Jó ember volt-e Ferenc Jóska?

Ebből a kérdésből a kívülállónak persze nem derül ki semmi. Egy telefon a helyi önkormányzathoz. „Benne van a címerben Ferenc József monogramja, és vannak, akik azt akarják, hogy ne legyen” – mondja valaki a vonal túlsó végén és némi szégyenkezést érzek ki a hangjából. „Ez a legnagyobb bajuk?” – adom alá a lovat. Ez, de többet nem mond.

Királyszentistván néhány száz lelkes falu, közel a nyolcas úthoz, a régi Veszprém–Székesfehérvár-főút mentén. Úgy ezerévente történik itt valami: 997-ben a falu határában számolt le Koppánnyal István, a csata a keresztény orientáció mellett a falu nevét is meghatározta, így lett a településből Szentistván.

És honnan jött a király előtag? 1908-ban a környékre látogatott I. Ferenc József, hogy megtekintse a Monarchia nagy hadgyakorlatát. (Később a Varsói Szerződés, majd a NATO is felvonultatta itt legjobb erőit, a környező dombságok tényleg úgy néznek ki, mint egy katonai terepasztal.) A legenda úgy tartja, hogy a császár leszállt a hintóról, és a helyi notabilitások társaságában átsétált a falun, majd továbbhajtott Vilonyára, ahol a főhadiszállását rendezték be.

Mielőtt a polgármesterhez mennénk az utcán és – hol máshol – a kocsmában szimatolunk: mit gondolnak a helyiek erről a vircsaftról. Ha már összejött a megfelelő számú aláírás (a 370-375 királyszentistváni választópolgár 25 százaléka), akkor csak kell lennie kellő érvnek a címerváltoztatás mellett.

A legfőbb érv a helyiek szerint az volt, hogy I. Ferenc József monogramja feltűnő hasonlóságot mutat az címert bevezető, 1990-től 2002-ig a falut vezető Tánczos Sándor polgármesterével. Vagyis az I. F. J.-t simán lehet I. T. S.-nek olvasni. Győződjenek meg róla a saját szemükkel, hogy igazuk van-e:

Nos? Fogalmuk sincs, ugye? Hát, mi sem tudtuk eldönteni.

Az utca emberei közül amúgy többségben voltak azok, akik nem akarnák megváltoztatni a címert. A csatornafedél miatt. Tánczos Sándor regnálása idején a falu összes primitíven egyszerű, díszítés nélküli csatornafedelét a falu címerével ellátott csatornafedélre cserélte, íme:

Ezek kicserélése irdatlan pénz lenne, mondják a változatlanságpártiak. Vagyis a faluban tapasztalható hangulat alapján úgy tűnik, hogy a helyi népszavazáson az igen szavazatok győznek majd.

Érzi ezt Gelencsér Béla önkormányzati képviselő is, aki a címerváltoztatást kezdeményezte, és akinek ötletét a testület a polgármesterrel az élen támogatja: „Én vagyok most az elsőszámú közellenség” – mondja egy olyan ember eltökéltségével, akinek már annyiszor vágták a fejéhez a drága csatornafedél ügyét meg Tánczos Sándor monogramját, hogy közben sebezhetetlenné vált.

A címer módosítását Gelencsér vetette fel egy testületi ülésen. A polgármester irodájában mondja, miért nem maradhat a monogram a címerben: „A magyar történelemnek I. Ferenc József nem pozitív alakja, eltiporta a magyar szabadságharcot, ezért nem való címerbe. Erről nem lehet vita, az aradi vértanúk kivégzése nemzeti emléknap.”

Felvetettük, anélkül, hogy kedvünk lenne állást foglalni a kérdésben, Ferenc József szerepét a kiegyezés utáni prosperitás időszakában, de Gelencsér hajthatatlan maradt: a császárt a nemzetiségi kérdés és a németektől, olaszoktól elszenvedett vereségek kényszerítették a kiegyezésre, széles e környéken csak mi maradtunk, akikkel ki lehetett egyezni.

És tényleg nem azért kell megváltoztatni a falucímert, mert a benne szereplő monogram kísértetiesen emlékeztet Tánczos Sándoréra? – szegezzük a kérdést Gelencsérnek és a polgármesternek, Kőszegi Ferencnek. „Nem” – bizonygatják, de már ők is hallottak erről. És kicserélik majd a csatornafedeleket is? „Nem. Az már történelem” – mondják, bár nem ez lenne a történelem első, politikai okokból kicserélt csatornafedele.

A faluban sétálva úgy tűnik, hogy Tánczos Sándor vágya volt – miként a francia köztársasági elnökök teszik Párizzsal –, hogy hatalma maradandó nyomot hagyjon a falun. Ott vannak a csatornafedelek, ugye, kevés olyan község van Magyarországon, ahol címer virít rajtuk.

De találunk díszkutat is 2000-ből, egy több száz nézőt befogadó amfiteátrumszerű építményt, ami évente csak egyszer, augusztus 20-án telik meg, de közben több milliót kellene költeni a lassan elkorhadó padok cseréjére. Vagy ott van a túlméretezett faluház, ami egy Királyszentistvánnál tízszer nagyobb falunak is becsületére válna.

A dőzsölésre a kilencvenes években itt működő cégek iparűzési adójából tellett. A papírgyár azóta bezárt, a Nitrokémia Rt.-nél a korábbi 5800 helyett ma már csak tizennyolc ember dolgozik.

Tánczos Sándor az új korra nem tudott új válaszokat adni. A 2002-es választáson már csak a szavazatok 22 százalékát szerezte meg a polgármesterré választott Kőszegi 50 százalékával szemben. A közéletből azóta eltűnt. Úgy hírlik, a 2010-es választáson ismét indulni akar, és a címerről szóló népszavazást tekinti a visszatérésének.

A faluban a címerváltoztató testületi döntés ellen először tiltakozó aláírásokat gyűjtöttek, majd kezdeményezték a népszavazást. A döntés ellen írt beadványukban azzal érveltek, hogy a címer „tényleg gyönyörű, hiteles és a helyi szellemet hűen őrzi”. Az ő történelemszemléletükben Ferenc József 1867 utáni korszaka erőteljesebb az azelőttinél, és emlékeztetnek: Habsburg György jelenleg is Magyarországon él, és karitatív tevékenységet folytat, édesapja, Ottó pedig a Páneurópai Mozgalom kiemelkedő alakja. De ha mindez nem volna elég, ott van egy mondat az érveik nyomatékosítására: „Többen is megfogalmazták az aláírók közül, hogy akárhonnan jött senkik ne csináljanak itt fölfordulást.”

Úgy volt, hogy Baán Etelka és Tánczos Sándor is nyilatkozik, de végül csak egy üzenet jött a volt polgármestertől: csak a helyi napilapnak, a Veszprém megyei Naplónak hajlandó beszélni. Tánczost próbáltuk elérni, de telefonja hol ki volt kapcsolva, hol nem vette fel, vissza nem hívott. Amikor személyesen jártunk a házánál, ajtót nem nyitott.

Az aláírásokat személyesen gyűjtő Baán Etelkát otthon találtuk, de közölte: „Csévélni kell a vetőmagot, utána meg moslékot kell adni a kismalackáknak, parasztok vagyunk mi, aranyoskám, nem érünk rá ilyenekre.”