Félmilliárdos megbízás referenciák nélkül

2003.05.28. 10:42
Az érintettek nem látnak kifogásolnivalót abban, hogy a Nemzeti Szakképzési Intézet félmilliárdos közbeszerzési pályázatán egy olyan cég nyert, amelyik soha nem foglalkozott újságkiadással, weblapkészítéssel, vagy PR-feladatokkal, e helyett telefonkártyákat próbált értékesíteni, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Az eljárást bonyolító Számít Kft. szerint bevett gyakorlat, hogy a pályázati kiírás megjelenése után veszik fel a tevékenységi körök közé azokat, melyek szükségesek az induláshoz. Az Idea Lab Kft. egyedül versenyzett az 555 millió forintos megbízásért.
A Nemzeti Szakképzési Intézet 2003. március 3-án nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett "az Oktatási Minisztérium szakiskolai fejlesztési programjának keretében a szakiskolai program céljait segítőinformatikai információs terület fejlesztése, fenntartása, szakmai anyagok sokszorosítása, terjesztése, PR-kommunikációs feladat ellátása" tárgyában. A kiírás szerint ebbe beletartozik egy három éven keresztül évi 10 alkalommal megjelenő legalább 40 oldalas szakmagazin létrehozása, szerkesztése, kiadása, terjesztése - rendszeres szakmai CD melléklettel, egy weblap elkészítése, illetve egy bevásárlóközpontban létesítendő információs pont létesítése. Emellett nyomdai munkákra és óriásplakátok készítésére is vonatkozott a felhívás.

Verseny nélkül

A pályázaton mindössze egy cég, az Idea Lab Kft. indult, amely 555 699 054 forintért vállalta el a három évre szóló munkát. Az ügy szépséghibája ugyanakkor, hogy a pályázó vállalkozás korábban telefonkártya értékesítéssel foglalkozott, és semmilyen gyakorlata nem volt ezen a területen.

Pályázati feltételek
A pályázó a kiírás szerint műszakilag alkalmatlannak tekinthető, ha nem rendelkezik többek között "12db LCD-képernyős számítógépes munkaállomással, digitális proofnyomtatóval, minimum 1,5 méteres nyomatási szélességgel, legalább B/1-es méretű filmlevilágító berendezéssel", valamint összesen 8, meghatározott munkakörű, képzettségű és munkatapasztalatú munkatárssal (például 1 fő művészeti vezető legalább 2 éves grafikai tervezési szerkesztői tapasztalattal, 1 fő weblapszerkesztő legalább 2 éves újságírói tapasztalattal, 1 fő _ kreatív vezető legalább 1 éves tervező grafikusi tapasztalattal grafikai szoftverek ismeretével). Ezzel ellentétben, nem kéri a kiíró, hogy a pályázó bárminemű gyakorlattal vagy referenciával rendelkezzen az adott szakterületen, és mivel az ajánlati ár az egyedüli bírálati szempont, ez az értékelésnél sem számít.

Kései tevékenységi kör bővítés

A cégadatok szerint a vállalkozás február 4-én kérte átvezetni a két külföldi off-shore cég helyett a három új tulajdonos, Predács Péter, Urbán László, illetve Dózsa Zoltán bejegyzését. Az adatok szerint március 20-án, vagyis a pályázati kiírás megjelenése után kilenc nappal kezdeményezték azoknak a tevékenységi köröknek a felvételét, melyekkel eséllyel indulhattak a közbeszerzési eljáráson.

"Minden feltételnek megfelelt"

Elképzelhető, hogy egy cég olyan területen nyerjen közbeszerzési eljárást, amivel még sohasem foglalkozott - állítja Seres Péter, a szóban forgó közbeszerzési eljárást lebonyolító Számít Kft. ügyvezetője. (Az évente több száz közbeszerzési eljárást lebonyolító társaság a pályázati feltételek összeállításától a pályamunkák értékeléséig mindent megcsinál megbízója igényei alapján.) Seres úgy véli: a nyertes cég minden feltételnek megfelelt, annak pedig nincsen jelentősége, hogy korábban mint cég szerzett-e tapasztalatokat a szóban forgó területeken, az eljárás során ugyanis "a teljesítésbe bevonni kívánt személyek alkalmassága, valamint a technikai felszereltség megléte vizsgálatra került".

A Számít Kft. ügyvezetője szerint a közbeszerzési törvény nem írja elő a pályázók cégkivonatának kötelező vizsgálatát, ugyanakkor tudomása szerint a szerződéskötéskor a szükséges tevékenységi körök bejegyzése már megtörtént. Állítása szerint a tevékenységi kör ajánlatadást követő felvétele sem probléma, hiszen akad olyan eljárás, amikor a közös ajánlattevők a közbeszerzési törvény alapján a pályázat elnyerése után alakítanak közös gazdasági társaságot és ez az új cég hajtja végre a feladatot.

Szerinte verseny eredményeképpen győzött az Idea Lab Kft., mert igaz ugyan, hogy csak ő adott be egyedül ajánlatot, de másik két vállalkozás is megvette a pályázati dokumentációt. A nyílt felhívás a Közbeszerzési Értesítőben jelent meg és arra bárki jelentkezhetett. Ajánlattevő ajánlatát versenyhelyzetben készítette el, ahol az egyedüli bírálati szempont az ajánlati ár volt és az ajánlat beadásakor még abban a tudatban volt a pályázó, hogy két másik céggel kell megküzdenie.

Névtelenséget kérő ügyvezető

Az Idea Lab Kft. ügyvezetője nyilatkozott az Indexnek, ám neve közléséhez annak ellenére nem járult hozzá, hogy neve amúgy a nyilvános cégadatokból kikereshető. Mint az Indexnek indokolta: nem kívánja magát zaklatásnak kitenni. Az ügyvezető szerint korábban elhatározták a profilváltást, mint ahogy tudomást szereztek volna a Nemzeti Szakképzési Intézet pályázatáról. Állítása szerint a telefonkártya-értékesítéssel foglalkozó elődcég tulajdonosai tavaly decemberben döntöttek úgy, hogy eladják a kft.-t. A cégbírósági adatok szerint a név és profilváltáson átesett mikroválalkozás új tulajdonosait 2003. február 3-ával jegyezték be. A neve közléséhez hozzá nem járuló cégvezető ezzel kapcsolatban állítja: nem a pályázat ismeretében váltottak profilt, a három új tulajdonos már korábban hozzákezdett egy új PR-cég kialakításához. .

Nem részletezett költségvetés

Az ügyvezető szerint most "tizegynéhányan" dolgoznak a vállalkozásnál megbízási szerződéssel, akiket a szintén névtelenséget kérő kommunikációs tanácsadó szerint a más piaci szereplőktől, illetve az ismeretségi körükben verbuváltak. Arra a felvetésre, hogy életszerűnek találják-e pályázati győzelmüket, amikor gyakorlat nélkül mintegy az utcáról a PR-szakmába csöppenve vittek el egy több mint félmilliárdos megrendelést, úgy reagált: nem érzi mi a meglepő ebben, hiszen minden pályázati feltételnek eleget tettek, és bárki hozzájuk hasonlóan beadhatta volna pályamunkáját. Az ügyvezető nem kívánta részletezni, hogy az 555 milliós summát milyen arányban fordítják a különféle feladatokra. Szerinte a legnagyobb költséget az információs pont kialakítása jelenti majd, mivel azt egy bevásárlóközpontban kell felállítani, meg kell tervezni az arculatát és egy-egy rendszergazda mellett három-négy személyt is foglalkoztatni kell.