Házi őrizetbe kerülhet Kulcsár

2004.09.28. 14:59
Az előzetes letartóztatás megszüntetését és Kulcsár házi őrizetbe helyezését indítványozza az ügyészség kedden a bíróságnak. A Budai Központi Kerületi Bíróság csütörtökön dönt az álbróker ügyében a kényszerintézkedés enyhítéséről.
A milliárdos sikkasztással gyanúsított Kulcsár előzetes letartóztatásának megszüntetését, házi őrizetbe helyezését indítványozta kedden az ügyészség.

A házi őrizet és az előzetes letartóztatás alapvető jogszabályi feltételei azonosak, tehát "nem szabadlábra helyezésről van szó", hanem arról, hogy a legszigorúbb személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés helyett a bíróság az ügyészségi indítvány alapján egy enyhébbet rendel el - mondta Ihász Sándor fővárosi főügyész, majd hozzátette: a Budai Központi Kerületi Bíróság csütörtökön dönt Kulcsár Attila ügyében.

Nem történt alku

A főügyész elmondta, azért indítványozták a házi őrizetet, mert az előzetes letartóztatás hosszabbításának négy törvényi oka közül kettő fennáll. Az egyik a szökés és elrejtőzés veszélye, a másik pedig, hogy a gyanúsított jelenléte a büntető eljárásban csak ezzel a kényszerintézkedéssel biztosítható. Ezek fennállása a főügyész szerint a bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlyával, a várható büntetés nagyságával magyarázható, illetve azzal, hogy Kulcsár Attilát külföldön, nemzetközi elfogató parancs nyomán fogták el. Kulcsár Attila személyének ismertsége és az erre utaló nyomozati adatok hiányában a bűnismétlés veszélye nem állapítható meg, tette hozzá Ihász.

Az eljárás meghiúsításának veszélye azért nem megalapozott az ügyészség szerint, mert Kulcsár eddig több beismerő vallomást tett és új adatokat, bizonyítékokat szolgáltatott. Házi őrizetbe helyezése mellett szól az, hogy már több mint egy éve tartják fogva van, és ez idő alatt a nyomozók az alapvető tanúkat meghallgatták, a fontos bizonyítékokat beszerezték. Ezzel csökkent annak a veszélye, hogy a tanúkat befolyásolja, és a bizonyítékokat Kulcsár megsemmisíti.

Az ügyészség az összes ügyészi kihallgatás során keletkezett adatot, jegyzőkönyvet átadta a rendőrségnek kedden. A fővárosi főügyész elmondta, hogy nem kötöttek olyan háttéralkut, hogy a terhelő vallomásokért cserébe megszüntetik Kulcsár előzetesét.

Szabadlábra helyezés

Kulcsár Attila ügyvédje hétfőn szabadlábra helyezési kérelmet nyújtott be az ügyészséghez, mivel milliárdos sikkasztással gyanúsított védence előzetes letartóztatása szeptember 30-an lejár. Zámbó Gyula a Magyar Televízió Kék Fény című műsorának elmondta: "Kis esély van erre, és én ezt is ki szeretném használni."

A Magyar Hírlap korábban felvetette, hogy az álbróker szabadlábra helyezése mellett szól, hogy tulajdonképpen"mindent elmondott, amit akart", ugyanakkor a szabadság Kulcsárra nézve veszélyes is lehet, így a legvalószínűbbnek a lap szerint a házi őrizet elrendelése tűnik.

A brókerbotrányban többmilliárdos sikkasztással gyanúsított Kulcsár Attila március 30. óta van előzetes letartóztatásban, előtte mintegy kilenc hónapig Bécsben volt kiadatási őrizetben.

Előzetesből házi őrizetbe

Garamszegi Gábort, a Betonút Rt. korábbi vezérigazgató-helyettesét, a brókerügy egyik gyanúsítottját 2003 decemberében rekordösszegű, harmincmillió forintos óvadék fejében helyezték házi őrizetbe. Pár nappal később Rejtő E. Tibor, a K&H Bank egykori vezetője is távozhatott a börtönből tízmillió forint óvadék ellenében. A bankvezető, aki a brókerbotrány gyanúsítottjaként került előzetes letartóztatásba akkor szintén házi őrizetbe került.

2004 áprilisában mindkettőjük házi őrizetét megszüntették, de a bíróság döntésének értelmében továbbra is lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt állnak.

Házi őrizetben
A bíróság házi őrizetre általában azt a lakást jelöli ki, amelyben az őrizetbe vett "életvitelszerűen" tartózkodni szokott. A kijelölt lakás csak a bíróság határozatában megjelölt célból, időpontban és távolságra hagyható el. A bíróság a házi őrizet elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról vagy megszüntetéséről szóló határozatát elküldi az illetékes rendőrkapitányságnak is.

A rendőrség a házi őrizet szabályainak betartását rendszeres járőrrel, illetve szúrópróbaszerűen ellenőrizheti. Ha a rendőrség azt tapasztalja, hogy az őrizetes megszegte a házi őrizet előírásait, a bíróságot haladéktalanul értesítik, és a terheltet ismét őrizetbe vehetik. A bíróság emellett rendelkezhet úgy is, hogy a rendőrség a házi őrizet előírásainak megtartását mozgáskövető technikai eszközzel is figyelje. A mozgáskövetőt általában a házi őrizetben lévő testére rögzítik, úgy, hogy az ne legyen látható és mindennapi teendőiben ne akadályozza.

A rendőrség ellenőrzi, hogy az őrizetes betartja-e a házi őrizetre vonatkozó szabályokat. A rendőrség "a szükséges mértéken túl törvényes ok nélkül nem zavarhatja a terhelt magánéletét", fogalmaz a vonatkozó rendelet. Biztosítani kell azt is, hogy az ellenőrzés során ne kerüljenek nyilvánosságra a terhelt magánéletének az üggyel össze nem függő körülményei.

A házi őrizet elrendelésének szabályai megegyeznek az előzetesre vonatkozóakkal, tehát egy hónapra rendelhető el, amelyet a nyomozási bíró alkalmanként három hónappal meghosszabbíthat.