Kovács: A kedvezménytörvényen nincs mit tárgyalni
"Annak, hogy meg tudtunk állapodni az az alapvető oka, hogy a módosított kedvezménytörvény összhangban van az európai normákkal, nincs diszkriminatív jellege, nem tartalmaz etnikai alapú megkülönböztetést a szomszédos országok állampolgárai között" - emelte ki Kovács László. Rámutatott: a bukaresti tárgyalások előtt új, korábban soha nem szereplő igények fogalmazódtak meg, melyek beárnyékolták a találkozó kezdetét, például az, hogy a magyarigazolványokat ne lehessen bevinni Románia területére. Mindezek tükrében Kovács László komoly eredményként értékelte a találkozót.
Szavai szerint megállapodtak abban, hogy Magyarország támogatást nyújt mindazoknak a román állampolgároknak, akik magyar nyelvet, vagy magyar nyelven tanulnak, illetve a magyar kultúra körében folytatnak tanulmányokat. A támogatások a már korábban létrehozott Iskola Alapítványon keresztül jutnak el a kedvezményezettekhez. Elmondta: megegyezés született arról is, hogy Magyarország saját területén pedagógus, illetve diákkedvezményeket ad azon román állampolgároknak, akik a magyar nyelvhez, kultúrához kötődnek.
A külügyminiszter elmondta: a Szlovákiával elkészített közös nyilatkozat áttörést jelent a két ország kedvezménytörvény kapcsán kialakult viszonyában. Kiemelte: Pozsonyban is arról állapodtak meg, hogy a magyar kultúra tárgyában a magyar fél támogatást nyújthat bejegyzett társadalmi szervezetek közreműködésével, valamint kedvezményeket kapnak mindazok, akik ugyanebben a tárgykörben Magyarországra érkeznek.
Az elfogadott közös nyilatkozatban a két fél felkéri a magyar-szlovák kisebbségi vegyesbizottság társelnökeit, hogy legkésőbb augusztus végéig találkozzanak, és készítsenek elő megállapodás-tervezetet a külügyminiszterek aláírására, illetve a kormányok jóváhagyására. Kovács László elmondta: a szlovák fél a megbeszélések során végig ragaszkodott ahhoz, hogy a tárgyalások nem a magyar kedvezménytörvényről folynak, így a megállapodás alapja az 1995-ös kétoldalú alapszerződés volt.