Szilikonmellű nők levele Horváth Ágnesnek

Tudomásunkra jutott, hogy 2008. januárjától Magyarországon is kötelezővé válhat a mellimplantátumok utólagos ellenőrzése egy roncsolásmentes vizsgálat keretében. A Plasztikázott Nők Társasága tiltakozik az eljárás kötelezővé tétele ellen, mivel azt megalázónak, diszkriminatívnak tartja. Ezen felül a vizsgálat olyan anyagi terhet ró sorstársainkra, melyet sok esetben nem tudnak viselni, ráadásul a társadalombiztosítás és Ön sem mutat hajlandóságot a kérdés vizsgálatára, írja Horváth Ágnesnek a Plasztikázott Nők Társasága.

A társaság szerint a vizsgálatot nem szakorvosokra, hanem különböző minőségellenőrző cégekre bíznák. A nők alapvető személyiségi jogai sérülnének azzal, ha minőségellenőrök döntenének melleink feszességéről, olvasható a nyílt levélben.

Implisek

A Plasztikázott Nők Társasága a www.impli.hu címen érhető el. A bemutatkozó szöveg szerint az impli.hu nem lenne, ha nem lennénk MI, az “implisek”, akik szívűket-lelküket kitesszük azért, hogy a plasztikázás ne csúfszó legyen ma Magyarországon hanem az igényesség velejárója.

A tagok közül néhányan keresztnévvel is bemutatkoznak. A 25 éves Csillu implis tanácsadó és szabadúszó, és az egyik legtapasztaltabb implis idehaza, a sebészek imádják. Tizenhárom szépészeti beavatkozáson van túl, melleit már többször műtötték. A Társaság tagja még a 35 éves eladó, Andi, hobbija az olvasás, az internet és a partizás, a sportmániás Alexa (26), akinek nincs olyan napja, hogy ne foglalkozna a testével, a 22 éves Niki, aki szeret nyaralni télen-nyáron, a Társaság korelnöke pedig, az “implisek nagyija”, a 42 éves Erika.

"Azért írtuk a levelet, mert hallottunk erről a tervről, és szerettünk volna hivatalos választ kapni a kérdésünkre, de a minisztérium portájánál tovább nem engedtek”, válaszolta az Index kérdésére telefonon a Társaság egyik tagja, Réka.

Az előítéletek ellen

Mint elmondta, igazából egy baráti társaságról van szó, amit azért alapítottak, hogy leküzdjék a plasztikázott nőkkel szembeni előítéleteket. „Aki plasztikáztatja magát, arról azt gondolják, hogy szőke, hogy buta és hogy nem a saját pénzéből végeztette el az operációkat. Szeretnénk tanácsokat is adni azoknak, akik szépészeti beavatkozást szeretnének végrehajtani magukon”, mondta Réka.

Felhívtuk az Egészségügyi Minisztériumot, ahonnan e-mailben kaptunk választ. Eszerint uniós csatlakozásunkkal vált hatályossá az a rendelet, amely szerint a mellimplantátumok a legmagasabb kockázati osztályba tartoznak, és amely az implantátumok forgalomba hozatala előtti vizsgálatnál a legkörültekintőbb megfelelőség-értékelési követelményeket írja elő.

Kontroll

Jogszabály arra vonatkozóan nincs és nem is készül, hogy a már beültetett implantátumot milyen gyakran és hogyan kell ellenőriztetni. Ennek ellenére a gyártók felhívják az implantáltak figyelmét arra, hogy az implantátum nem örök életű és öt-hét év elteltével ajánlott az állapotáról, integritásáról szakorvosi vizsgálattal meggyőződni.

A kifakadt implantátumból a szervezetbe kerülő anyag ugyanis komoly komplikációkat okozhat, nem is beszélve az esztétikai torzulásokról. Mindenkinek saját érdeke és felelőssége az, hogy implantátuma állapotáról tájékozódjon és szükség estén reimplantálásáról gondoskodjék, közölte a minisztérium.

Arra a kérdésünkre, hogy a kontroll költségeit kinek kell fizetni, a tárca szóvivője azt mondta: miután az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a mellplasztikát sem finanszírozza, értelemszerű, hogy a kontroll költségeit is mindenkinek magának kell állnia.