Próbaper indul a Kossuth térért
További Belföld cikkek
- Kihúzták az ötös lottó nyerőszámait, több mint egymilliárd forint volt a tét
- „Fekália”, „Trafikcsaló Rozsdaminiszter” – Hadházy Ákos újra nekiment Lázár Jánosnak
- Újabb fejlemény Lakatos Márk ügyében: kiderült, miért nyomoznak a stylist ellen
- Tűz ütött ki egy budapesti lakóházban szombat délután
- Előkerült egy videó a Budapesten megölt amerikai nőről és feltételezett gyilkosáról
Két jogász a múlt csütörtökön bejelentést tett a Budapesti Rendőrfőkapitányságon, hogy december 22-én 15 és 16 óra között 100 fős tiltakozó demonstrációt szervez a Kossuth térre, a Rákóczi-szoborral szemben található 56-os lyukas zászló előtti területre. A rendezvény a rendőrségnek is bejelentett célja a tiltakozás a gyülekezési jog az utóbbi két hónapban tapasztalt, a tüntetés szervezői szerint törvénytelen korlátozása ellen.
A Gulyás Gergely Győző és Magyar Péter által - hangsúlyozottan magánszemélyként - megjelölt helyszín a Kossuth tér jelenleg is lezárt, a rendőrség által "műveleti területnek" nyilvánított részén fekszik. Mint az Indexnek elmondták, nem is a tüntetés a fő céljuk, hiszen számítottak arra, hogy a rendőrség nem engedélyezi a rendezvényt, ahogyan arról már meg is kapták az írásbeli határozatot. Mivel azonban szerintük semmilyen törvényes ok nem teszi lehetővé a közterületre előre bejelentett demonstráció megtiltását, ezt a határozatot meg fogják támadni a bíróság előtt: az eljárást egyfajta próbapernek szánják a gyülekezési jogért.
Hatáskör hiányában megtiltom
A gyülekezési törvény szerint a rendőrség a törvényben taxatíve felsorolt okok miatt megtilthat, illetve ezek hiányában tudomásul vehet egy közterületre előre bejelentett demonstrációt. Most azonban nem egészen ez történt: a BRFK Gergényi Péter budapesti főkapitány által szignált válaszában "hatáskörének hiányát" állapította meg, mert szerinte a Kossuth tér a bejelentők által megjelölt részére nem vonatkozik a gyülekezési törvény, mert az nem közterület, hanem "biztonsági műveleti területnek nyilvánítottam, elsődlegesen 2006. október 23.-tól november 24. napjáig, majd ezt követően a biztonsági műveleti területté nyilvánítást meghosszabbítottam a szükséges ideig, a biztonsági kockázat fennállásáig."
A végzés indoklásában még azt is olvashatjuk, hogy "A biztonsági műveleti terület kialakítása azzal a joghatással, jogkövetkezménnyel jár, hogy a terület elveszti a Gytv. értelmében vett közterületi jellegét. A gyülekezési jog fogalmilag kizárólag közterületen gyakorolható szabadságjog." Summa summárum, a demonstráció helyszínéül megjelölt Kossuth téren "kialakított biztonsági műveleti területre tekintettel...ott a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. tv. hatálya alá tartozó rendezvény nem tartható".
A határozat ráadásul az Országos Rendőrfőkapitányságot jelölte meg fellebbezési fórumként, miközben a gyülekezési törvény értelmében ha a rendőrség megtilt egy előre bejelentett demonstrációt, a bírósághoz lehet fordulni jogorvoslatért, amelynek három napon belül el kell bírálnia az ügyet. Az ORFK-t ilyen szoros határidő nem köti.
Rosszhiszemű joggyakorlás
Gulyás és Magyar szerint mindez törvénytelen és alkotmányellenes: úgy vélik hogy a BRFK nyilvánvalóan éppen a gyülekezési törvény által nyújtott jogorvoslati lehetőség meghiúsítása érdekében állapítja meg hatáskörének hiányát a rendelkező részben, miközben a határozat indoklásában a rendezvény megtartását egyértelműen megtiltja. Ezért a BRFK által megjelölt ORFK helyett a gyülekezési törvény által előírt módon, a Fővárosi Bíróságnál fellebbeztek, kérve Gergényi határozatának felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését.
Fellebbezésük indoklása szerint a rendőrségnek a terület jogi minősitésétől függetlenül is csak két lehetősége van: megtiltja vagy tudomásul veszi a demonstrációt. Mivel a határozatot érdemben tiltónak értékelik, véleményük szerint most a bíróságnak kell döntenie, méghozzá három napon belül: "Az Alkotmánybíróság szerint az Alkotmányból és a Gytv.-ből egyértelműen azt a következtetést lehet levonni, hogy a gyülekezési jog, mint alkotmányos alapjog érvényesülése csak akkor garantált, ha a rendőrség határozatával szemben az egyfokú bírósági felülvizsgálat a törvényben meghatározott három napos határidőn belül biztosított és az itt meghozott bírósági határozat végrehajtása mindenkire kötelező." - áll a beadványukban.
Amikor tehát a rendőrség határozata az érdemi tiltást az indokolásban tünteti fel, míg a rendelkező részben hatáskörének hiányára hivatkozik, szerintük rosszhiszemű joggyakorlással és joggal való visszaéléssel az államszervezet demokratikus működését és az alapvető állampolgári jogok az alkotmányban foglalt érvényesülését veszélyeztető magatartást tanúsít.
Ezzel egyszersmind a bíróság felülvizsgálati hatáskörét is elvonni igyekszik, "csalárd módon lehetetlenné téve egy határozat olyan időben történő törvényességi felülvizsgálatát, amely a jogsérelem - a gyülekezési jog törvénytelen korlátozása - időbeli orvoslására nyújtana lehetőséget" - áll a Fővárosi Bírósághoz benyújtott fellebbezésben.
Nem létezik műveleti terület
Gulyás és Magyar példátlanul törvénysértőnek tartja azt is, hogy a rendőrség a Kossuth tér "biztonsági műveleti terület"-i minősítésére figyelemmel tiltja meg a rendezvény megtartását. Ezzel a rendőrség szerintük egyszerre sérti meg a gyülekezési törvényt, mely szerint kifejezetten, külön említve közterületnek tekintendő bármely "tér", valamint a rendőrségről szóló törvényt, amely a "műveleti terület" fogalmát egyáltalán nem is ismeri: "A rendőrfőkapitány tehát egy - a rá vonatkozó törvény szerint nem létező - minden jogalapot nélkülöző, általa kreált jogi kategóriát felhasználva saját határozatával kíván a közterületi minőségtől megfosztani egy olyan teret, amely az alkotmányos alapjogot garantáló kétharmados törvény szerint expressis verbis közterület."
Mindebből azt a következtetést vonják le, hogy a budapesti rendőrfőkapitány határozata a gyülekezési törvény, valamint a több mint egy évtizede töretlen rendőrségi gyakorlat szerint a rendelkező rész tekintetében eljárásjogilag, míg egészében tartalmilag olyan mértékben jogsértő, hogy az nemcsak a gyülekezési jog gyakorlását lehetetleníti el, hanem az ezzel kapcsolatos jogorvoslattól való megfosztással, illetve a bíróságtól történő hatáskörelvonás törvénytelen szándékával már az államszervezet demokratikus működését is veszélyezteti.
A labda most a Fővárosi Bíróságnál van, ahol a fellebbezők reményei szerint a három napos határidő leteltéig, tehát legkésőbb csütörtökig érdemi döntés születik az ügyben. Ellenkező esetben alkotmányos jogaik védelmében készek akár a Strasbourgi Bíróságig is elmenni.