'Legalább soha többé nem kell ilyet írnunk'

2005.05.09. 17:47
Kaffka, Kosztolányi-József Attila és Mikszáth, avagy hogyan kap szerepet a környezetvédelem és a Mindentudás Egyeteme a magyar érettségin? Túl vannak a tizenkettedikesek az első írásbelin, de kedden és szerdán újabb többórás vizsgák várnak rájuk. A középszintű történelem írásbeli idén először kötelező, de nemcsak ezért nehéz a mostani végzősöknek, hanem a rájuk nézve hátrányosnak mondott pontszámítás miatt is. Az emelt szintű magyar írásbelin többek közt azt is ki kellett fejtenie a humán érdeklődésű középiskolásnak, hogy miként reklámozná saját irodalmi portálját.

"Háromra hazamegyek, aztán három órát matekozok, egy órát törizek, aztán megyek is aludni" - öltönyös érettségiző fiú mondja sorstársainak a villamoson hétfőn, délután egy körül. "Én alvás előtt bedobok egy felest, - teszi hozzá egy másik - tegnap nem tudtam elaludni: fél egykor lefeküdtem, fél hatkor már talpon is voltam." A középszintű magyaron már túl vannak, kedden jön a matematika, szerdán pedig a 2005-ben kötelezővé tett történelem írásbeli. Kemény menet a heti három többórás vizsga, de 18 éves érettségizőnek lenni 2005-ben nemcsak ezért szar.

Összehasonlítás, érvelés, értelmezés

Üzleti zsenik az emelt szintű magyaron

Beöthy Zsófia osztályából hatan írtak emelt színű írásbelit magyarból, közülük egy diák jogásznak készül, a többiek bölcsészkarosok lesznek. Leendő ELTE-s magyar szakosok, halljátok szavam: ha ezen jól teljesítettetek, soha többé nem kell izgulnotok a vizsgák miatt.

A központi helyszíneken írt emelt szintű magyarérettségi négyórás volt, ez idő alatt a diákok megoldottak egy műveltségi feladatsort, valamint megírtak három esszét. A műveltségi kérdéssor nem meglepő módon (emlékév) József Attila munkásságáról szólt. A diákoknak olyan kérdésekre kellett válaszolniuk például, hogy miben különbözött a Szép Szó a többi korabeli irodalmi laptól, és szövegrészletek alapján kellett megállapítaniuk, melyik versben melyik költőtársat vagy -elődöt köszönti éppen József Attila. Fel kellett sorolniuk a költőt befolyásoló stílusirányzatokat, és ki kellett választaniuk egyet, amit verspéldákkal kellett bemutatniuk.

A három esszé egyikében Vörösmarty Mihály A Guttenberg-albumba című versén kellett bemutatniuk az epigramma megújítását, a másikban egy Kundera-részlet alapján kellett a humor és az irodalom összefüggéseiről értekezniük. A harmadik esszé volt a legérdekesebb: az érettségiző diáknak arról kellett beszámolnia, milyen ajánlólevélben népszerűsítené irodalmi portálját. Pedig aki ezt tudja, az nem is irodalmi, hanem üzleti zseni.

A Városmajori Gimnázium diákjai azért nem tűnnek reményvesztettnek, a folyosón a korábbi érettségizők előtt is ismert, kedélyes, felszabadult hangulat uralkodik. Néhányan már fél-negyed órával az írásbeli befejezése előtt az aulában pihengetnek, eszegetik a vizsgán engedélyezett uzsonna maradékait. István idén történelemből emeltszintűzik, a Közgázra jelentkezett, ettől teljesen független, hogy magyar-ének szakos osztályba járt. Akárcsak osztálytársa, Vivia (szintén Közgáz-aspiráns) Kosztolányi Beírtak engem mindenféle Könyvbe című versének és József Attila Levegőt! című költeményének összehasonlítását választotta a három alternatív esszétéma közül.

Vivia és István tehát az úgynevezett összehasonlító tételt választotta. Az érvelő esszé idén a nő irodalmi szerepéről szólt egy Kaffka Margit-idézet alapján, de a megkérdezett diákok egyike sem választotta ezt a témát. A harmadik lehetőség a sima műértelmezés volt; idén Mikszáth Kálmán Szegény Gélyi János lovai című novellájára esett a választás.

A fogalmazás a négyórás írásbelinek csak három óráját foglalta el, idén először az első órában a diákok szövegértési képességeit mérték fel. István és Vivia csak többszöri nekifutásra tudja megértetni velem, hogy miről is volt szó. A felügyelő tanárok kiosztottak egy szöveget, amely egy környezetvédelemről szóló, a Mindentudás Egyetemén elhangzott előadás részleteit tartalmazta, ezzel összefüggésben tettek fel nekik kérdéseket, amelyeket részben a szöveg, részben a tudásuk alapján kellett megválaszolni. Egyikük szerint kevés volt rá az idő, és volt olyan kérdés is, amit nem sikerült megérteni. A másik diák szerint a próbaérettségin nehezebb volt ez a feladat. Ő megkönnyebbült.

Nem a visszaböfögött tudás

Beöthy Zsófia évtizedek óta magyar-történelem szakos tanár, a hétfői vizsgára természetesen nem is mehet be, de mivel saját osztálya is most érettségizik, a tanáriban izgul. Harmincegy fős osztályából hatan írnak emelt szintű magyart, ez az országos arányhoz képest igen soknak számít. Országosan nyolcvannyolcezren írtak középszintű, háromezer-háromszázan emelt színtű magyart, ami Beöthy szerint "kétségbeejtő arány".

Az osztályfőnök támogatja, hogy a diákoktól az alkalmazható tudást kérik számon a szövegértési feladattal; hiszen az enciklopédikus tudás megszűnt, amióta itt van az internet. "Elég, ha elfogadható tudásszinttel rendelkeznek a diákok, a lényeg inkább a mostanában sokat emlegetett kompetencia" - mondja.

A 2005-ben bevezetett történelem írásbelin sem a benyelt és visszaböfögött tudást fogják számon kérni: a megszerzett tudást térképek, szövegszemelvények alapján esszékben kell visszaadni, adott esetben értékelni, összehasonlítani kell az egyes történelmi eseményeket. A kurrens alaptanterv szerint egyébként a rendszerváltással zárul a magyar történelem, de fogalakoztak az EU-csatlakozással is.

És/vagy-problematika

Pontban délben tévéstáb érkezik a Városmajor utcai bejárat felől: nem csoda, a gimnázium az elmúlt hónapokban médiaszereplővé vált, miután most érettségiző diákok szüleinek egy csoportja aláírásgyűjtést kezdeményezett az igazságtalan pontszámítási rendszer ellen. Az iskolaigazgatónak már nincs kedve nyilatkozni erről, "ez a szülők ügye", mondja. Beöthy egyetért a tiltakozókkal, szomorúnak tartja, hogy akciójuknak végül nem lett eredménye, bár hisz benne, hogy jövőre kijavítják a jogalkotók azt a tévedést, ami valóban jelentős előnyhöz juttatja a korábban érettségizett diákokat.

Az egy dolog, hogy a most érettségizőknél százalék alapján, a korábban érettségizetteknél az érdemjegy szerint számítják az idei pontokat. (A korábbi 5-öst automatikusan száz százaléknak számolják, a 4-est nyolcvannak és így tovább.) A szülőknek igazán fájó igazságtalanság viszont az, magyarázza Beöthy, hogy aki korábban jelesre érettségizett például magyarból, automatikusan megkapja a 7 bónuszpontot, ugyanakkor az emelt szinten is próbát tehet, és ha az idei vizsgán akár csak 33 százalékot is ér el, akkor további 7 bónuszpontban részesül. A most érettségizőknek ez a lehetőség értelemszerűen nem adatott meg.

Beöthy Zsófia csak azt tudja elképzelni, hogy a törvény szövegezésénél a jogalkotók elírtak egy kötőszót, a "vagy" helyett "és"-t írtak: az lenne rendjén való, hogy a korábban érettségizettek választhassanak a két kedvezmény között, és ne vehessék igénybe mindkettőt. Az osztályfőnök információi szerint az oktatási miniszter személyes elbírálást ígért azoknak a diákoknak, akik a felvételi eljárással kapcsolatos panasszal járulnak a tárcához.

A tanárok egyetértenek abban, hogy az új rendszer hatékonysága és esetleges igazságtalanságai majd a felvettek statisztikáiból derülnek ki: kérdéses, hogy sokan lesznek-e köztük a mostani tizenkettedikesek.

Soha többé

Az írásbeli vége után fél órával varázsütésre kiürül az épület: sehol egy ünneplőbe öltözött csoport, sehol egy izgatottan telefonáló diák. A villamosmegállóban azért még elcsípem Dávidot és Bercit, akik mindketten az összehasonlító esszét választották. Berci biológiából ír majd emelt színtű írásbelit, mivel az orvosira készül, Dávid szintén "bioszt" ír, ő a Műegyetemen felvételizik biomérnöki szakra. "Megkönnyebbültetek?" "Megkönnyebbültünk" - feleli Dávid. "Legalább soha többé nem kell ilyet írnunk."