Európát ársokk rázza, bezzeg a magyarok

Új szakasz nyitányára készül a kormány, ez lesz az emelkedés magyar etapja, erre gyúr rá a kabinet nyár alatt, adta ki a következő hónapok direktíváját Gyurcsány az MSZP választmányának ülésén. A miniszterelnök mindenesetre abban bízik, hogy felpörög a gazdaság, s a növekedés mintegy 2 százalékkal ugorja meg az Európai Unió átlagát.

Épp azért viselkedik felelősen a szocialista frakció, mert nem a populizmusra megy rá, hanem arra, hogy 2010-ig egy stabil, erősödő országot produkáljon, dicsérte az övéit Gyurcsány. És persze nem csak politikai példákat hozott arra, hogy nem lesz itt baj, hanem gazdaságiakat is. Nevezetesen a Mercedes-gyár idetelepülését, ami nem az ország olcsóságának volt köszönhető, hanem a remek pannon infrastruktúrának (lásd: autópálya) és munkaerőnek.

A miniszterelnök szerint a folyamat folytatódik, a kormányzat vagy 40 nagy befektetővel tárgyal, hogy települjenek Magyarországra. Az ország sikerességét az is jelzi, hogy Budapest lesz az európai innovációs intézet (megjegyzendő: kutatás-fejlesztéssel foglalkozó magáncégből eddig vagy 130 választotta kicsiny hazánkat).

Persze nem csak a nagyok és külföldiek akarnak fejleszteni, állította Gyurcsány, de a kis- és középvállalkozások kétharmada is. Mert a miniszterelnök szerint bíznak a kormányban, ezt jelzi, hogy míg 2005-ben csak a vállalkozások 40 százaléka vallotta be, hogy nyereséget termel, ma pedig 80 százalék tünteti fel ezt az APEH-nyomtatványokon.

A miniszterelnök szerint a gazdaság felpörgetése mellett el kell utasítani a szociális rendszer durva megnyirbálását. És persze el kell utasítani az orbáni véleményeket is, mert az utóbbi két év eredményeképpen nincs szükség előrehozott választásokra, új megszorító csomagra, sokkterápiára, szakértői kormányra.

De ez nem azt jelenti, figyelmeztetett a miniszterelnök, hogy itt a reformrestség ideje, a semmittevésé. Csak annyit jelent, hogy nyugodt változásokra van szükség. Amit a baloldalnak kell kezdeményeznie, és sokak megértése mellett megvalósítani. Például úgy, ahogy a kabinet most (kizárólag asztal melletti párbeszéddel) megállapodott a fuvarozókkal, miközben Európát épp ársokk (lásd benzin) rázza.

Az MSZP egyébként az utóbbi 20 évben, tekint múltba Gyurcsány, pont a párbeszédben volt a legjobb. Most egy hazafias modernizációs programot kell elfogadtatnia a társadalommal, amelynek lényege: a tudásra épülő munkával hogyan tudja megőrizni családja biztonságát és egzisztenciáját. Ennek érdekében igenis több kormányzati kezdeményezésre van szükség, mondta a miniszterelnök, hiszen a fenti cél eléréséhez a csecsemőgondozástól a természettudományos oktatás átforgatásáig tart.

De hangsúlyozta a kormányfő, most nem az első két év szerkezetátalakítási folyamatai dübörögnek majd, hanem a minőségre koncentrál a kormányzat (egyszerre reparálva a pedagógusok munkafeltételeit, és a tananyag minőségét).

A kormányfő szerint beérett a szociális rendszer megreformálása is. A változtatások célja, hogy ki lehessen törni a szegénységből, mégpedig úgy, hogy egyezséget kell kötni a magyar férfiakkal és asszonyokkal az önépítésről, és érdekeltté kell tenni a leszakadókat, hogy segély helyett a munkát válasszák. Persze itt sem működik a sokkterápia, különösen azért, mert nem szabad senkit a szegénységéért büntetni. Az MSZP elképzelései markánsan különböznek a liberális és fideszes ötletektől, ugyanis a baloldal nem hiszi, hogy a szociális rendszerből pénzt lehet kivenni. Az más kérdés, mondta a miniszterelnök, hogy a rendszerben kerengő pénzeket persze jobban el lehetne költeni.

Többek között úgy szabadulhat fel pénz, hogy a jövőben el kell távolítani egymástól az adható segély maximumát a minimálbértől. Ugyanis jelenleg jobban megéri otthon ülni, ezt jelzi többek között, hogy a tizen-, huszonévesek aránya a segélyezettek körében mintegy 40 százalék. Persze mivel zömüknek nincs szakmája és gyakran nyolc általánosa se, előbb a képzési rendszerbe kell beemelni őket, csak aztán vehetnek irányt a munka világa felé.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!