Sérthetetlenül is lehet engedetlenkedni
A Fidesz politikusai polgári engedetlenségnek minősítették akciójukat. "Ez egy elméleti, nem pedig jogi kategória" - mondta el kérdésünkre Pozsár-Szentmiklósi Zoltán, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza. Bár jogilag nem szabályozott, a polgári engedetlenség egyik elvi alapja, hogy a szabályokkal szembeszegülő vállalja tette jogi következményeit. Mivel a parlamenti képviselőket mentelmi jog védi, az elv érvényesülése akár akadályokba is ütközhet.
A mentelmi jog két alapvető elvet jelent, magyarázta Pozsár-Szentmiklósi. Egyrészt a képviselők felelőtlensége, miszerint az országgyűlésben kifejtett politikai tevékenységükért nem vonhatók utólag felelősségre. Másrészt a sérthetetlenség, azaz a képviselők az Országgyűlés felhatalmazása nélkül nem vehetők őrizetbe és nem indulhat ellenük büntető- vagy szabálsértési eljárás. Ez alól egyedül a tettenérés a kívétel, ez esetben őrizetbe vehetőek, eljárás viszont még így is csak a mentelmi jog felfüggesztésével indulhat ellenük. Így Pozsár-Szentmiklósi szerint, amennyiben a kordon elbontása szabálysértésnek miősül, a Parlament körül szolgálatot teljesítő rendőrök intézkedhettek volna.
Mivel a kordon elbontása garázdaság szabálysértési alakzatának minősülhet, a legfőbb ügyésznek hivatalból, haladéktalanul kezdeményeznie kéne a mentelmi jog felfüggesztését. Normál menetben erről az Országgyűlés mentelmi bizottsága tárgyal, előterjesztése alapján pedig a Parlament kétharmados többséggel dönthet a mentelmi jog felfüggesztéséről. Orbán Viktor nyilatkozata szerint a Fidesz képviselői élni kívánnak azzal a lehetőséggel, hogy szabálysértési ügyben önként lemondhatnak mentelmi jogukról, ami így rengeteg, időígényes eljárástól mentheti meg az Országgyűlést.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
