Döntött a kormány: az M5-ös nem lesz Európa legdrágább sztrádája

2003.11.12. 19:36
Jövőre az M5-ösön is matricával utazhatnak az autósok. A kormány döntött arról, hogy az M1-es, M3-es és M7-es rendszerébe bekapcsolodó autópályát 2006-ig Szegedig meghosszabítják.
A kormány a jövő év első felében be kívánja kapcsolni az M5-ös autópályát az autópálya-matrica rendszerbe; az ehhez szükséges tárgyalásokhoz felhatalmazást adott az érintett minisztereknek - közölte a kormányszóvivő a kabinet szerdai ülését követő sajtótájékoztatón.

Megszűnik legdrágábbnak lenni

Gál J. Zoltán elmondása szerint a gazdasági és a pénzügyi tárca vezetője felhatalmazást kapott arra, hogy tárgyalásokat kezdjen a koncessziós jogokat gyakorló társasággal, akár kivásárlásról is. Beszámolt arról, hogy az úgynevezett sztrádatörvény parlamenti elfogadását követően a Nemzeti Autópálya Rt. azonnal, még ebben az évben kiírja a sztrádaépítéshez szükséges közbeszerzési eljárásokat. A kormánytagok megerősítették, hogy 2006-ra Szegedig kívánják meghosszabbítani az M5-ös autópályát. "A tervek végrehajtását nagyban nehezíti az első jobboldali kormány által kötött rossz koncessziós szerződés, amely megköti az állam kezét, és beszűkíti a lehetőségeket is" - tette hozzá. Vélekedése szerint az M5-ös autópálya sorsának rendezésével több millió ember jogos igénye teljesül, és "az M5-ös autópálya megszűnik Európa egyik legdrágább autópályája lenni".

A szabálytalan felhasználás visszaszorítása

Elfogadta a kormány a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló rendeletet - közölte a kormányszóvivő a kabinet szerdai ülését követő sajtótájékoztatón, Budapesten. Gál J. Zoltán emlékeztetett rá, hogy az Európai Unió az elmúlt években rendszeresen elmarasztalta az ország államháztartásának belső pénzügyi ellenőrzési rendszerét. Gál J. elmondása szerint a határozat az államháztartás teljes belső pénzügyi ellenőrzési rendszerét érinti, és szabályozza valamennyi költségvetési szerv ilyen irányú tevékenységét. Gál J. Zoltán úgy vélte: a belső ellenőrzési rendszer korszerűsítése nagymértékben hozzájárul a szabálytalan felhasználás visszaszorításához. A kormány döntött a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításának koncepciójáról is. A tervezet a jegybank önállóságát garantáló szabályként tartalmazza, hogy az MNB, valamint döntéshozó szerveinek tagjai nem kérhetnek, és nem fogadhatnak el utasítást a kormánytól, valamint - az Európai Központi Bank kivételével - az EU intézményeitől, szerveitől, a tagállamok kormányaitól - mondta Gál J. Zoltán. A koncepció a jegybank belső ellenőrzési szervezetét a felügyelő bizottság irányítása alá helyezi. Gál J. Zoltán közölte: a törvény meghatározná a jegybanknak a pénzhamisítás elleni védelemmel kapcsolatos feladatait, és jogharmonizációs kötelezettség alapján kivonná az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogköre alól a bankjegyek és érmék kibocsátását.

Pénz és törvény a filmeknek

Elfogadta a kormány a filmtörvény tervezetét is - jelentette be Gál J. Zoltán kormányszóvivő. A javaslat három fő eleme, hogy többféle film készülhet, több pénz jut a filmgyártásra, emellett pedig több külföldi tőke kerülhet a magyar filmgyártásba - közölte a szóvivő. Hozzátette: ez utóbbit adókedvezmények fogják segíteni. A kormányszóvivő elmondta az is, hogy a mozgóképtörvény-tervezet részleteit Hiller István kulturális miniszter csütörtökön sajtótájékoztatón ismerteti. A kormány döntött a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. 75 százalék mínusz egy szavazatának az értékesítéséről - közölte Gál J. Zoltán hozzátéve, hogy a kabinet felkérte a pénzügyminisztert arra, intézkedjen az ÁPV Rt. felé a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. 75 százalék mínusz egy szavazat mértékű állami tulajdonban lévő részvénycsomagjának kétfordulós, nyílt pályázaton keresztül történő értékesítéséről.