Büntetnék a tojásdobálást és a félelemkeltő utcai felvonulásokat

A szabálysértési törvényt és a büntető törvénykönyvet is módosítaná az a jogszabálytervezet, amelyet az igazságügyi tárca készített a köznyugalmat, és a közbiztonságot veszélyeztető esetek , köztük az utcai zavargások elleni fellépésért - mondta Draskovics Tibor, a tárca vezetője. A négy jogszabályt érintő javaslat várhatóan az őszi ülésszak elején kerül az Országgyűlés elé - mondta a miniszter.

Az elmúlt másfél-két évben, az MTV-székház ostroma óta olyan jelenségek voltak tapasztalhatóak - például az egészségre nem veszélyes fehér por küldése - amelyekre úgy tűnt, hogy nincs megfelelő jogi válasz. Az előterjesztés célja az is, hogy a hatóságok, a bíróságok és az ügyészségek zavartalanul működhessenek. 

Bűntettnek minősülne, ha valakire tojást dobnak. Bár az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) honlapjára pénteken felkerült jogszabálytervezet ugyan nem nevesíti konkrétan a tojást, de a joggyakorlatban felmerült értelmezési probléma miatt annak elfogadását javasolja, hogy erőszakos magatartásnak minősüljön a más emberre gyakorolt "támadó jellegű fizikai ráhatás" is, akkor is, ha az nem alkalmas testi sértés okozására. 

A hatályos büntető törvénykönyv rendelkezései szerint "aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő".

Szintén újdonság a tervezetben, hogy új fogalomként vezetnék be a közösség elleni erőszakot. E szerint "aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz, vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása, vagy vélt tartozása miatt bántalmaz, illetőleg erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntetettet követ el és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék, ha a gyülekezést erőszak vagy fenyegetés nélkül, de jogtalanul akadályozzák, például meggátolják az eljutást a helyszínre. Ha ezt erőszakkal vagy fenyegetéssel követnék el, a büntetési tétel akár 5 év is lehetne. Ha a cselekmény előkészületi szakban maradna, a tettesre akár két év szabadságvesztést is kiszabhatnának.

A közérdekű üzem megzavarásának bűntettét és a garázdaságot súlyosabban büntetnék, ha azt csoportosan és felfegyverkezve követnék el. A javaslat szerint a garázdaság szabálysértését követnék el azok is, akik nyilvános helyen, olyan csoportban vesznek részt, amelynek a megjelenése - például a csoport vezetője által használt vezényszavak vagy a csoport által alkotott formáció miatt - alkalmas arra, hogy másokban félelmet keltsen.

Kiegészülne a büntető törvénykönyv egy új tényállással, a bűncselekmény elkövetésére való felhívással. Ez lehetővé tenné, hogy például a garázdaság előkészületét is büntetni lehessen. Ugyancsak új fogalomként vezetnék be a hatóság eljárásának megzavarása bűntettet, amelyet alapesetben két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnének.

A tervezet szabályozná a bíróságok szervezetéről szóló törvényben azt is, hogy a bírósági épület rendjének biztosítása a bíróság elnökének hatáskörébe tartozik.

Módosulna a zaklatás és a közveszéllyel fenyegetés tényállása is. Ha például valakinek fehér port küldenek és a címzettben ez félelmet kelt, mert azt hiszi, hogy a csomagban egészségre káros anyag van, akkor ez zaklatásnak minősülne. Ha a küldemény alapján a címzett attól félne hogy az tágabb környezetére is veszélyt jelenthet, már közveszéllyel fenyegetésnek minősülne az eset.

Az előterjesztés  a pénzbírságok végrehajtásának hatékonyabbá tételére is módosításokat javasol. Például ha az előírt határidőig nem fizetik be a bírságot, a hatóság azonnal intézkedne a pénz adók módjára történő behajtásáról. Haladéktalanul ellenőriznék ennek részeként az autó nyilvántartási adatait, lefoglalnák a forgalmi engedélyt és a törzskönyvet.

Ezzel egy időben a hatóság a határozatot közzétenné, és intézkedne arról, hogy a be nem fizetett bírság összegét jelzálogként az elkövető tulajdonában levő ingatlanra is ráterheljék.

Létrejönne a központi szabálysértési nyilvántartás is, amely szerint ha valaki ugyanazt a szabálysértést két éven belül kétszer is elkövetné, akkor ezt az újabb esetben a szankció kiszabásakor figyelembe vennék. Vagyis ezzel létrejönne a "szabálysértési priusz" intézménye.

Draskovics Tibor kérdésre válaszolva szólt arról is, hogy az utcai zavargásokon részt vevők és a sportrendezvényeken jogellenesen fellépők között számos átfedést véltek felfedezni, ezért a jövőben tervezik a sporttörvény módosítását is. Szabályoznák például a létesítmények felszerelését kamerákkal és létrehoznák a sportrendezvényekről kitiltottak számítógépes adatbázisát.