Átalakítaná a kormányzást Gyurcsány

A "kormány szerveiről és a kormány irányítása alá tartozó közigazgatási szervekről" elnevezést viselő törvényjavaslatnak elvileg azt a célt kellene szolgálnia, hogy gyökeresen átalakítsa a "túlnövekedetté, túltagolttá és túlcentralizálttá" vált, drágán és nehézkesen működő államszervezetet. A tervezet ugyanakkor egyes jogok átcsoportosításával és létrehozásával, valamint az állami apparátus leépítésével jelentősen megerősíti a kormányfő kormányzaton belüli hatalmi súlyát.

Búcsú az államtitkároktól

A Gyurcsány közvetlen környezetéből kikerült tervezet jelentősen lefaragná a Miniszterelnöki Hivatalban dolgozó politikai államtitkárok számát. A tervezet egy másik forrásunk szerint még döntéselőkészítői fázisban sincs, elfogadása nem valószínű a választások előtt. A MeH-ben - a hivatal honlapjának adatai szerint - jelenleg 9 politikai és 2 címzetes államtitkár tevékenykedik, utóbbiak egyike a miniszterelnök kabinetfőnöke (az igencsak régen frissített honlapon még MeH-es államtitkárként szerepel Ábrahám Attila, a Nemzeti Sporthivatal vezetője, ám a hivatal már tavaly nyáron átkerült a belügyminiszter felügyelete alá).

A mostani államtitkári létszámot gyakorlatilag megfelezné a gyurcsányi törvényjavaslat, amely szerint a miniszterelnökségi politikai államtitkárok száma nem haladhatja meg egyidejűleg a négyet. Jelenleg egyebek mellett koordinációs, általános, területfejlesztési, polgári nemzetbiztonságért felelős, elektronikus kormányzásért felelős, de két, felelősségi terület nélküli politikai államtitkár is tevékenykedik a MeH-ben.

Ezek közül jelenleg csak a koordinációs államtitkár tisztsége tűnik biztosnak a kormányzati struktúra tervezett megváltoztatása után is. Ezzel szemben információink szerint nem marad meg a területfejlesztésért felelős államtitkári poszt - ezt jelenleg Nagy Sándor tölti be -, hiszen már most is van a regionális fejlesztésre tárca nélküli miniszteri poszt. Kényes helyzetbe kerülhet Baja Ferenc is, aki az elektronikus kormányzásért felelős kormánymegbízottként lett a MeH politikai államtitkára.

És a kormánymegbízottaktól is

A törvénytervezet ugyanis megszüntetné mind a kormánymegbízotti, mind a kormánymeghatalmazotti tisztségeket. Baján kívül jelenleg hárman - Nemcsók János, Avarkeszi Dezső és Újhelyi István - viselnek ilyen tisztséget, olvasható a MeH honlapján.

A kormánybiztosi intézmény megmaradna, ám az ezzel kapcsolatos szabályokat is szigorítanák. Ezentúl egyidejűleg legfeljebb három kormánybiztos tevékenykedhet majd, és kinevezésük maximum két évre szólhat. A mostani szabályok szerint korlátlan időtartamra nevezhetők ki kormánybiztosok.

Erősödő miniszterelnök

A kétéves időkorlátozás nemcsak a kormány-, hanem a miniszteri biztosra is vonatkozna, és egy tárcán belül egy időben legfeljebb két miniszteri biztos lehetne (most az igazságügyi tárcánál három miniszteri biztos van). A politikai államtitkárok száma a minisztériumokban is csökkenni fog. Míg ma egy minisztériumban több politikai államtitkár is tevékenykedhet - a GKM-ben kettő, az ICSSZEM-ben három is van -, a jövőben minden tárcánál csak egy ilyen poszt lehetne.

A tárcák működését egyéb pontokon is átalakítanák. A tervezet szerint "a minisztériumi létszámkeretet a minisztérium költségvetéséhez igazodva a miniszterelnök állapítja meg". Emellett a törvényjavaslat szerint ezután a miniszter javaslata alapján a kormányfő nevezhetné ki a helyettes államtitkárokat - jelenleg ez a miniszter jogköre -, valamint a mostani 5 százalék helyett 2 százalékban korlátozná a tárcáknál foglalkoztatható politikai tanácsadók és főtanácsadók számát. Ők is csak a miniszter vagy a politikai államtitkár által létrehozott, minisztériumon belül kabinetek tagjai lehetnek, a tárcák más szervezeti egységeiben nem dolgozhatnának.

A miniszterelnök politikai súlyának növekedését szolgálja az is, hogy a tervezet lehetővé tenné: a miniszterelnök "egyedi döntéseket vagy normatív határozatokat" hozzon, ha ezt egyes ügyek "sürgőssége megkívánja", feltéve, hogy a kormány rendkívüli ülésének összehívását az ügy "jelentősége nem teszi szükségessé". Ezeket a döntéseket a következő kormányülésen csak "jóváhagyás céljából" kellene ismertetni. Ugyancsak a kormányfő helyzetét erősítheti, hogy a kormánybiztos a tervezet szerint közvetlenül neki alárendelten látná el a feladatát.

Kabinetkormányzás

A törvény tervezete - amely információink szerint kiegészül majd egy másik, a minisztériumi struktúra átalakulásáról, a tárcák számának csökkentéséről szóló javaslattal is - utalást tartalmaz a kabinetrendszerű kormányzás gyakorlatának megerősítéséről is. A javaslat szerint a kormány "kiemelt fontosságú társadalmi, gazdaságpolitikai vagy nemzetbiztonsági ügyekben" kabineteket hozhat létre, ezeknek a döntései a tagokra - akik csak miniszterek lehetnek - kötelezők.

Úgy tudjuk, a tervezett új minisztériumi struktúrában a 10-12 tárca négy kabinet köré szerveződik majd. A kancellárián készült tervezet szerint megmarad a most is meglévő nemzetbiztonsági és társadalompolitikai kabinet, új néven, gazdaságpolitikaiként működik tovább a jelenlegi gazdasági kabinet, továbbá település- és vidékfejlesztési kabinetté alakítják a mostani vidékfejlesztésit. Emellett valamennyi kabinet súlyát megerősítenék, kiemelt szerepet szánva ezeknek a stratégiai döntések kidolgozásában. A törvénytervezet megszüntetné a minisztériumokon belül elkülönülten működő hivatalokat.

Tervek a közigazgatási létszámcsökkentésre

A közigazgatásban voltak és vannak ugyan kísérletek létszámleépítésre – mint legutóbb például a Medgyessy-kormány tervei, ám ezek jelentős része csak a kabinetek kommunikációjában teljesültek, a valóságban azonban nem történt létszámcsökkentés.

A szocialista rezsim 1 millió 50 ezer embernek adott munkát a közszférában. Ez a szám jelenleg mintegy 200 ezerrel ugyan kevesebb, azonban jelentős gondot okoz a legnagyobb baj az, hogy a humán-struktúraváltás is kedvezőtlenül alakult. Miközben a közintézményi szféra (pl. egészségügy, oktatás) „apparátusa” a 15 év alatt 300 ezer fővel visszaesett, addig a közhatalmi szektor (pl. központi és önkormányzati bürokrácia) alkalmazottainak száma 150 ezer fővel gyarapodott.

A közigazgatás racionalizálását, a jelentős létszámleépítést az állam gyámkodása alól kikerült vállalkozói szegmens is egyre erőteljesebben követeli. A piaci szereplők (Demján Sándor, Parragh László vagy Széles Gábor) szívesen vennék, ha a racionalizálás eredményeképpen felszabaduló forrásokat (pl. adókedvezmények) a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességének fejlesztésére fordítaná a kormányzat.

Egyes információk szerint a kormány tavaly év végén még úgy kalkulált, hogy még ebben a ciklusban csökkentené a minisztériumok számát, ezt azonban elhalasztották. A koalíciós pártok közti tárgyalások alapja a Medgyessy Péter által kormánymegbízottnak kinevezett Sárközy Tamás-féle koncepció. Sárközy szerint 20-25 százalékos, 40 ezer alkalmazottat érintő létszámleépítés indokolt a közigazgatásban, és az így feleslegessé váló munkaerőt a közszféra és a regionális közigazgatás szívná fel. A professzor hangsúlyozza, hogy a létszámcsökkentés mellett strukturális reformokra is szükség van. Például normatív alapon határozná meg az országos hatáskörű szervek körét (jelenlegi 60-ból 20 maradna, és átalakítaná a jelenlegi minisztériumi struktúrát.

A Fidesz is tervez

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke „Az összegzés napja” című rendezvényen hirdette meg az „új gazdaság, új állam, új politika” programját, amely kevesebb politikust, kevesebb bürokratát és szabadabb gazdaságot ígér. A terv megvalósítása érdekében, ha a Fidesz jut hatalomra, csökkentenék a parlamenti és önkormányzati képviselők számát – mind a két pont megvalósítása kétharmados törvények változtatását igényli –, újragondolnák az állami feladatokat és a rendszer működését a költségvetés aktuális helyzetének ismeretében. Minden bizonnyal csökkentik a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormány alatt felvett mintegy 30 ezer új közszolga létszámát.

Orbán elképzelése és az SZDSZ régóta hangoztatott véleménye egybecseng. A liberálisok is kisebb államot szeretnének, nem véletlen, hogy ők kezdeményezték azt a négypárti megbeszélést, amelynek célja a parlamenti képviselők számának érdemi csökkentése. Legújabb elképzeléseik pedig a kormányzati struktúra átalakítását tűzik ki célul. Összevonnák az egyébként SZDSZ-es informatikai és gazdasági minisztériumot, valamint a szintén liberális politikusok által vezetett oktatási és kulturális minisztériumot, és megszüntetnék a tárca nélküli miniszteri posztokat. Mindkét párt inkább az angol kabinetrendszer felé hajlik, vagyis mindketten kormányfői kabinetet szeretnének, ami együtt járhat a Miniszterelnöki Hivatal befolyásának, ezzel együtt létszámának radikális csökkentésével.

Nem történik semmi

Kern Tamás, a Századvég Alapítvány politikai elemzője szerint az már bizonyosnak tűnik, hogy a parlamenti pártok kampányában jelentős szerephez jut a közigazgatás reformja, a túlzott bürokratizmus visszafogása. "Mindezek ellenére úgy látjuk, hogy az államigazgatás tényleges korszerűsítése a választások előtt már nem történhet meg" - mondta.

A politikai elemző szerint bármilyen összetételű kormány kerüljön is hatalomra 2006-ban, meg kell ütköznie a reformban kevéssé érdekelt lobbi– és szakszervezeti csoportokkal. Ahhoz pedig, hogy a modernizáció ne járjon együtt az egész közszféra megfélemlítésével, fel kellene számolni a szektor túlpolitizáltságát. A pártoknak azonban figyelembe kell venniük, hogy a felmerülő problémák kezelése a puszta létszámleépítéssel nem lehetséges, elengedhetetlenül szükséges, hogy meghatározzák az állam jövőbeni tevékenységének (államfunkció) tartalmát is.