A polgármester szállítja az ebédet a legszegényebb faluba

A magyarországi települések ranglistájáról a HVG közölt előzetes eredményeket. Mint az Index kérdésére Jasperné Darvas Mária, a KSH sajtófőnöke elmondta: az összesítést hivatalosan még nem zárták le, de előzetesen is csak megbízható adatokat közölnek.

A hazai települések toplistáját nem a sajtó szórakoztatására találták ki: a kormányzat ez alapján dönti, melyik önkormányzat kapjon támogatást idén.

A szigorúan idézőjelben vett „legfejlettebb” és „legfejletlenebb” települések rangsorának felállításakor a KSH számos mutatót vizsgál meg. Figyelembe veszik a munkanélküliek arányát, az egy főre jutó évi jövedelmet, a cégek számát, az új lakásokat, az ezer főre számított autók számát vagy a vendégéjszakákat.

A „legfejletlenebb”: Vekerd

A mutatók alapján az ország „legfejletlenebb faluja” a Hajdú-Bihar megyei Vekerd lett. Feltárcsáztuk Juhász István polgármestert (független), aki a HVG-nek azt mondta: náluk nincs nagyon más esemény az emberek életében, mint a Mónika-show a tévében.

A polgármesteri hivatalban kérdésünkre azt mondták: „a polgármester úr nincs bent, ebédért ment Zsákára”. Amikor mobilján megtaláltuk Juhász Istvánt, kiderült, hogy most neki kell helyettesítenie a falugondnokot, azaz autóval ő visz éppen ebédet az idős vekerdieknek.

„Ha valamit kizárólag számok alapján akarunk megítélni, abból csak torz dolgok jöhetnek ki. A faluban lakó százhatvanöt ember életét nem lehet ilyen összesítésekkel megítélni” – vette védelmébe a polgármester a vekerdieket.

Juhász István szerint bár nehéz helyzetben vannak, a 25 millió forinttal gazdálkodó önkormányzat reménykedik. Uniós pénzt jelenthet az a pályázat, amelyet több mint húsz faluval közösen nyújtottak be, pályáznak a szennyvízcsatorna kiépítésére is. A faluban van szélessávú internet, be van vezetve a gáz és a vezetékes ivóvíz, igaz, ezekhez a közművekhez nem mindegyik háztartás csatlakozott.

Vekerden a lakosság fele 65 évnél idősebb és nyugdíjas, munka nem nagyon van, így a nem túl jó lehetőségek miatt sok fiatal elköltözött. Juhász István szerint a bihari falut a mezőgazdaság tarthatta volna el, ám azt szétverték, így ma egyetlen őstermelő van, a többiek inkább bérbe adják földjeiket.

Vekerden ötven embernek adhatna munkát egy tervezett üzem, amelyben használt akkumulátorokat szerelnének szét. A szomszédos Zsáka polgármestere azonban élesen tiltakozik a beruházás ellen, megtámadta a környezetvédelmi hatástanulmányt, amelyet most másodfokon vizsgálnak a hatóságok.

A „legfejlettebb”: Budaörs

A KSH mutatói alapján a 25 ezer fős város, Budaörs számít ma az ország legfejlettebb településének. A munkanélküliség kevesebb mint 2 százalék, 159 bejegyzett cég működik, az egy főre jutó éves jövedelem 940 ezer forint.

Wittinghoff Tamás polgármester szerint a rendszerváltozás idejénkét jó adottságuk volt: ott volt az autópálya és remek földrajzi adottságokkal rendelkeztek. Ezt próbálták maximálisan kiaknázni. Először kiépítették az infrasturuktúrát és kedvező adórendszerrel vonzották a vállalkozásokat.

Az igazi ugrást az jelentette, amikor megépült az első nagy bevásárlóközpont Budaörsön, s a cég egy autópályacsomópontot is kiépített. Ezután sorra települtek Budaörsre a jelentős iparűzési adót fizető nagy raktáráruházak, és más vállalkozások. Legutóbb a General Electric közép-európai központja épült meg a városban.

"Kezdetben sokan tartottak attól, hogy a nagy bevásárlóközpontok tönkreteszik a kisvállalkozásokat. Mi azt a politikát folytattuk, hogy a nagy iparűzési adóból kedvezményeket adtunk a kisebb cégeknek, ezzel támogattuk őket. A bevételekből igyekeztünk az életminőséget javító beruházásokat folyttani, hogy az itt lakók jól érezzék magukat" - mondta az Indexnek a szabad demokrata Wittinghoff Tamás.

Budaörs abban az értelemben is szerencsés, hogy kedvező az eltartók és eltartottak aránya. Az országos átlagnál magasabb a fiatal, aktív korú lakosok száma, ez természetesen nem jelenti azt, hogy az idősek szociális ellátására ne áldoznának sokat. A fejlődés ott is látható, hogy míg az országban általában iskolákat kell bezárni, Budaörsön bővíteni kell az óvoda- és iskolahálózatot.

A "leggazdagabb": Telki

A KSH számai szerint ma Magyarországon Telki a leggazdagabb település, az egy főre jutó átlagos évi jövedelem 1 millió 246 ezer forint.

Telki olyan fejlett, hogy a polgármestert telefonon nem is kapcsolják, az embernek e-mailt kell írniuk – morgolódtunk. Aztán láss csodát: Varga Mihály Ferenc polgármester (független) egy órán belül részletes választ adott kérdéseinkre, sőt egy szép diagrammot is elküldött, amelyen a falu lélekszámának meredek emelkedése látható. Míg 1990-ben 670 éltek a Budapest melletti faluban, a lélekszám mára közel ötszörösére nőtt: 2005 decemberében 2700 lakosa volt a Telkinek.

A polgármester szerint a KSH jövedelmi adatait egy 2002-es, a GfK Hungária Piackutató Intézet által végzett felmérés is megerősíti, amely már akkor Telkit találta a legnagyobb vásárlóerővel rendelkező településnek.

Vajon miért van ez? A polgármester egy 2004-ben készült felmérésre hivatkozik, amely szerint az állásban lévő telki lakosok több mint 60 százaléka vezető értelmiségi.

Telkiben a legfőbb munkáltató az önkormányzat, a Telki Magánkórház, illetve az ott működő vállalkozások, kiemelten az építőipari cégek. Sok háztartás foglalkoztat házvezetőnőt, gyermekgondozót és kertészt is. Telkiben így regisztrált munkanélküli nem szerepel a nyilvántartásban.

Bár a falu nem versenyezhet a nagy iparűzési adóbevétellel rendelkező Budaörssel vagy Százhalombattával, de jelentős fejlesztéseket tudott megvalósítani az elmúlt három évben. Szennyvíztisztítót építettek állami támogatás nélkül, közművesítettek egy 24 hektáros lakóterületet, bérlakásokat építettek, utakat aszfaltoztak, járdát építettek, bővítették a közvilágítást és parkosítottak. Az elmúlt három év önkormányzati beruházásainak összértéke több mint 700 millió forint, melyből körülbelül 40 millió forintot tett ki az állami támogatás.

A "legszegényebb": Gagyapáti

A Cserehát-dombvidéken, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekvő Gagyapáti nevű zsáktelepülésnek összesen tizenkét lakosa van. Legalábbis ennyien élnek a kis faluban, de mint Nevelős Gábor, a közeli Baktakéken székelő körjegyző az Indexnek elmondta: hivatalosan 19 lakosa van a falunak.

Egy nemrégiben született kislánnyal együtt két tizennégy év alatti lakos van és négy aktív korú, a többiek idősek, nyugdíjasok. A KSH összesítése szerint az egy főre jutó jövedelem Gagyapátiban 21 ezer forint. Nem lehet ezt másképp mondani, mint hogy szegények az itt élő emberek – mondta a körjegyző. Az embereket csak közcélú, közhasznú munkával tudják foglalkoztatni, amikor szükség van az utcák vagy az egyetlen középület rendben tartására.

A faluban bolt sincs, a szükséges dolgokat a falugondnok szerzi be másutt és viszi el a gagyapátiaknak. Az egyetlen közösségi épületben gyűlhetnek össze az emberek, itt van az imaterem és itt működik a polgármester irodája.

Nevelős Gábor 1980 óta dolgozik azon, hogy a település fennmaradjon, volt már olyan, amikor a lélekszám 11 főre csökkent. A tervek szerint üdülőkörzetet alakítanak ki a festői környezetben fekvő faluban, ahol hétvégi házakat lehetne építeni. Bele is kezdtek egy panzió építésébe és telkeket osztanak. Reménykednek.