A jogsértő iskola mellett tüntettek Jászladányban

2002.09.10. 16:23
Tüntetést szervezett Jászladány lakóinak egy része a település főterén, hogy tiltakozzon a helyi alapítványi iskola bezárása ellen. Bagi László, jászladányi önkormányzati képviselő elmondta: a békés tüntetésen a megyei közigazgatási hivatal és az oktatási tárca döntése ellen tiltakoznak, amellyel bezáratták a mindössze egy napig működő iskolát.
A jászladányi alapítványi iskola megszüntetése ellen szervezett tiltakozáson Bagi László önkormányzati képviselő szerint a hivatal és a minisztérium eljárási hibákat követett el, ezért állásfoglalásuk jogsértő.

Mádl békítene

A tüntetéssel egy időben Mádl Ferenc fogadta a jászladányi polgármestert, a helyi cigány önkormányzat elnökét és a kisebbségi jogok országgyűlési biztosát. Kállai László, a cigány önkormányzat vezetője úgy véli: problémájukat - ami abból adódik, hogy az önkormányzat egy magániskola létrehozásával el akarta különíteni a cigány gyerekeket a többiektől - a köztársasági elnök segítségével tudják megnyugtatóan rendezni.

A szülök levelet írtak a miniszterelnöknek

A demonstráción megjelentek azok a szülők, akik az idei iskolaévre ebbe az intézménybe íratták be gyerekeiket. A település központjában tartott rendezvényen Bagi Zsolt helyi lakos, a szervezők egyike ismertette azt a levelet, amelyet az érintett szülők Medgyessy Péter miniszterelnöknek írtak.

A levélben kifejtik, hogy az alapítványi iskola működésének felfüggesztésével véleményük szerint megszűnt a törvényesség, miután az oktatási törvény a szülőknek biztosítja azt a jogot, hogy a lehető legjobb nevelést biztosítsák gyermekeiknek.

Bagi Zsolt emlékeztetett, hogy augusztus 22-én még 205 beiratkozott diákkal rendelkezett az iskola, volt működési engedélye, ám - mint fogalmazott - hirtelen, hazug rágalmak alapján, mindezt felső szinten megszüntették.

Ki magyar, ki roma?

Bagi Zsolt idézte a levélnek azt a részét, hogy a faluban senkinek sincs joga megállapítani, hogy ki magyar vagy roma származású, ha ezt az érintett önként be nem vallja.

Tóth Ibolya, az alapítványi iskola igazgatója arról beszélt, hogy a felvételikor senkit meg nem kérdeztek származásáról, és mindenkit felvettek, aki vállalta az intézmény által meghatározott feltételeket, többek között a havi 3000 forintos tandíj befizetését.

Szükségszerű volt az iskola indítása?

A demonstrálók többsége úgy látta, hogy az alapítványi iskola indítása szükségszerű volt, mert a faluból a tehetséges gyerekeket, jelenleg közel százat, más települések iskoláiba járatják. Sokan nem értették, hogy az ország több száz alapítványi iskolája közül miért pont ezt az egyet akarják megszüntetni.

A résztvevők közül többen megerősítették, a végsőkig kitartanak az alapítványi iskola mellett, és ha kell, nagyobb hatású tüntetésektől sem riadnak vissza. A demonstráció a déli órákban rendzavarás nélkül ért véget.