Pont annyit költöttek kampányra, amennyit lehet

"Az SZDSZ a törvényeknek megfelelő elszámolását le fogja adni, az Állami Számvevőszék pedig azt rendben fogja találni" - jelentette ki Kuncze Gábor is. Igaz, az SZDSZ vezetője ezután arról beszélt, hogy a pártfinanszírozási törvény átdolgozásra szorul. "A politikának azért kell ezt megcsinálnia, hogy a feje fölül elhárítsa a korrupciónak még a gyanúját is" - mondta.

Szekeres Imre szerint a pártfinanszírozási törvény újragondolásakor el kell dönteni, hogy továbbra is az állami költségvetésből finanszírozzák-e a pártok munkáját, vagy utat engedjenek az adományoknak is. Utóbbi esetben "biztosítani kell, hogy a pénz nyomon követhető legyen".

Bár mindkét párt azt állítja, hogy betartották a törvényben meghatározott költési küszöböt, a tévés, rádiós, mozis, internetes médiafelületek értékesítését nyomon követő TNS Media Intelligence reklámfigyelési adatai szerint az MSZP 1,3, a Fidesz 1,1 milliárd az SZDSZ 568, az MDF 408 millió forintot költhetett. Az RTL Klub saját adatai szerint az MSZP 148, a Fidesz 118, az SZDSZ 75, az MDF pedig 32 milliót költött reklámokra a csatornán.

A Népszabadság megbízásából az AGB Nielsen Media Research a televíziós hirdetéseket figyelte március 1 és április 23 között, eszerint az MSZP 315, a Fidesz 248, az SZDSZ 213 millió forintot költhetett.

OM Audit Kft a köztéri hirdetési piacot vizsgálta. A pártok sokkal többet hirdettek multireklámrokon, mint négy éve, írja a lap. A legtöbbet a Fidesz (listaáron 1,6 milliárd), utána pedig az MSZP (715 millió) fizethetett ki plakátokra. A Népszabadság szerint a pártok még akkor is túllépik a megengedett összeget, ha 90 százalékos kedvezménnyel számolják a listaárat.