A világörökség listájára kerülne Hévíz és a Balaton-felvidék egy része
A keszthelyi országgyûlési képviselõ, a BFT-ben a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács küldöttje, elmondta: az elõkészítés 2003-ra nyúlik vissza, akkoriban a keszthelyi kistérség vállalta fel ezt a feladatot. Nem titkolta, hogy több kérdés is nyitott, mert az érintett települések egy része még bizonytalan, és az sem körvonalazódott pontosan, hogy milyen kategóriában is pályázna a térség, amely most kultúrtájként szerepel a várományosok listáján.
Több település részérõl is felmerültek aggályok, hogy érdemes-e a cím elnyerésére pályázni, mert például a beruházásokat, a beépíthetõséget korlátokhoz köti a világörökség részévé nyilvánítás. Nagy elõnyként jöhet számításba ugyanakkor, hogy a világon számos turista kifejezetten szívesen keresi fel azokat a területeket, ahol ilyen látnivalókkal, értékekkel találkozhat - mondta Mohácsi József.
Nem eldöntött még az sem, hogy a kulturális örökség vagy a természeti kincs kategóriáját célozza meg a régió. Van olyan elképzelés ugyanis, amely szerint csak a hévízi gyógytó forrását, mint természeti kincset nyilváníttatnák a világörökség részévé. A pályázatért dolgozó bizottságban a három érintett megye egy-egy képviselõje, a zalai Mohácsi József mellett, Sárdi Árpád (MSZP-SZDSZ), a Somogy Megyei Közgyûlés alelnöke, valamint Bóka István (Fidesz-KDNP-MDF), Balatonfüred polgármestere vesz részt szavazati joggal. Az elõkészítés programjának részeként hamarosan létrehoznának egy térségi világörökségi bizottságot is - tette hozzá Mohácsi József.
A képviselõ úgy látja: az igazán csak most induló elõkészületek után három évre van szükség ahhoz, hogy a világörökségi listára történõ felvétel pályázatát a tervek szerint 2012-ben be tudják nyújtani.