További Belföld cikkek
- Berobbant híd maradványaitól szabadították meg a vízitúrázókat
- Abúzus a gyermekotthonban: újabb botrányos eset került napvilágra
- Késekkel és fémcsövekkel dobálta egymást két társaság Budapesten
- A nyíregyházi rendőrök buktatták le az országszerte kocsikat feltörő szerelmespárt
- Sürgős ráncfelvarrásra szorul Magyarországon a gondnokság intézménye
Nem nevezte meg a gyorshajtót
Egyes külföldi országokban például szemből készül a gyorshajtásnál fotó |
Az ügyben elsőfokon eljáró bíróság elutasította a felperes keresetét, a Legfelsőbb Bíróság azonban a többi között az Alkotmányra is hivatkozva megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és hatályon kívül helyezte a rendőrségi határozatokat.
A LB megállapította, hogy a rendőrhatóság a felperest az adatszolgáltatás céljáról egyáltalán nem, a jogokról és a kötelezettségekről pedig nem kellően tájékoztatta. A főtitkár kifejtette: az Alkotmány alapvető jogként rögzíti a személyes adatok védelméhez való jogot, illetve az ártatlanság vélelmének elvét.
Nem kell kiadni a hozzátartozót
A személyes adatok védelmével összefüggésben alapvető garanciális elv, hogy az adatkérés céljáról tájékoztatni kell. Az ártatlanság vélelme pedig minden olyan eljárásban alkalmazandó, melyben az ügyfél magát szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével vádolná. Az ártatlanság vélelmének érvényesülése pedig csak úgy biztosítható, ha együtt jár a vallomástétel megtagadásának jogával.
Az adott ügyben a felperes azt is felhozta az adatszolgáltatás megtagadásának indokául, hogy nem akart közvetlen hozzátartozója ellen terhelő nyilatkozatot tenni. "Az Alkotmány és a vonatkozó törvények értelmében ez jogos indoka az adatszolgáltatás megtagadásának" - emelte ki Lomnici Zoltán a legfelsőbb bírósági döntés lényegét, melynek a főtitkár megítélése szerint is beláthatatlan következményei lehetnek.
A rendőrségnek új módszer után kell néznie
Becslések szerint gyorshajtás miatt évente tízezres nagyságrendben küldenek ki az ügyben szereplő nyomtatványhoz hasonlóakat az illetékes rendőrhatóságok. Amennyiben a gépkocsi-tulajdonosok ezután megtagadják az adatszolgáltatást, a hatóságoknak ki kell dolgozniuk a "bizonyítás" új módszereit. "Egyes külföldi országokban például szemből készül a gyorshajtásnál fotó, azért, hogy felismerhető legyen a szabálysértés elkövetője" - jegyezte meg.