Hazaárulók és privatizáció: időutazás '98-ba

2005.08.29. 13:31
Ismerős hangokat ütöttek meg a fideszes vezetők a hétvégén Kőszegen. Orbán Viktor a privatizáció felülvizsgálatát szorgalmazta, Kövér László lehazaárulózta az MSZP-t. Egyik sem újdonság, ahogy az sem, hogy a '98-as Fidesz-győzelem sem hozott privatizáció-felülvizsgálatot.

Kormányra kerülése esetén a Fidesz felülvizsgálja a szabálytalan privatizációs eljárásokat, ahol pedig szabályosan magánosítottak, de korrupció vagy más törvénytelenség érhető tetten a háttérben, szintén vissza kell venni a rosszul privatizált vagyont, erről Orbán Viktor beszélt szombaton Kőszegen. A Fidesz elnöke közölte azt is, hogy azokban az esetekben, amelyekben nem volt szabálytalan a privatizáció, és nem volt korrupció sem, de nemzetgazdasági érdek, hogy az adott vagyontárgy állami tulajdonban legyen, azt kell mondani a tulajdonosnak, "legyen kedves adja vissza".

"Nem kell kishitűnek lenni, mert ha egy kormány valakinek azt mondja, hogy legyen szíves adja vissza, annak nyomatéka van" - mondta a Fidesz elnöke. Orbán eltekintett annak felsorolásától, hogy pontosan mely privatizált vagyonkörre gondol, mert nem akar "pereket akasztani a saját nyakába".

Volt már napirenden

A Fidesz már a '98-as választásokra készülve is központi kérdésnek tekintette a privatizáció felülvizsgálatát. Orbán Viktor az RTL Klubnak még miniszterelnök-jelöltként azt nyilatkozta, hogy kormányra kerülve felülvizsgálják a gyanús privatizációs tranzakciókat. A Fidesz rövid távú, negyvenpontos cselekvési programja ezt a kitételt már nem tartalmazta, azt viszont igen, hogy felfüggesztik az energiaipar magánosítását, illetve nyilvánosságra hozzák az előző tíz év privatizációs szerződéseit. Végül egyikből sem lett semmi.

Amikor 2001-ben Orbán kedvenc rádióműsora, a Vasárnapi Újság szembesítette az akkor a miniszterelnöki székben ülő pártelnököt az ígéreteivel, azt mondta, hogy harminckét kötetben összeállították az utóbbi tíz év privatizációs tranzakcióit. Elismerte, hogy addig, amíg a történet harminckét kötetes, az állampolgárok nem fogják megérteni, hogy pontosan mi történt privatizáció címén. Ugyanakkor jelezte, hogy készül egy közérthetőbb, egykötetes dokumentum a magánosításokról. A kormányváltásig azonban ez a kötet nem készült el. Orbán konkrétumok említése nélkül beszélt felülvizsgálatról.

"Sokkal több minden történik a privatizáció felülvizsgálatában, mint azt egyébként akár önök is gondolják" - mondta akkor Orbán. Az akkori kormányfő megemlítette, hogy pert nyertek egy harmincmilliárdos ügyben, mert másképpen értelmeztek egy szerződést, mint a korábbi kormány, továbbá, hogy az interjú készítésének idején százmilliárdos perben álltak egy másik társasággal is.

"Perben állunk, százmilliárd forint értékű perben állunk egy amerikai energetikai befektetővel, ennyire perlik a magyar államot, mert egy bizonyos szerződést mi másképpen értelmezünk, egy előző kormány által kötött szerződést, mint ahogyan ők értelmeznek. Ezek nagyon komoly küzdelmek. Most nem akarom mondani, hogy mik az esélyek a százmilliárdos pernél, de jogászaink harcban állnak, talán ez a pontos kifejezés." Orbán ekkor beszélt a Malév privatizációjáról, jelezve, hogy a kutyának se kell a magyar légitársaság, hiába próbáltak külföldi tulajdonosokat bevonni a cégbe.

Hazaárulózás

A korábbi kampányokban sokszor használt szó is előkerült a hétvégén. Kövér László szerint a rendszerváltás utáni első parlament hibát követett el, amikor nem húzott világos és egyértelmű választóvonalat "bűnösök és nem bűnösök közé". Kövér szerint ennek elmaradása miatt "oda jutottunk kérem szépen, hogy 1994-ben egy effektív hazaáruló lett Magyarország miniszterelnöke".

Kövér "erkölcsileg elviselhetetlen állapotnak" nevezte, hogy négy évvel az első szabad választások után "egy olyan ember került Magyarország miniszterelnöki székébe aki fegyvert fogott a saját hazájára, idegen állam zsoldjában".

A hazai politikai folklórban nem számít újdonságnak egymás lehazaárulózása. Kövér László szinte sportot űz ennek a szónak a használatából. Az országgyűlési jegyzőkönyveket böngészve először 1995-ben bukkan fel Kövér felszólalásában a kifejezés: "...azt hadd jegyezzük már meg akkor a történelmi tények kedvéért, hogy az ellenzéki pártok soraiban nem ül egyetlenegy olyan képviselő sem, aki népnyúzó, hazaáruló, totalitárius rendszer terrorszervezetének volt a fegyveres tagja! Ez az önök frakcióiról nem mondható el." (Országgyűlés, a szocialistáknak. 1995.06.20.)

De a 2002-es választások előtti hajrában Orbán Viktor is hazaárulónak nevezte ellenfeleit a parlament plenáris ülésén, Keller László felé fordulva.

Loppert Dánielnek politikai karriert hozott, hogy a 2002-es kormányváltás után nemsokkal Kapolcson hazaárulónak nevezte, az akkori miniszterelnököt, Medgyessy Pétert. Loppert kijelentése és az ellene indított - később megszüntetett - eljárások után egy ideig a mostani Fidesz-kampányfőnök, Rogán Antal titkára lett, később a Fidesz ifjúsági tagozatának lehetséges vezetőjeként tűnt fel.

A kettős állampolgárság elutasítása után Bayer Zsolt azt mondta Erdélyben, hogy "jó, ha kimondjuk és megjegyezzük: ma a Magyar Köztársaság kormánya nemzet- és hazaáruló gazemberek gyülekezete". Idén március 15-én ugyanezért Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke nevezte