'Ha szereti a feleségét, vigye arrébb a konyhát'

2004.03.06. 14:00
Süllyed egy Békés megyei falu. A helyiek házain hatalmas repedések éktelenkednek, több épület is csaknem életveszélyes állapotú. A titokzatos földmozgások okozta károkért a falu alól ivóvizet kitermelő megyei vízművet teszik felelőssé a medgyesbodzásiak, akik már tíz éve is hasonló gondokkal szembesültek. A "búzaégető" országgyűlési képviselő bíróságra menne, a vízmű áll a per elébe.
"A sírok önálló életre keltek" - emlékezik egy húsz évvel ezelőtti különös eseményre Krucsai József önkormányzati képviselő. A kő és a márvány megrepedt, a sírok fedelei elmozdultak a helyükről. Húsz évvel ezelőtt ezzel kezdődött a dohánytelepesek alapította Medgyesbodzás kálváriája.

Repedések a volt pártházon

Tekintse meg képeinket!
A vízművek 1984-ben nyitotta meg artézi kútjait a most ezerötszáz lelkes Békés megyei falu határában. Az élők ezzel nem nagyon foglalkoztak, a temetőt bezárták és a falu másik részén nyitottak újat. Az emberek a vándorzászlós (nagy dolog volt ez akkoriban) termelőszövetkezetben vagy Orosháza és Békéscsaba ipari üzemeiben dolgoztak, és kinevették volna azokat, akik azt jövendölik, hogy 2004-ben negyven százalékos lesz a munkanélküliség és hatszáz házból kétszáz megsüllyed titokzatos földalatti mozgások következtében.

Bármelyik utcába hajtunk be, Krucsai képviselő nem győzi mutatni: "Ők tegnap szóltak, hogy megrepedt a házuk." "Nézd, mekkora repedés." "Mindjárt kidűl az oldala." Súlyosan sérült a volt pártház, a keleti sarka kiszakadt. A titokzatos föld alatti mozgások nem válogatnak ideológiai alapon: a templomon is - legalább öt-hat helyen - függőleges repedések jelentek meg.

Egyszer csak kiszakad

"Nem akarunk minden segítséget az államtól várni, van egy kis földünk, az is hoz valamit" - ad leckét neoliberalizmusból a munkanélküli Czene Gézáné, aki nyugdíjas férjével, a kenderillatú román Club cigarettát szívó Géza bácsival él harmincéves, betonalapra épült téglaházban. Több ujjnyi, méterhossznyi repedések a falakon, amelyek úgy törnek meg, hogy félő: egy-egy helyiség egyszer csak kiszakad a házból. "Éjjel gyakran recsegés-ropogás ébreszt minket, a plafonról por hullik az ágyunkra" - panaszolja Czene Gézáné.

"Ha szereti a feleségét, vigye arrébb a konyhát" - az építési hatóság ennyit tudott tanácsolni Gál Gáspárnak. A nyolcvanas évek közepén épült ház konyháján az ismert repedések. Egy-két aszályos hónap és a konyha, a szó szoros értelmében, kifordul a házból. Gálék a módosabbak közé tartoznak. Disznót hizlalnak, fóliáznak, dinnyéznek. Udvarukban teherautó és egy viszonylag új Skoda. A nagy ház helyreállítása öt-hatmillió forintba kerülne, a környéken az ilyen házat békeidőben sem lehet két-hárommilliónál több pénzért eladni.

Szabadságon a Hatóság

A bűnösnek tartott kút és a templomtorony
A nép haragja egyelőre nem a vízművekre, hanem a mezőkovácsházi elsőfokú építési hatóságra irányul. A hivatalnak kell felmérnie a kétszáz károsodott házat ahhoz, hogy állami segítséget lehessen kérni legalább a házak kitámasztásához, és meg lehessen keresni a felelőst. Csanádi Istvánné a Mezőkovácsházi Kiemelt Építésügyi Hatóság.

Az önkormányzati képviselő szerint Csanádiné "alig néhány házat" mért eddig fel. A károkat a "csatornázás elmulasztására" és az aszályra fogja, valamint "azzal fenyegetőzik, hogy megbünteti az engedély nélkül épített melléképületek tulajdonosait". "Volt itt árvíz, amikor a románok ránk engedték a vizet, hároméves aszály, belvíz, de egy repedés sem keletkezett a házakon" - mondja a képviselő. Ilyen ütemben a pekingi olimpia évére lehet felmérni az összes házat - ha addig el nem süllyed a falu.

Varga Gábor polgármesternek a Belügyminisztériumban azt mondták: ha nincs megfelelő építész, az a falu baja, amíg a házakat föl nem mérik, addig a házak kitámasztását sem tudják fizetni. Miért nem tudnak házanként negyven-ötvenezer forintért független szakértőt hívni?, tették fel a naiv kérdést Pestről a csontszegény önkormányzatnak.

Csanádi Istvánné, a Mezőkovácsházi Kiemelt Építésügyi Hatóság szabadságon van. A Hatóság munkatársa megígérte, hogy faxon közleményt juttat el az Index szerkesztőségébe, de ez nem történt meg, sőt, másnap már telefonon sem sikerült kapcsolatba lépni vele.

A vízművekre gyanakodnak

Egyszer csak kifordul a szoba a helyéből
Klikk a képre!
Hogy mi okozza a házak süllyedését, arról megoszlanak a vélemények. Legtöbben a vízművekre gyanakodnak. Húsz éve fúrták az első artézi kutat Medgyesbodzás határában. Ma negyedmillió ember vize származik innen. "A vízművek tízezer köbméteres napi termelést vall be, de szerintünk ennél lényegesen többnek kell lennie" - mondja a polgármester és a búzaégetéses akciójáról elhíresült Karsai József, a térség szocialista országgyűlési képviselője. Tíz éve is voltak kisebb repedések, - Krucsai József önkormányzati képviselő szavai szerint - "a vízre volt vetve".

Karsai "kisebb méretű földrengésként" írja le a Medgyesbodzáson történteket. A vízkitermelés miatt a sóderes-homokos talajréteg összeesik, ez okozza a föld mozgását, a falu süllyedését. A képviselő tavaszra ígéri a független szakértői véleményt és a felelősség megállapítását, ebben a Magyar Tudományos Akadémia munkatársai is segítenek, akik egy kutatási program részeként, ingyen elvégeznék vizsgálatot. Ha bebizonyosodik a megyei vízmű felelőssége, akkor a falu polgári pert indíthat.

Nem jó helyen

A vízműveken kívül a MOL-t is gyanúsítják a károkozással - habár jóval kisebb vehemenciával. A kilencvenes évek elején próbafúrásokat végeztek A faluban azt beszélik, hogy találtak is gázt, mégis gyorsan levonultak a területről. "Talán rájöttek, hogy a gázkitermelés milyen károkat okozna Medgyesbodzáson, ezért nem folytatták a bányászatot" - találgat a polgármester, akit tavaly időközi választáson erősítettek meg tisztségében, mivel vállalkozásai és tisztsége összeférhetetlennek bizonyult. Azóta társadalmi munkában vezeti az egyre több gondot okozó falut.

"Nem jó helyen kopogtatnak" - mondta Solymosi Ernő, a Békés Megyei Vízművek Rt. vezérigazgató-helyettese. A házakon keletkezett repedések és a vízkitermelés nem hozható összefüggésbe. A tíz éve keletkezett repedések idején született szakvéleményre hivatkozik: a házakat agyagalapú talajra építették. Erre az a jellemző, hogy nagyobb mennyiségű nedvesség esetén az agyag kitágul, aszálykor - a vízveszteség miatt - a térfogata csökken. Ez, a szakvélemény szerint, megfelelő technikájú alapozással kiküszöbölhető. Solymosi szerint a vízkivétel során üreg nem képződik, a kitermelt víz természetes módon pótlódik. A napi tízezer köbméternyi termelés negyvenkét településen, hatvan kilométeres körzeten belül 240 ezer ember vízellátását biztosítja.

A MOL-nál egyelőre nem tudtak válaszolni a medgyesbodzásiak gyanújára, mivel tíz év alatt "kicserélődtek" az illetékesek.

A medgyesbodzásiakat nem hatják meg az érvek. Az elmúlt hónapok polgári engedetlenségi mozgalmainak bizonyos sikere hatására elzárnák a vízmű kútjait, mielőtt fejükre dől életük munkája. De megfontolandó Gál Gáspárné tanácsa is, akinek érthető okokból elege van a házrepedéseket fényképező látogatókból: "Ha mindegyik egy forintot letesz, akkor már kész lenne a ház".