügyi miniszter.

Molnár szerint a gyógyszergazdaságossági törvény nem jelenthet jelentős állami beavatkozást és nem teremthet nagyon szélsőséges feltételeket a piac különböző szereplőinek, úgy hogy az egyiknek csak 8 százalékot, a másiknak 25 százalékot kelljen fizetni. A hazai vállalkozások támogatását és a munkahelyek megtartását a minisztérium is fontosnak tartja, de ezt más eszközökkel kell támogatni - vélekedett Molnár Lajos. Nem szeretnénk, hogy a betegekkel kelljen megfizettetni az esetleg így kieső bevételt, és azt sem, hogy a piac egyes szereplőinek ne érje meg itt gyógyszert forgalmazni – mondta a miniszter.