Bekeményített az OEP

2008.03.03. 18:51
A kórházak és a szakellátók egynegyede nem ellenőrizte az ellátottak jogosultságát, ezért az OEP ezeket a szolgáltatókat finanszírozás-visszavonással sújtotta. Tavaly április óta 600 ezer ember egészségügyi ellátásra jogosító jogviszonya rendeződött, az ellátóknak azóta kötelességük ellenőrizni, hogy a betegek jogosultak-e az ellátásra.

Mind kórházakat, mind járóbeteg-szakrendelőket finanszírozás-visszavonással sújtott az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), mert nem tettek eleget a biztosítottak egészségügyi ellátásra jogosító jogviszonya ellenőrzésének, mondta el Horváth Ágnes egészségügyi miniszter hétfői sajtótájékoztatóján, Budapesten.

A tárcavezető közölte, a kórházak és szakellátók csaknem negyede nem tett eleget januártól a kötelező érvényű ellenőrzésnek, ezért a fekvőbeteg-intézményektől 0,5 százalékos, a járóbeteg-intézményektől pedig 2 százalékos pénzt vont el az OEP, ami előbbieknél 140, utóbbiaknál 170 millió forintot jelent. Tavaly áprilistól kötelezően minden egészségügyi ellátóhely és szolgáltató köteles ellenőrizni azt, hogy a hozzájuk forduló betegek rendelkeznek-e ellátási jogosultsággal, azaz járulékfizetők vagy jogosultak az ellátásra.

Egyúttal a miniszter felkérte az OEP vezetőségét, hogy egyeztessen a szolgáltatókkal arról, mi áll az elmaradt ellenőrzések hátterében. Ha kiderül, hogy a szolgáltatók nem hibáztak, az OEP korrigálja a levonásokat.

Horváth Ágnes közölte, tavaly április óta 600 ezer ember egészségügyi ellátásra jogosító jogviszonya rendeződött, azonban januártól szigorodott az ellenőrzés annyiban, hogy ha a betegnél tisztázatlan jogviszonyt jelez a rendszer és azt 30 napig nem rendezi, akkor az OEP tájékoztatja az adóhatóságot a jogviszony feltételezett rendezetlenségéről. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a jogosulatlanság elmaradt járulékbefizetésből adódik, az adóhatóság behajthatja az elmaradt járulékot.

Az, hogy valakinek van az érvényes taj-száma (társadalombiztosítási azonosító jele) nem azonos a jogosultsággal, nem jelenti egyúttal azt, hogy ő maga, vagy a munkáltatója fizet utána egészségügyi ellátásra jogosító járulékot. Továbbá a jogosultság nem feltétlenül jelent járulékfizetést, hiszen például a nyugdíjasok, a gyesen, gyeden lévők, a kiskorúak, a tanulók vagy a fogvatartottak nem fizetnek járulékot, de jogosultak az ellátásra.