Alkotmányellenesen működött a Mécs-bizottság

2003.11.03. 11:35
Megsemmisítette a kormánytagok titkosszolgálati múltját feltárni hivatott Mécs-bizottság felállításáról hozott parlamenti döntést az Alkotmánybíróság. A bizottság munkájával szemben a kezdetektől fogva adatvédelmi kifogások merültek fel, működése gyakorlati megállapítások nélkül ért véget.
Alkotmányellenes a rendszerváltást követő kormányok tagjainak titkosszolgálati múltját vizsgáló parlamenti bizottság létrehozásáról szóló, múlt évi országgyűlési határozat - mondta ki az Alkotmánybíróság hétfőn, Budapesten nyilvánosan kihirdetett határozatában. Az Alkotmánybíróság egyhangúlag elfogadott határozatával a Mécs Imre szabad demokrata országgyűlési képviselő által vezetett parlamenti testület felállításáról szóló országgyűlési határozatot elfogadásának napjára, 2002. július 9-ére visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.

Mulasztásos alkotmánysértés

Az Alkotmánybíróság hétfőn kihirdetett határozatában kimondta: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta törvényben a parlament állandó és ideiglenes bizottságai vizsgálati tevékenységének rendjét, és nem teremtette meg a vizsgálatok hatékonyságának törvényi feltételeit. Az AB szerint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség áll fenn továbbá azért is, mert az Országgyűlés nem biztosította törvényben, hogy a parlamenti bizottsági vizsgálatok során az alkotmánynak megfelelően érvényesüljön a közügyek megvitatásának szabadsága, hogy védelemben részesüljenek a személyiséget és a magánszférát védelmező jogok valamint, hogy az alkotmánnyal összhangban lévő jogorvoslati lehetőség álljon rendelkezésre a vizsgálati tevékenységet folytató országgyűlési bizottságok által hozott, személyek jogát, vagy jogos érdekét sértő jogalkalmazói döntésekkel szemben. "Ez a mulasztás alkotmányellenes helyzetet eredményezett" - állapította meg a testület.

Az Alkotmánybíróság az országgyűlési határozattal kapcsolatban azt az alkotmányjogi panaszt is elbírálta, amelynek előterjesztője 1990 és 1994 között különböző tisztségekben kormányzati szerepet töltött be. Az indítványozó azt kifogásolta, hogy az országgyűlési határozat alapján felállított vizsgálóbizottság vele kapcsolatban is folytatott vizsgálatokat, és ezáltal megsértette az alkotmányban biztosított jogait. Az indítványozó kifogásolta továbbá, hogy jogsérelme orvoslása érdekében nem fordulhatott bírósághoz, és nem volt lehetősége arra sem, hogy más jogorvoslati eszközt vegyen igénybe.

Az AB megállapította, hogy az országgyűlési határozattal létrehozott bizottság az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló konkrét ügyben alkotmányellenesen járt el. A testület szerint a konkrét ügyben a jogorvoslat igénybevételének határideje a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet megszüntető törvényi rendelkezés hatálybalépésével kezdődik. Az Alkotmánybíróság határozatának indoklása szerint a vizsgálóbizottság vizsgálati körébe 194 politikus tartozott, akik 1990. május 2-át követően kormányzati szerepet töltöttek be. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vizsgálóbizottság tevékenységének részét képezte az indítványozó adatainak megszerzése és továbbítása.

Jogosulatlan adatkezelés

Az alkotmánybírósági eljárást Zlinszky János, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, volt alkotmánybíró kezdeményezte. Véleménye szerint a bizottságot életre hívó parlamenti határozat mind formájában, mind tartalmában alkotmányellenes.

A határozat olyan alapjogokat érint, amelyek csak törvényben korlátozhatóak, érvelt kérelmében Zlinszky. Nehezményezte továbbá, hogy a vizsgálat olyan személyekre is kiterjed, akik már nem gyakorolnak közhatalmat, így az ő adataik véleménye szerint már nem minősülnek közérdekűnek.

Az ombudsman nem aggódott annyira

Zlinszky - és immár az Alkotmánybíróság - érveivel szemben Péterfalvy Attila adatvédelmi biztos tavaly augusztusi vizsgálatában nem talált kivetnivalót a bizottság felállításában. A bizottság adatkezeléséről azonban "nem lehet ilyen egyértelműen fogalmazni" - jelentette ki vizsgálata után. Péterfalvy a bizottság munkájának törvényi szabályozásában látta volna a megoldást.

Gyakorlati eredmények nélkül

Az úgynevezett Mécs-bizottság 2002. július 10-én kezdte meg munkáját, ám a testület négy ellenzéki tagja nem sokkal később felfüggesztette részvételét a testület tevékenységében. A bizottság kormánypárti tagjai tavaly szeptemberben az Országgyűlés elnökének írt levélben összegezték tevékenységüket, és ezzel a testület munkáját befejezettnek nyilvánították.

Mécs Imre, a bizottság elnöke akkor úgy nyilatkozott: egyértelműen kiderült, hogy az 1990-es rendszerváltást követő valamennyi kormányban voltak olyan személyek, akiknek együttműködése vélelmezhető korábbi diktatórikus rendszer állambiztonsági szerveivel.

Szili Katalin hétfői nyilatkozata szerint felkéri az ügyrendi bizottságot, hogy készítsen egy összefoglalót és forgatókönyvet arról, hogy a parlamentnek milyen teendői lesznek a Mécs-bizottság ügyében meghozott alkotmánybírósági határozat nyomán. Az Országgyűlés elnöke a rendkívüli házbizottság ülés utáni sajtótájékoztatón reményének adott hangot, hogy a parlamenti frakciók belátóak lesznek, és végre egy pontosabb szabályozás születik. Az Alkotmánybíróság hétfőn kihirdetett határozatában kimondta: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta törvényben a parlament állandó és ideiglenes bizottságai vizsgálati tevékenységének rendjét, és nem teremtette meg a vizsgálatok hatékonyságának törvényi feltételeit. Az Alkotmánybíróság határozatában felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2004. március 31-ig tegyen eleget.