A Fidesz győzelme kevés lesz a kormányváltáshoz

Szinte valamennyi kutatóintézet a két nagy párt szoros, fej-fej melletti versenyfutásáról, valamint az SZDSZ öt százalék körüli népszerűségéről számolt be a választások első fordulójának vége előtti utolsó nyilvános közvéleménykutatásban, még március utolsó napján. (Az eredményeket nem lehet a választás előtti nyolc napon nyilvánosságra hozni.)

A közvéleménykutatók felméréseinek adatai alapján az Index elkészítette a maga mandátumbecslését. Mind a 176 egyéni választókerület várható eredményére, a húsz területi listán megszerezhető legfeljebb 152 képviselői helyre, valamint az országos listán kiosztható minimum 58 mandátumra is kiterjedt a számolásunk.

Hogyan számoltunk?

A számítás során figyelembe vettük az 1998-as és 2002-es választási eredményeket - az egyéni választókerületeknél külön figyelmet szenteltünk azoknak a helyeknek, ahol négy éve a második fordulóra fordítani tudott az elsőben még vesztésre álló jelölt -, a 2004-es európai parlamenti választás eredményét, egyes területek történelmi és politikai kultúrában gyökerező hagyományait és a részvételi arányokból fakadó következményeket. Az egyéni választókörzeteknél az egyes jelöltek személyes hatásával (például polgármester, közismert, nem politikai személyiség, miniszter) is korrigáltuk a mandátumbecslést, amelyet alapvetően a mostani közvéleménykutatási adatokra alapoztunk és úgy számoltunk, mintha az első fordulóban minden mandátum sorsa eldőlne (vagyis nem számoltunk a második fordulós esetleges visszalépések következményeivel).

Mivel a négy inézet négy különböző adatsorral rukkolt elő - sőt, a Szonda-Ipsos maga is több lehetőséget vázolt fel -, a mandátumbecslés során mi is négy plusz egy lehetséges forgatókönyvet készítettünk; a plusz egy az intézetek adatainak összesítéséből keletkezett. Ez utóbbi alapján készítettük el az egyéni választókerületek várható eredményeit bemutató térképünket is.

Medián: Fidesz - 190, MSZP - 179, SZDSZ - 17

Négy évvel ezelőtt a Medián volt a legközelebb ahhoz, hogy eltalálja a választások végeredményét. A kutatóintézet március 31-én közzétett adatai alapján az általuk jósolt 59 százalékos választói részvétel esetén a Fidesz 190 képviselői helyet szerezhet, amivel megnyeri ugyan a választást, de nem alakíthat kormányt. A parlamentbe ugyanis bejuthat 17 mandátummal az SZDSZ, amellyel a 179 helyet szerző MSZP 196 mandátumos kormánytöbbséget alkothat.

Ha a Medián jóslata helytálló, akkor a 176 egyéni választókerületből 94-ben állhat az élen fideszes jelölt az első forduló után, a maradék 86-ban szocialista vagy az MSZP-SZDSZ közös jelöltje, de 55 körzetben elenyésző különbség várható az első két helyen. A korábbi választási eredmények és a pártok népszerűsége alapján nem számítunk arra, hogy az MDF nem politikából ismert jelöltjei (Farkas Bertalan, Fekete László), vagy akár Dávid Ibolya pártelnök mandátumot szerezhet egyéni választókerületben - becsléseink szerint a fórumos jelöltek harmadiknál jobb helyet nem szereznek (nemcsak a Medián, hanem bármely kutatóintézet adatai alapján).

Mandátumbecslés a Medián adatai alapján MSZP Fidesz SZDSZ Összesen Területi lista 69 68 4 141 Egyéni választókerület 80 94 2 176 Országos lista 30 28 11 69 Összesen 179 190 17 386

Szonda-Ipsos: Fidesz - 185, MSZP - 184, SZDSZ - 17

A Fidesz nyeri a választásokat a Szonda-Ipsos adatai alapján készített forgatókönyvünk szerint is, bár a Mediánénál kisebb fölénnyel, ami az MSZP-SZDSZ tandemet kényelmesebb kormányalakítással kecsegteti. A Szonda különböző részvételi arányok alapján számolt, jóslatuk szerint 58 százalék alatti és 63 százalék fölötti részvétel a szocialisták győzelmi esélyeit növeli. A várható részvételt azonban 61 százalékra becsülik, ha ez így lesz, az egyéni választókerületekben az első forduló után 90 fideszes és 84 MSZP-s vagy MSZP-SZDSZ-es jelölt állhat az első helyen.

A Szonda-Ipsos adataival számolva a listás eredmények is kedvezőbbek az MSZP-nek: a területi listáról eszerint 70 szocialista és 67 fideszes kerülhet be (a Medián adataival számolva 69:68 volt az arány az MSZP javára 4 liberális mandátum mellett). Így a Szonda adataival számolva egyetlen mandátummal szerezhet többet a Fidesz az MSZP-nél, és a 185 képviselőjével szemben 201 honatya alkothatja az MSZP-SZDSZ kormánykoalíciót.

Mandátumbecslés a Szonda-Ipsos adatai alapján MSZP Fidesz SZDSZ Összesen Területi lista 70 67 3 140 Egyéni választókerület 84 90 2 176 Országos lista 30 28 12 70 Összesen 184 185 17 386

Tárki: Fidesz - 184, MSZP - 184, SZDSZ - 18

A Tárki által készített utolsó felmérés alapján a két nagy párt között döntetlent, 184-184 fideszes és szocialista mandátumot, így - az SZDSZ-nek köszönhetően - 18 szavazatnyi kormánytöbbséget jósolhatunk. A megyei listákon 70:66 arányú szocialista győzelmet jelez mandátumbecslésünk, az egyéni választókerületekben 90 fideszes győzelem várható az első fordulóban.

Mandátumbecslés a Tárki adatai alapján MSZP Fidesz SZDSZ Összesen Területi lista 70 66 3 139 Egyéni választókerület 84 90 2 176 Országos lista 30 28 13 71 Összesen 184 184 18 386

Gallup: MSZP - 185, Fidesz - 183, SZDSZ - 18

Az egyetlen kutatóintézet a Gallup, amelynek az adatai alapján elképzelhető, hogy a választást az MSZP nyeri meg. Adataik alapján - a Tárkiéhoz hasonlóan - 70:66 arányú listás győzelmet várunk, emellett az egyéni választókerületekben is nyerhet az MSZP, becsléseink szerint a 176-ból 91 helyen szocialista vagy közös MSZP-SZDSZ jelölt végezhet az első helyen április 9-én, és csak 85-ben fideszes. Ezáltal az országos lista kiegyenlítő hatásai ellenére is csak 183 fideszes képviselői hely várható, így a kormánykoalíció 203 mandátummal, 52,6 százalékos többséggel rendelkezhet.

Mandátumbecslés a Gallup adatai alapján MSZP Fidesz SZDSZ Összesen Területi lista 70 66 3 139 Egyéni választókerület 89 85 2 176 Országos lista 26 32 13 71 Összesen 185 183 18 386

Négy az egyben: MSZP - 182, Fidesz - 187, SZDSZ - 17

A négy kutatóintézet adatait összesítve is a leggyakoribb eredményt, a kormányalakításhoz nem elegendő Fidesz-győzelmet kaptuk. Becsléseink szerint az összesített adatok alapján a területi listákon 69 szocialista, 68 fideszes és 3 liberális jelölt szerezhet mandátumot, az egyéni választókerületekből 91 fideszes és 85 MSZP-s vagy MSZP-SZDSZ-s jelölt juthat be a parlamentbe, így az országos listákról szerzett helyekkel együtt 197 tagú lehet az MSZP-SZDSZ koalíció.

A legtöbb felméréshez hasonlóan azonban ebben is nagyon magas a bizonytalanság az egyéni választókerületekben. Az összesített adatok szerint 16 olyan körzet van, ahol az első két helyezett között 3 százalékosnál kisebb különbség jósolható a közvéleménykutatók előrejelzését elfogadva, de további 43 körzetben is csak 5-8 százalékos előnyt jósoltunk az első helyezett javára.

Mandátumbecslés az adatok összesítése nyomán MSZP Fidesz SZDSZ Összesen Területi lista 69 68 3 140 Egyéni választókerület 83 91 2 176 Országos lista 30 28 12 70 Összesen 182 187 17 386

A Medián és a Századvég is becsült

A közvéleménykutatások adatai alapján két intézet is készített mandátumbecslést. A Medián csak saját adatait használva azt prognosztizálja - a miénktől alig eltérően -, hogy 189 fideszes és 18 SZDSZ-es képviselő, valamint 179 szocialista honatya jut be a parlamentbe. A Medián egyéni választókerületekre lebontott adatot nem közöl. Tájékoztatásuk szerint a kisebb pártokat választók második fordulós preferenciái adják az egyik elemét annak a modellnek, amellyel megkísérelték a végső mandátumeloszlás előrejelzését.

A Medián kutatói emellett a 2002-es választási eredmények területi eloszlását, valamint a választási rendszer törvényszerűségeit vették figyelembe, de nem számoltak sem az egyéni képviselőjelöltek személyes kvalitásaival, sem a helyi kampányok hatékonyságával. Mandátumbecslésükben a legvalószínűbbnek tartott listás eredmény alapján feltételezik, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetségnek több mandátuma lesz ugyan, de az MSZP-SZDSZ koalíció a mostanihoz hasonló szűk többséggel hatalmon maradhat.

A Századvég Politikai Elemzések Központja számítógépes szimulációs modell segítségével készített mandátum-előrejelzést. A Századvég tájékoztatása szerint a szoftver a magyar választási rendszert leképező dinamikus számítások során az 1990. óta lezajlott magyar országgyűlési választásokon érvényesült statisztikai megoszlási sajátosságokat is figyelembe veszi. A szimulációs modell az egyes pártokhoz rendelt, országosan összesített listás szavazati arányok alapján indítja a becslési számítást, amelyet hét forgatókönyv alapján végeztek el.

A Századvég forgatókönyvei minden kutatóintézet alapján szocialista győzelmet prognosztizálnak. A Szonda-Ipsos alapján 202:172, a Gallup alapján 190:184, a Medián és a Marketing Centrum felméréséből 188:185 - ha az SZDSZ nem kerül be, 194:192 -, míg a négy intézet átlagából 194:180 arányú szocialista győzelmet jósol. A közvéleménykutatók tévedésére alapozott hipotetikus modelljeikben 192:182 arányú Fidesz-győzelem - és 12 liberális mandátum -, valamint az SZDSZ kiesése esetén 197:189-es Fidesz-győzelem szerepel, csak ez az utolsó forgatókönyv valószínűsíti a kormányváltást.

A Századvég felmérése a Mediánhoz hasonlóan nem foglalkozik azzal, hogy egy adott választókerületben ki lesz a győztes - nyilatkozta Gazsó Tibor korábban a Magyar Hírlapnak. A szoftverük megállapít ugyan egy erősorrendet az egyéni kerületkre is, de Gazsó szerint az olyan mandátumbecslések, amelyek térképen ábrázolják az egyéni kerületek győzteseit, csak részletes helyi ismeretek alapján rajzolhatók.

A Vision Consulting bizonytalanabb nálunk

Tudomásunk szerint ilyen térképet az Indexen kívül csak a Vision Consulting készített. A politológus szakértők a korábbi választási eredmények feldolgozása és értékelése alapján állította össze a 2006-os választások 176 egyéni választókerületre vonatkozó mandátumbecslését. Azt jósolják, hogy a kvázi-kétpárti politikai verseny miatt feltehetően akár 80-100 helyen is már az első fordulóban eldőlhet a mandátum sorsa.

A Vision Consulting honlapján lévő térkép szerint 42 biztos jobboldali, 35 biztos baloldali egyéni választókerület van. További 58 kerületben halvány esélyt látnak egyik vagy másik oldal jelöltjének - ebből szerintük 43 inkább jobbos, 15 inkább balos -, míg 41 körzetben abszolút bizonytalannak tartják a választások kimenetelét.

Index-térkép első fordulós kilátásokkal

A négy közvéleménykutató összesített adatai alapján készített térképünkben a Vision Consulting térképével szemben minden egyéni választókerületet "odaadtuk" valamelyik jelöltnek. A színezést azonban csak az első forduló adatai alapján készítettük el, így abban nem vehettük figyelembe a két forduló közötti esetleges visszalépéseket, és az abból következő esetleges változásokat. (A narancssárga a Fidesz, a piros az MSZP, a kék az SZDSZ egyéni győzelmét jelenti.)

A térképünkön például a budapesti belvárosi választókerület (7. számú) a Fidesz. jelöltjének, Rogán Antalnak áll, de ha a második fordulóban a kormánypárti jelöltek közül Pető Iván vagy Steiner Pál visszalép a másik javára, fordulhat az eredmény. Hasonló lehet a helyzet a Pest megyei 12. választókerületben, ahol Kuncze Gábor javára léphet vissza a szocialista jelölt.

Összesen 16 választókerületben (többek között a budapesti 1. és 2. számúban, Kalocsán, Szeghalmon, Makón, Sárbogárdon, Hajdúböszörményben, Tatabányán, Nagyatádon, Nyírbátorban és Ráckevén) olyan szorosnak tűnik az eredmény az előrejelzések alapján, hogy a most másodiknak tűnő jelölt befutásának is csaknem ötven százalékos esélye van.