A széthasadt szövetség 13 pillanata
További Belföld cikkek
-
Baleset történt a 26-os főúton, ketten meghaltak
- „A gyerekemnek igen, saját magamnak ezer forint felett nem veszek lángost”
- Felcsaptak a lángok Dabasnál, egy sertéstelep és egy erdő is veszélyben van
- Kiderült, melyek a legnépszerűbb egyetemek Magyarországon
- Elesett az M7-es, az M1-es és az M5-ös, több kilométeres a torlódás
Összemegeledtek a Charta árnyékában
![](http://index.hu/cikkepek/0804/belfold/koal01.jpg)
Budapest, 1992. szeptember 24. Aznap több ezren tüntettek a Parlament előtt és a Petőfi-szobornál a demokráciáért, a fotó a tüntetés elején készült.
Míg az első választásig az SZDSZ látszott az állampárt legkérlelhetetlenebb ellenfelének, két év múlva már együttműködtek a Demokratikus Chartában. Megtört a jég, az addig mindenből kiközösített MSZP visszaszerezte legitimitását. A Chartát hivatalosan nem a pártok szervezték, hanem magánemberek, de csatlakoztak politikusok is. Tölgyessy Péter 91-92 közti SZDSZ-elnök néhány napja azt mondta az Indexnek, hogy ez volt a 80-as évek reformértelmiségének utolsó nagy kísérlete, hogy kívülről befolyásolják a politikát. A korábban MSZMP-hez is kötődő, ám az SZDSZ-szel is szimpatizáló elit a Chartán keresztül összehozta a két pártot. Koalícióról még szó sem volt, de ha Kóka János hétvégi válásos hasonlatát tovább fejtjük, akkor a felek 1992-ben kezdtek el együtt járni. A Charta fő összetartó ereje az volt, hogy félni kell az Antall-kormánytól, mert fasizálija az országot. A kultúrharc tombolt, médiaháború volt, az ellenzék a Horthy-rendszer feltámadásától rettegett.
Egybekeltek
![](http://index.hu/cikkepek/0804/belfold/koal02.jpg)
Budapest, 1994. május 27. Ezen a képen Kuncze Gábor Horn Gyulával beszélget a Magyar Televízió épületében.
"Választások 94" címmel kampányzáró vitaműsort rendeztek aznap, Knézy Jenő vezetésével. A két nappal későbbi választáson az SZDSZ a Fidesszel, a Válallkozók Pártjával és az Agrárszövetséggel közösen készült átvenni a kormányzást. Horn Gyula fején azért van merevítő keret, mert a kampány finisében autóbalesetet szenvedett. A választást az MSZP nagy többséggel megnyerte. Még a két forduló között is több SZDSZ-es politikus arról beszélt, hogy a szocialistákkal nem lépnek koalícióra. Végül mégis elfogadták az utódpárt ajánlatát. A parlamenti többsége az MSZP-nek egyedül is meglett volna, de a két párt együtt már kétharmados többséggel, gyakorlatilag parlamenti teljhatalommal rendelkezett. Horn Gyula lett a miniszterelnök, és Kuncze Gábor a helyettese és a belügyminiszter. A Fideszből 1993-ban az SZDSZ-be átlépő Fodor Gábor az oktatási tárcát kapta.
Az első családterápia
![](http://index.hu/cikkepek/0804/belfold/koal03.jpg)
Budapest, 1995. március 14. Bokros Lajos pénzügyminiszter és Kuncze Gábor belügyminiszter a parlamentben beszélgetnek.
A kormányzás kezdetekor kiderült, hogy nincs pénz, nagy az államadósság, összeömlik az ország. Békesi László pénzügyminiszter hiába akart nagy takarékoskodást, programja nem ment át, ezért lemondott. Horn Gyulát végül a nyugati kormányok meggyőzték, hogy muszáj lesz lépnie. Az SZDSZ is erősen nyomta ebbe az irányba, és a párttal már 90-es évek elején is jó viszonyban lévő MSZP-s Bokros Lajosra bízták a takarítást. Bokros felpörgette az inflációt, gyors privatizációba kezdett és valamennyire visszafogta a szociális kiadásokat. Egy év múlva lemondott, de utóda, Medgyessy Péter már egy jobb állapotban lévő költségvetést vehetett át.
Az első félrelépés
![](http://index.hu/cikkepek/0804/belfold/koal04.jpg)
A képen Tocsik Márta látható, amint egy bírósági tárgyalásról távozik, 2001-ben.
Az ügyvédnő a vád szerint gyakorlatilag munka nélkül kapott 800 millió forint sikerdíjat az ÁPV-től, és a pénzből válllakozókon keresztül vissza kellett utalnia az MSZP-nek és az SZDSZ-nek is. Az 1997-es botrány elsodorta az ÁPV vezetését, Suchman Tamás privatizációs minisztert és lemondott Pető Iván SZDSZ-elnök is. Utódjául Kuncze Gábort választották, aki a koalíció egyben tartásának fő motorja volt a kisebbik párt részéről. Ez (Tocsik-ügy) volt a koalíció legnagyobb botránya a ciklusban, az SZDSZ-ben többen felvetették a szakítás lehetőségét, de végül minden maradt a régiben.
Együtt a nehéz időkben is
![](http://index.hu/cikkepek/0804/belfold/koal05.jpg)
Budapest, 2001. augusztus 13. Bauer Tamás SDZSDZ-es képviselő frakciótársainak és szocialista képviselőknek magyaráz a parlament folyosóján.
1998 tavaszán a két párt ellenzékbe került, de együttműködésük töretlen maradt. A kép készültekor a parlament nyári szünetében rendkívüli ülést hívattak össze, hogy szavazzanak két vizsgálóbizottság felállításáról: az egyik Orbán Viktor érintettségét vizsgálta volna a kisgazda földművelésügyi államtitkár, Szabadi Béla elleni korrupciós gyanúval kapcsolatban; a másik pedig Orbán Viktor apja bányájának állami megrenedeléseit vizsgálta volna. Mivel a kormánypárti képviselők többsége nem ment el a rendkívüli ülésre, határozatképtelen maradt a parlament, így nem alakultak meg a vizsgálóbizottságok. (Ha a kormánypártiak elmentek volna, akkor a házszabály értelmében muszáj lett volna megszavazniuk a bizottságokat.) A szocialista és az SZDSZ-es képviselők ekkor kivonultak a Parlament főlépcsőjére, a korona alá, hogy ott "részparlament" néven a sajtó kedvéért tovább folytassák a plenáris ülést. Hasonlóan az Antall-kormány elleni taktikához, ekkor is a demokrácia folyamatos megsértésével vádolták a kormányt.
Egyenesbe jönnek
![](http://index.hu/cikkepek/0804/belfold/koal06.jpg)
Budapest, 2002. április 25. A Hotel Intercontinentalban folynak a koalíciós tárgyalások a két párt második közös kormányzásáról.
Az MSZP és az SZDSZ 2002-ben már választási szövetséget kötött, közös jelöltjeik is voltak, és második fordulóra a legtöbb helyen nem indultak egymás ellen. Az SZDSZ nem tudta visszaszerezni az 1998-as választásra elolvadt régi nagy választói bázisát, mégis sokkal jobb feltételekkel alkudozhattak. Ekkor ugyanis az MSZP-nek már nem volt egyedül többsége a parlamentben. A kép előterében Kuncze Gábor és Magyar Bálint üdvözlik egymást, a háttérben Fodor Gábor, Lendvai Ildikó és Juhász Ferenc mosolyognak. A tárgyalások végére Magyarból oktatási miniszter lett.
Fél napig úgy volt, hogy válnak
![](http://index.hu/cikkepek/0804/belfold/koal07.jpg)
Esztergom, 2002. június 29. Esztergomban tüntetnek Medgyessy Péter frissen kinevezett miniszterelnök ellen.
Alig kezdte meg munkáját az új kormány, majdnem fel is bomlott a koalíció. Kiderült ugyanis, hogy Medgyessy D-209 fedőnéven a kémelhárítás fizetett ügynöke volt a rendszerváltás előtt. Az SZDSZ ugyan 1994-ben simán lenyelte, hogy Horn Gyula az 1956-os forradalom leverése után karhatalmistának állt, de azt legalább tudták akkor, amikor megszavazták kormányfőnek. Volt egy este, amikor úgy tűnt, hogy az SZDSZ kilép a koalícióból, legalábbis a parlamenti frakció többsége erre szavazott. Másnapra meggondolták magukat és folytatták a közös kormányzást Medgyessyvel.
Felveszik a jó nagy szocpolt
![](http://index.hu/cikkepek/0804/belfold/koal08.jpg)
Budapest, 2002. szeptember 2. Konferencia az Intercontitntal szállodában a 100 napos programról. Medgyessy Péter miniszterelnök mellett a moderátor ül, az asztal végén pedig László Csaba pénzügyminiszter és Kovács Kálmán SZDSZ-es informatikai miniszter foglal helyet.
A Fidesz által is megszavazott 100 napos programmal indult el a lejtőn végérvényesen a magyar gazdaság. Hatalmas, fedezet nélküli költekezésbe kezdett a kormány, a közalmazottak bérét 50 százalékkal emelték meg például. Az állam eladósodott és a kiigazítás 2006-ig váratott magára. Magyar Bálint 2008-ban elismerte, hogy nagy hiba volt az SZDSZ részéről a program mellé állni.
Hétköznapi torzsalkodások
![](http://index.hu/cikkepek/0804/belfold/koal09.jpg)
Budapest, 2003. augusztus 25. A képen háttal álló Medgyessy Péter, az ajtót nyitó Kovács László (MSZP-elnök) és Kuncze Gábor a koalíciós egyeztetésről szóló sajtótájékoztatóra igyekeznek a parlamentben.
Az SZDSZ 2003-ban erős kampányt indított az adók csökkentéséért, a miniszterelnök azonban nem engedett. Az egyébként is nagy hiánnyal küszködő pénzügyminisztérium félt elveszteni a bevételeit, az SZDSZ viszont a koalíció felmondásával is fenyegetett. Végül megegyeztek és a nagyobb adócsökkentés elmaradt. Egyre sűrűbbé váltak a koalíciós viták és mindkét párt népszerűsége gyengülni kezdett. Medgyessy 2004 eleji közjogi reformterveire (kétkamarás parlament stb.) az SZDSZ érdemben nem is reagált. Érett az újabb válság.
Újabb összeborulás
![](http://index.hu/cikkepek/0804/belfold/koal11.jpg)
Budapest, 2004. augusztus 26. Pető Iván az SZDSZ ügyvivője, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt és Kovács László, az MSZP elnöke tart sajtótájékoztatót a Képviselői Irodaházban, egy koalíciós egyeztetés után.
2004 nyarán az SZDSZ megbuktatta Medgyessy Péter miniszterelnököt. Medgyessy leváltotta Csillag István SZDSZ-es gazdasági minisztert és a kormányzással egyébként is elégedetlen párt közölte, hogy a döntést nem fogadják el, és kilépnek a koalícióból. Mielőtt ez megtörténhetett volna, az MSZP vezetői is összeültek és megállapodtak, hogy lecserélik a kormányfőt. Az MSZP eredetileg Kiss Pétert szánta utódnak, ám Gyurcsány Ferenc - a Medgyessy által szintén leváltott sportminiszter - gyors párton belüli kampányba kezdett, és kikényszerítette hogy az MSZP kongresszusán több jelölt is legyen. A tagság képviselői végül Gyurcsányt választották, aki az SZDSZ bizalmát is elnyerte. Így októberre Gyurcsány Ferenc megalakíthatta első kormányát, a két párt részvételével.
János, a közös gyermek
![](http://index.hu/cikkepek/0804/belfold/koal10.jpg)
Budapest, 2004. október 4. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Kóka János miniszterjelölt egy belvárosi étteremben ebédelnek.
Kóka János tulajdonképpen Gyurcsány Ferenc találmánya volt. Amikor az új kormány megalakulásakor az SZDSZ-esek képtelenek voltak megegyezni, hogy kit jelöljenek gazdasági miniszternek, akkor Gyurcsány megegyezett előbb Kókával, majd Kuncze Gáborral is elfogadtatta az új SZDSZ-es minisztert. A politikában addig tapasztalatlan Kóka az SZDSZ-esek többségét nem ismerte, de korábban együttműködött Magyar Bálint oktatási miniszterrel, több komoly állami megrendelést teljesítő cég vezetőjeként. Kóka hamarosan belépett az SZDSZ-be, 2006-ban képviselő lett, majd 2007-ben a párt elnökévé választották. Egy év múlva kiderült, hogy megválasztása nem volt teljesen tiszta, mert álküldöttek is szavaztak a küldöttgyűlésen. Kóka 2007 végéig maradt miniszter. 2008-ban pedig ő jelentette be, hogy az SZDSZ felmondja a koalíciót.
Tombol a szerelem
![](http://index.hu/cikkepek/0804/belfold/koal12.jpg)
Budapest, 2006. április 23. Gyurcsány Ferenc kormányfő, az MSZP miniszterelnök-jelöltje és felesége, Dobrev Klára, valamint Kuncze Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke és felesége, Fellegi Katalin köszöntik az SZDSZ szimpatizánsait a Liberálisok Házában a 2006-os országgyűlési választás második fordulója után.
A két párt ismét együtt indult neki a választásoknak, közös jelöltekkel és visszalépésekkel. Több tízezer MSZP-s listán az SZDSZ-re szavazott, hogy a bejutásért küszködő párt biztosan ott lehessen a parlamentben. A kampány jól sikerült, a koalíciós pártok nagy ígéretekkel és - a győzelem után visszavont - adócsökkentési programmal sikeresen elterelték a figyelmet az államháztartás gondjairól. A győzelem éjszakáján Gyurcsány átment az SZDSZ kampányközpontjában, ahol hatalmas ováció fogadta. A két párt ismét koalíciót kötött, és ismét csak együtt tudtak többségbe kerülni.
Válás
![](http://index.hu/cikkepek/0804/belfold/koal13.jpg)
Budaörs, 2008. április 27. Az SZDSZ küldöttgyűlése megszavazza a koalíció felmondását.
A 2006-os koalíció népszerűsége nagyon gyors zuhanásba kezdett. Már 2006 szeptemberében nyilvánosságra került az őszödi beszéd néven elhíresült Gyurcsány-szöveg, amiben a párt frakciójának elmondta, hogy a gazdaság nagyon rossz helyzetben és a kormány mostanáig hazudott a választóknak, saját pártjainak és az Európai Uniónak is. Utcai zavargások következtek, az államfő morális válságról beszélt, a Fidesz elnöke pedig 72 órás ultimátumot adott a kormány lemondására. Gyurcsány Ferenc végül bizalmi szavazást kért maga ellen a parlamentben, és a két koalíciós párt képviselői egységesen mellé álltak. 2007-ben a szövetségesek között állandósultak a viták az adócsökkentésről és az egészségügyi reformról, utóbbi ügyében az SZDSZ ismét kilépéssel fenyegetett. 2008-ban a koalíció hatalmas pofont kapott a Fidesz által kezdeményezett népszavazáson, és félve egy újabb őszi bukástól, az MSZP kihátrált az egészségügyi biztosítókról szóló megállapodásból. A koalíciós egyeztetések befejezése előtt Gyurcsány egy MSZP-s rendezvényen váratlanul bejelentette, hogy meneszti Horváth Ágnes SZDSZ-es egészségügyi minisztert. Ugyanitt pökhendiséggel és blablázással vádolta meg az SZDSZ-t. Válaszul két nap múlva az SZDSZ frakciója úgy döntött, hogy kilépnek a koalícióból. A végső felhatalmazást a küldöttgyűlés adta meg, és április utolsó napjával kitelt a koalíció ideje. Kóka János a parlamentben konstruktivitást ígért, és azt mondta, hogy nem céljuk megbuktatni a kisebbségi kormányt.