Megválasztották a legfőbb ügyészt

Az Országgyűlés 320 szavazattal 15 nem szavazat ellenében legfőbb ügyésszé választotta Kovács Tamás katonai főügyészt hétfőn Budapesten.

Sólyom László köztársasági elnök szeptember 18-án, hétfőn jelentette be, hogy Kovács Tamás katonai főügyészt jelöli legfőbb ügyésznek. Kovács Tamás 1965-ben került a hadsereg hivatásos állományába, 1968-ban nevezték ki katonai ügyésszé, az altábornagy 1990 óta a legfőbb ügyész helyetteseként dolgozik.

A köztársasági elnök az öt parlamenti párt frakcióvezetőjének jelenlétében néhány hete úgy nyilatkozott, meg van győződve róla, hogy Kovács Tamás vitathatatlan vezetői képességekkel rendelkezik és alkalmas a legfőbb ügyészi tisztség ellátására. "Az ő személyében garanciát látok arra, hogy biztosítani fogja az ügyészség pártatlanságát és hitelességét" - közölte szeptember 18-án az államfő, aki a jelölt személyéről egyeztetett az Ügyészek Országos Egyesületével is, ami támogatta a jelölést.

A korábbi főügyészjelölt nem élvezte az MSZP és az SZDSZ frakciójának támogatását, amit utólag azzal magyaráztak, hogy a köztársasági elnök nem egyeztetett a parlamenti pártokkal.

Most az MDF-es képviselők üres szavazólapot adtak le, közölte az MDF frakcióvezetője. "Az MDF-nek nem a jelölt személye, hanem a jelölés módja aggályos, hiszen ez a jelölés legalább két helyen nem egyezik az ügyészségről szóló törvénnyel" - fogalmazott Herényi Károly.

A politikus elmondta: az ügyészségről szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a legfőbb ügyészt hat esztendőre választja meg a parlament. Ám a törvény azt is feltételként szabja, hogy ezt a posztot 70 éves korig lehet betölteni. A mostani jelölt 66 éves, így négy év múlva bizonyosan le kell mondania, és új választásra lesz szükség. Ezt azt jelenti, hogy "két helyen a törvény előírása nem úgy fog teljesülni, ahogy elvárható".

A Horányi-fiaskó

Mint emlékezetes, a korábbi legfőbb ügyész, Polt Péter hatéves mandátuma május 16-án járt le, és a köztársasági elnök első alkalommal Horányi Miklóst, a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség vezetőjét jelölte még a parlamenti választások első fordulója előtt a tisztségre. Horányit azonban az Országgyűlés július 3-án nem választotta meg, az MSZP és az SZDSZ támogatásának hiányában: Sólyom első jelöltje 157 igen szavazatot és 194 nem szavazatot kapott.

A Fidesz frakcióvezetője a sikertelenségért a Gyurcsány Ferenc vezette kormánykoalíciót okolta. Navracsics Tibor akkori nyilatkozata szerint demokráciában elfogadhatatlan, ami történt, és sunyi a kormánypártok viselkedése, mert hetekig nem fogalmaztak meg kifogásokat az államfő jelöltjével szemben, majd váratlanul leszavazták. A szocialista Vastagh Pál erre úgy reagált, hogy a koalíciós pártok alkotmányos jogukkal éltek, amikor nem szavazták meg Horányi Miklóst. A Horn-kormány igazságügy-minisztere szerint kínos ugyan, hogy nincs legfőbb ügyésze az országnak, de az is kínos, hogy mindenféle egyeztetés nélkül történt a jelölés.

A kormánypártok részéről szakmai jellegű kifogás volt az is, hogy Horányi az ügyészségnél csak 2000 óta dolgozik, ráadásul 2000 és 2003 között nem is ügyészi feladatokat látott el, hanem Polt Péter sajtófőnöke volt.

Utólag visszatekintve, Horányi Miklós megválasztására tehát nem sok esély volt, hiába szólalt fel a szavazás előtt a parlamentben a köztársasági elnök. Mint mondta, el akarta kerülni, hogy azzal vádolják: zárt ajtók mögött folytatott egyeztetéseinek eredménye a javaslata. Az államfő úgy érvelt, hogy a legfőbb ügyésznek pártatlannak kell lennie, ez pedig csorbát szenvedett volna, ha előzetesen egyeztet a pártokkal.

Polt távozása

Polt Pétert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosát 2000. május 2-án szavazta meg legfőbb ügyésznek a parlament, miután Györgyi Kálmán 2000. március 6-án, tíz év főügyészi munka után lemondott mandátumáról, amiből még két év hátra lett volna. A helyettes ombudsmant Göncz Árpád köztársasági elnök a Fidesz javaslatára jelölte, a képviselők közül 206-an támogatták Polt Péter megválasztását, 168-an pedig ellene szavaztak. Az egykori Fidesz-tag legfőbb ügyész pártatlanságát sokszor és sok ügyben megkérdőjelezte az MSZP és az SZDSZ, majd 2006 elején, mandátumának lejárta előtti hetekben arról cikkezett a Magyar Nemzet, hogy Poltot "megvásárolta" a kormányoldal.

A Magyar Nemzet azt vetette a távozófélben lévő Polt szemére, hogy egy, az MSZP-SZDSZ koalíciónak köszönhető törvénymódosítás következtében nem csökkenhet jövőbeni fizetése 1,3 millió forint alá. A Polttal szemben megfogalmazott tavaszi kritikák szerint a Legfőbb Ügyészség "sorra elutasította" Gyurcsány Ferenc egykori cégeivel kapcsolatos feljelentéseket és az ügyekben érkezett panaszokat, ráadásul a legfőbb ügyész "kiengedte" a Kulcsár-ügyből a szocialisták két prominensét is.