Nem támogatták Laborc kinevezését, az SZDSZ tartózkodott

2007.11.23. 11:08
Nem támogatta Laborc Sándor kinevezését a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) élére pénteki zárt ülésén az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága. A testület öt szocialista igen, öt ellenzéki nem szavazat és az SZDSZ tartózkodása mellett utasította el a jelölést. Szilvásy György ennek ellenére várhatóan Laborc Sándort jelöli a Hivatal élére.

Döntetlenre adták Laborc Sándor NBH-főigazgató jelölt nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatását a képviselők. A mintegy 2,5 órás maratoni vallatás után Laborc egy tartózkodás mellett öt támogató és öt elutasító.

Az ellenzéki pártok egységese nemmel szavaztak, a kormánypártok közül viszont kilógott az SZDSZ, ugyanis bizottsági delegáltja, Gulyás József ugyanis tartózkodott a szavazástól.

Indoklása szerint nem személyes álláspontot képviselt, hanem pártja véleményét közvetítette. Érdemi magyarázatként csupán annyit mondott, hogy nem szerencsés, ha nincs konszenzus egy ilyen fontos poszt betöltőjének ügyében.

Szocialista interpretáció szerint az ellenzéknek Laborccal két baja volt: hogy Szilvásy György titokminiszter jelölte erre a tisztségre, illetve hogy a KGB-s Dzerzsinszkj-főiskolán szerzett diplomát Moszkvában.

Az MSZP-sek szerint ezek után valószínűleg Laborcot ki is nevezik a Nemzetbiztonsági Hivatal élére. Erre Szilvásy György is ráerősített, mondván, tudomásul vette a bizottság tagjainak véleményét, ám ha pozitívan zárul Laborc C-típusú átvilágítása, akkor valószínűleg őt jelöli a posztra. Szintén valószínűsíthető, hogy ezek után Gyurcsány Ferenc ki is nevezi a Hivatal élére.

A szocialisták szerint az egyetlen bökkenő, hogy eben az esetben az NBH főigazgatójának hihetetlenül bizalmatlan légkörben kell dolgoznia.

A Fidesz élesen ellenezte Laborc Sándor főigazgatói kinevezését. A párt szerint Laborc előélete, a Nemzetbiztonsági Hivatalban főigazgató-helyetteseként végzett tevékenysége és nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatásain tanúsított magatartása alapján nem alkalmas a posztra.

Laborccal szemben gyakran hangoztatta az ellenzék és meg nem nevezett nemzetbiztonsági szakértők, hogy múltja jelentős biztonsági kockázatot jelenthet. Laborc ugyanis a nyolcvanas évek elején a KGB moszkvai főiskoláján végzett, ami alapján elképzelhető, hogy a szovjet titkosszolgálat adatokat gyűjtött róla, esetleg beszervezte.

Az ellenzék szerint Laborc Sándor a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízott főigazgatójaként idén nyáron jelentősen meggyengítette a szolgálat működését azzal, hogy lecserélte szinte a teljes vezetői kört, helyükre pedig tapasztalatlan újoncokat nevezett ki.

A Fidesz fölemlegeti azt is, hogy az orosz energetikai expanzió nemzetbiztonsági veszélyeiről tartott korábbi bizottsági ülésen Laborc Sándor "vérlázítóan pökhendi stílusban, általánosságokat fecsegve elszabotálta a bizottsági meghallgatást”.

Felmerült az is, hogy a NATO egyes képviselői sem nézik jó szemmel, hogy az egyik magyar titkosszolgálat élére egy KGB-főiskolát végzett régi káder kerül. A poszt azért fontos, mert jövőre a magyar Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója vezethetné a NATO biztonságpolitikájának kidolgozásáért felelős NATO-szakbizottságot. Martinusz Zoltán, hazánk brüsszeli NATO-nagykövete azonban kategorikusan cáfolta, hogy a NATO-partnerországok hivatalosan vagy informálisan kifejezték volna aggályaikat Laborc személyével kapcsolatban.

A kormányoldal szerint érthetetlenek a Fidesz aggályai. Laborc például a Fidesz kormány idején, 2001-2002-ben a Simicska Lajos vezetése alatt álló APEH Bűnügyi Igazgatóságának információs igazgatóhelyettese volt, személye tehát akkor még megfelelő volt.

A Laborc személyét jelölő Szilvásy György szerint a szolgálatnál végzett átszervezéseket szakmai előtanulmányok, konzultációk alapján végezték, és arról részletesen tájékoztatták az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát.